A Csere-hegy nem is annyira magasságával, mint inkább fekvésével és egyedi formájú, középkori kosztümös filmekbe illő, vörös homokkőből épült, tornyos kilátójával írta fel magát az ország turisztikai térképére. Amikor felérünk a tetejére, olyan panoráma tárul elénk, amelynek másáért jó messzire elballaghatunk, míg megleljük.
Kilátás a Csere-hegyi toronyból Balatonalmádi és Balatonkenese felé, a háttérben a Balaton jelentősen emeli a látványfaktort
A tél beálltával egyre nehezebben válunk meg a fűtött szoba kényelmétől. Pedig a hideg napokon is érdemes engedni a természet csalogatásának, mert a kopár erdők csendje és varázsa ilyenkor is működik. Az idő hideg volt és friss, de napfényes, ami így remek alkalmat kínált egy két-három órás erdei sétához. Mivel balatonalmádi szállásunk épp a Balaton-felvidéki Kéktúra mentén állt, ezért innen vágtunk neki a Csere-hegyi kilátót és a Köcsi-tavi tanösvényt érintő, mintegy 8 kilométeres körtúrának.
A Balaton-felvidéki Kéktúra kék turistajelzése Balatonalmádi házai között „hullámzik”
Az elején almádi nyaralói és házai között kanyargott az aszfaltos „kék” út, amely kb. 1,5 kilométer után, mikor már kezdett volna épp unalmassá válni az aszfaltkoptatás, átváltott girbegörbe földútba, és gyümölcsösök, szőlőtőkék, présházak között vitt, majd egy hirtelen kanyarral bevezetett az erdőbe.
Majd szőlőültetvények között is bandukolunk kicsit
Ettől kezdve a kirándulás egyáltalán nem volt unalmasnak mondható, hol széles, jól belátható erdei ösvényen haladtunk, hol sziklás terepen szedtük a lábunkat, hol meg bokros csapásokon vágtunk át. Mint általában a kilátók, így a Csere-hegyi is egy emelkedő végén, egy magaslat tetején található. Ezért a hozzájuk való feljutásnál a kaptatót, illetve a hegy megmászását nem lehet megúszni. Viszont ezúttal a 298 méteres magasság leküzdése nem jelentett komolyabb fizikai megerőltetést, kellemes sétával teljesíthető, akár gyerekkel és nagymamával is.
Végre az erdőbe is bekanyarodik a kék
Sziklás, köves terepen, meredeken fel a Csere-hegy tetejére!
Ahol Lajos bá, Grizzly kutya és nyolc cicus őrzi a panorámát
A kék jelzés pont a kilátóba torkollik, amely első ránézésre nem is tűnik kilátónak, inkább egy reneszánsz vár megmaradt kecses tornyának. Külalakjával messze kitűnik a hazai kilátók népes táborából. A Balaton környéki kilátók között biztosan, de országosan is az egyik legszebb építmény, amit valaha láttam. A vörös kőből épült, fa tetejű torony a hozzá kapcsolódó oldalépületével nem csak formáját tekintve különleges. Az erdei kilátók nagyrészt magányosan állnak valamelyik hegycsúcs tetején, néha összetalálkozhatunk rajtuk vagy a közelükben turistákkal, de gondnokkal és kilátót őrző kutyával meg nyolc cuki macskával aligha.
A Csere-hegyi kilátó oldalról, akár egy reneszánsz lakótorony is lehetne, oldalában nyáron galéria működik
Ahogy felérünk a kilátóhoz, a nagy barna, bozontos kutyus hangos csaholással jelez gazdájának, hogy idegenek érkeztek. A kilátó melletti házikóból jön is a gondnok, Lajos bá, aki megnyugtat bennünket, hogy Grizzly szeret játszani, és ne féljünk, nem bánt. Hát, nem is, mert a futtatóhuzalhoz csatlakoztatott póráz megakadályozza, hogy elérjen minket. Elhiszem, hogy Grizzly barátságos, de nem biztos, hogy találkoznék vele póráz nélkül.
A kilátóból az udvarra, a nádfedeles gondnoki házra, Grizzly kutyára és a macskákra is rálátni
Lajos bá jó arc. Egy csomó mindenről lehet vele beszélgetni. Megtudjuk, hogy Grizzly termetes mérete miatt kapta a nevét, hogy az időközben körénk settenkedő cicákat ő maga gondozza, mind a nyolcat név szerint szólítja. Van közöttük kicsi, nagy, közepes, szürke, fekete fehér mintás meg cirmos, és nagyon szeretnek a kirándulóktól ételt kunyerálni, pedig kapnak rendesen, minden nap macskakaját. De szó esik a kilátóról is, a történetéről, hogy nyáron galéria működik benne, csak télen leszedik a képeket a hideg miatt, meg úgy általában arról, milyen az élet a Csere-hegyen, ahol 16 éve gondnok Lajos bá.
