Nem a legmagasabbak, nem is a legnehezebbek, és némelyiket, magasságát tekintve, csak nagy jóindulattal nevezhetjük hegynek. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy feljutni rájuk élmény, környékükön bőven akad látnivaló, tetejükről pedig pazar kilátásban lehet részünk, egy szóval ideális túracélpontok. Szubjektív összeállítás a Bükktől a Gerecséig.
A lista a TM szerkesztőségének szubjektív válogatása - mindennemű rangsorolás nélkül.
1. Tar-kő - Bükk
A Bükk hazánk legnagyobb átlagmagassággal rendelkező hegysége, a legmagasabb húsz csúcsunk közül 14 a Bükkben található. A lista 12. helyén áll a 950 méter magas Tar-kő. A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő csúcs és a környező bércek fehér sziklaormai már messziről látszanak, áthalad itt az Országos Kéktúra útvonala is, és gyönyörű innen a kilátás.
Fotó: Tóth Judit
Túraajánlat:
A csúcsot kellemes túrával közelíthetjük meg például Bánkútról, miközben érintjük a Bükk-fennsík fokozottan védett részét, a töbrökkel tarkított Nagy-Mezőt, Olasz-kaput és az érintetlen Őserdőt is, ahol több mint 100 éve nem folytattak erdőművelést.
Aki inkább rövidebb túrára vállalkozna, az hagyhatja autóját az Olasz-kapui parkolónál, és onnan indulva a 7,2 km hosszú Olasz-kapui tanösvényen juthat el a Tar-kőig. A Tar-kővel szemben emelkedik egy másik 900 méter feletti csúcs, a Három-kő, ahová szintén érdemes átmenni, innen nem csak a környékre, de a szomszédos Tar-kőre is ráláthatunk.
2. Hegyes-tető - Börzsöny
A 482 méter magas Hegyes-tető tájföldrajzi szempontból a Börzsönyhöz, míg szerkezet-morfológiai szempontból a Visegrádi-hegységhez tartozik. Egy 1100-1200 méter magas, 10-12 km átmérőjű vulkáni kúp része volt, mely kétszer is beszakadt, az így létrejött kettős kaldéra északi peremének része Hegyes-tető. A pleisztocén során, 1-2 millió évvel ezelőtt aztán az ekkora már erősen lepusztult kaldérát a Duna átvágta. Így került annak északi része közvetlen kapcsolatba a Börzsönnyel.
Fotó: Tóth Judit
Túraajánlat:
A Hegyes-tetőn áll a szép, kőből készült Julianus-kilátó, ahonnan az ország egyik legszebb panorámája, a Dunakanyar és környéke tárul elénk. A kilátóhoz akár egy zebegényi körtúra során is felmehetünk, akár Nagymarosról Zebegénybe tartva is útba ejthetjük. Ez utóbbi túra során először a Szent Mihály-hegyre megyünk fel. Bár a hegy erdős teteje nem nyújt kilátást, a hegy oldalában kanyargó turistaútról és a Remete-barlangtól azonban nem lehet panasz a panorámára. A barlangnál egykor egy rómaiak által épített hegyi erőd állt, ezt régészeti leletek is bizonyítják, később a középkorban elképzelhető, hogy élhettek itt remeték is.
3. Sólyom-bérc - Zempléni-hegység
A Zempléni-hegység egyik legjobb természetes kilátóhelye az 564 méter magas Sólyom-bérc sziklaorma. A hegytető keskeny sziklataréja a jégkorszaki kifagyásos formák egyik legtípusosabb hazai előfordulása. A fagy okozta aprózódás hatására a sziklafal bizonyos helyeken különálló sziklatornyokra szabdalódott, van ahol a tornyok magassága a 25 métert is meghaladja.
Fotó: Törökné Éles Eszter (ANPI)
Túraajánlat:
A Sólyom-bércet megközelíthetjük a kék jelzésen, a közeli, védett Nyírjesben álló István-kúti erdészháztól vagy Kőkapu felől is, ahol áprilistól október végéig közlekedik a Pálházi kisvasút. Kőkaputól vagy a végállomás, Rostállótól aztán a sárga, majd a sárga háromszög jelzést követve gyönyörű, vadregényes bükkösben vezet utunk a Sólyom-bércig. A sziklaoromról lenyűgöző a kilátás, a távolban a regéci vár romjait is láthatjuk. A közelben egy másik kilátóhelyre is érdemes felmenni. A 709 méter magas Nagy-Péter mennykő sziklapereméről remek kilátás nyílik a Kemence-patak völgyére és a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsára, a szlovák-magyar határon álló Nagy-Milicre.
4. Nagy-Szénás - Budai-hegység
Budapest közvetlen közelében, Nagykovácsi határában találjuk a sziklagyepekkel borított 550 méter magas Nagy-Szénást, melynek tetejéről gyönyörű körpanorámában lehetünk részünk. A Nagy-Szénás már a XIX. században is kedvelt turista célpont volt, a hegy oldalában már 1926-tól állt egy turistaház. A ház azonban ma már csak régi képeken létezik, az államosítás után állapota egyre romlott, és 1979-ben a házat végleg eltüntették. Emlékét ma már csak egy emlékmű őrzi.
Fotó: Tóth Judit
Túraajánlat
Nagykovácsiból több útvonalon is megközelíthetjük. Legrövidebb úton, a Felső-Zsíros-hegyen át, valamivel hosszabb, ha a faluból északra indulunk, a sárga jelzésen, az Antal-árok felé, majd követjük a piros jelzést, a Hosszú-árok felé, vagy egy másik lehetőség, ha a Kossuth utcán követjük a sárga jelzést, majd a kék kereszten a Kutya-hegy felé fordulunk.
5. Hegyes-kő - Gerecse
A Gerecse egyik látványos magaslata, a 311 méter magas Hegyes-kő. Tokod központjából a kék jelzésen érhetjük el egy meredek kaptatón. A kék jelzésről kis kitérőt kell tennünk és némi mászás után már élvezhetjük is a gyönyörű körpanormát. Előttünk Tokod terül el, szinte karnyújtásnyira a Nagy-Gete emelkedik ki a tájból, láthatjuk az esztergomi Bazilikát, a Pilis hegyeit, de a Duna szlovákiai oldalán a Helembai-sziklák is kivehetők. A Hegyes-kő triász időszaki mészkőszirtjén jól láthatóak a hegységképző erők hatására megdőlt kőzetrétegek.
Fotó: Tóth Judit
Túraajánlat:
Ha nem csak a Hegyes-kőre szeretnénk felmászni, ajánlunk egy remek túrát. Dorogról kiindulva a kék jelzésen a Kis-és Nagy-Gete érintésével jutunk el Tokodra, majd a Hegyes-kő és a Kis-kő után érjük el a tokodi pincefalut, ahonnan felkapaszkodunk a csillagászok kedvelt észlelőhelyére, a Kősziklára innen pedig egy kellemes sétával érjük el Mogyorósbányát. A faluból közvetlen buszjárattal juthatunk vissza Dorogra.
Kapcsolódó cikkeink:
Még több cikk a Bükkről
Még több cikk a Gerecséről
Még több hír a Zemplénről
Még több hír a Börzsönyről
Még több hír a Budai-hegységről