Kevesen tudják, hogy az 1935-ben átadott, Padányi Gulyás Jenő építész tervei alapján elkészült kilátó volt a Balaton-felvidék legelső kőkilátója.
Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett torony nevét az 1950-as években Szabadság-kilátóra változtatták. Az évek múlásával azonban állaga meglehetősen leromlott, és 1998-ban le is zárták. Az alsóörsi Kilátóért Egyesület munkája eredményeképp 2001-ben felújították, amikor is a 6,5 méter magas kilátóhoz hozzáépítettek egy ötméteres fa magaslatot, hogy a kilátást a fák koronája a lehető legkevésbé takarja el.
A kék jelzés egyenesen a kilátónál bukkan ki
Őrzésére és a rongálások megelőzése végett egy gondnoki házat is felhúztak mellette. A felújítás után új nevet kapott, ekkortól hívják Csere-hegyi kilátónak. Az építmény körül padok, tűzrakó helyek találhatók, és egy kis pavilon is várja a megfáradt túrázókat, ahol pecsételhetünk is, mert itt van a Balaton-felvidéki Kéktúra Csere-hegyi bélyegzőhelye. Felmászva a torony tetejébe valóban pazar kilátás fogad. 360 fokos körpanoráma: látni lehet a Balatont, a környező hegyeket, de Alsóörs, Balatonalmádi, Felsőörs házaira is tapaszthatjuk a tekintetünket.
Csere-hegyi kilátás Felsőörsre; az apró házak látványa olyan, mintha egy óriási terepasztal terülne el a lábunk alatt
„Miniatűr Fertő tó”, ahol egykor dinók szaladgáltak
Miután kigyönyörködtük magunkat a balatoni távlatokban, pár száz métert visszaereszkedünk a kéken, és rácsatlakozunk a sárga keresztre, amely néhány szocreál üdülő és az ifjúsági tábor mellett egyenesen levezet a Balatonalmádi Káptalanfüred városrészéhez tartozó Köcsi-tóhoz.
A sárga kereszt széles, jól járható, hangulatos erdei úton vezet
Az ifjúsági tábor színes faházai mellett haladtunk el a Köcsi-tó felé
Aki igazi tóélményt vár a helytől, az csalódni fog. Az egykori bányató ugyanis csak nagy jóindulattal nevezhető tónak, inkább tavacska, vagy erdei tocsogó. Egyik partján kisebb víztükör csillan meg, de nagyobb részét már benőtte a nád. Viszont hangulata az van. A tó körül elterülő erdei tisztáson tűzrakó hely található padokkal, asztalokkal. A füves placc jó időben sütögetéssel egybekötött nagyszerű piknikezőhely lehet.
A Köcsi-tó nem a méreteivel nyűgöz le
Az agyagbányászat következtében létrehozott mesterséges tavat csak a csapadékvíz és az olvadó hólé táplálja. Medencéjének fenekén vízzáró agyag duzzasztja vissza a szivárgó vizeket. A 20. század elején kimélyítették, elbányászott anyagát strandolásra alkalmas part kialakításához a Balatonba öntötték. A tó körül egy 400 méteres 4 állomásból álló tanösvény végigjárásával megismerhetjük a tavat övező rét és cseres-tölgyes erdő élővilágát, valamint az itt található, egykor működő vöröshomokkő-bánya által föltárt különleges földtani képződményeket. Az egyik legérdekesebb látnivaló a „Kavicskő - ősi folyópart” állomás, ahol rácsodálkozhatunk az őskori vízpart helyén meredező vörös sziklákra. Az ismeretterjesztő tábla szerint itt a késő perm korban a kavicsos, homokos folyóparton háromujjú, elég vicces kinézetű őshüllők éltek.
A Köcsi-tó körül vezető tanösvény egyik leglátványosabb része a felhagyott vöröshomokkő-bánya maradványa
A Köcsi-tótól már egy viszonylag rövid sétával a sárga kereszten, majd ismét a balatonalmádi házak között a kéken, ripsz-ropsz visszaérkezünk a kiindulópontunkra, a szállásunkhoz. A 8 kilométeres túra fotózással, nézelődéssel két-három óra alatt kényelmesen bejárható, akár az egész családdal is. Érdemes egy délutáni programnak beiktatni, ha a Balaton-felvidéken járunk.
A cikk először 2017 decemberében jelent meg.
