Ha lehet még fokozni hazánk egyik igazán idilli tájának vonzerejét, a Tapolcai-medence téli látványa biztosan a bakancslista elején foglal helyet: virágoskertek, hullámzó szőlők és apró nyaralók, ezúttal fehérben és kékben.
A magyar vidéknek közismerten százféle vonzereje lehet, a hagyományos vendégszeretettől az ember és a természet évszázados egymás mellett élésén át egészen az újszerű különlegességekig. A Balaton északi partjának vasút és főutak által megkímélt, tájképileg talán legkülönlegesebb szeglete a fentiek közül mindenből tud adni egy alapos kóstolót. A Szent György-hegyen, Szigligeten és a Badacsonyon jártunk, és mindhárom helyen más-más vonzerőt találtunk.
Fehérbe öltözött szőlők közt
Az Oroszlán-kút apró medencéje a fagy első napján még folyékony, friss és jéghideg vízzel teli
A Balaton-felvidéki szőlőkultúra egyik központja a kiváló adottságú Szent György-hegy, amely a közeli Somlóhoz hasonlóan önmagában is egy egyedi, külön kis „sziget”, a Balatoni borrégió, azon belül a Badacsonyi borvidék része, amelynek kisebb-nagyobb birtokain igen sokféle, fehér és kék borszőlő terem.
A Lengyel-kápolna és a szigligeti hegyek a Szent György-hegy oldalából
A hegyen szerencsére ma is számos családi vállalkozás működik, amelyek a téli és kora tavaszi idényben főleg előzetes bejelentkezés alapján fogadnak látogatókat akár jól szervezett borkóstolós vacsorára, avagy csak egy-két palack bor vásárlására. Ilyen a Nyári, a Gilvesy, a Boksay pincészet, a Szászi és a kis 2HA birtok, valamint a Szent György-pince.
Szigliget, a „Balaton vára”
A déli irányú kilátást uraló szigligeti hegycsoport egyórányi sétára, a közeli Hegymagas községből Szigligetre közlekedő busszal pedig kevesebb mint feleennyire van; utóbbi járatok hétvégéken egy-két óránként közlekednek. A nyári szezonban a környék a borvidék fontosabb helyszíneit összekötő régiós buszjárattal is remekül bejárható.
A tanúhegyek déli csoportjának modellje a szigligeti vár bejáróútján. A Balaton 19. századi, nagyszabású szabályozása előtt a jobb oldali, szigligeti hegycsoport még valódi sziget volt
A szigligeti várhegy az ófalun átvezető Kossuth utcából
Szigligeten télen sincs a déli parti üdülőövezetekre jellemző kihaltság, a táj szépsége a nyaralótulajdonosokat és a szállóvendégeket egyaránt visszavárja. A megfáradt kirándulók nemcsak fél tucat éttermet, de a Patak utcában egész héten nyitva tartó élelmiszerboltot is találhatnak.
A szigligeti felső várból a Szent György-hegyre nyílik kilátás
Szigliget vára a tatárjárás évei óta védelmezi a Balaton északi partját. Elfoglalására a történelem zavaros éveiben magyarok és törökök is több kísérletet tettek, de az utóbbiak közül egyik sem járt sikerrel. Az erősség végzetét bő egy évszázaddal később nem az ellenség, hanem - sok más, hegytetőn álló várhoz hasonlóan - villámcsapás okozta. A vár állagmegóvása és restaurálása változó intenzitással már a 20. század eleje óta folyik, de az utóbbi években új lendületet vett: több épületrész is visszakapta a tetejét és eredeti berendezésének másolatát, a vár alatti Tanítóházban és a falak közt pedig számítógépes rekonstrukciók segítenek visszautazni a vár fénykorába.
Kilátás a várból Szigliget felé
A szigligeti vár a téli időszakban is a hét minden napján, kora délelőttől sötétedésig nyitva áll, a tavasz beköszöntével pedig lassanként újra eljön a szabadtéri koncertek és hagyományőrző programok ideje is. Ezekről a vár weboldalán találhatunk friss információkat.
A Badacsony rengetegében
A gondozott hegyek mellett kihagyhatatlan a méretében is kiemelkedő, vadregényes Badacsony. A kertek fölött, a hatalmas sziklatornyokkal szegélyezett bazaltfennsíkra mindössze két kiépített út vezet fel, ahol a kéktúra is felmegy, illetve leereszkedik a sziklák között. Míg az északi oldalon elhelyezkedő Kőkapu ösvénye (nevének megfelelően) egy természetes, mély szurdokvölgyben halad felfelé, a Badacsonytördemic felé eső Bujdosók lépcsője az ember munkája. Az 1930-as években épült bazalt lépcsőfokokból nem kevesebb mint 464-et kell megmászni a hegy tetejéig. Az útba eső kis pihenőhelyek mindegyike nevet kapott, emlékezve a Rákóczi-szabadságharc idején bujdosásra kényszerült kuruc vezetőkre.
A táj Szigliget felé, a Ranolder-kereszttől
A Badacsony fennsíkjának szélén továbbra is érdemes a kék jelzést követni, sorra végigjárva a Balaton felőli oldal kilátóhelyeit. Közülük talán legérdekesebb a népnyelv által Harangozó-börcnek hívott sziklaszirt. A természet játéka által formált, imbolygó szikla a legenda szerint megfelelő kalapáccsal megütve templomi haranghoz hasonló hangot ad: innen a „Harangozó-bérc” név. A 19. század közepén idelátogató Ranolder János veszprémi püspököt annyira lenyűgözte a helyszín és a panoráma, hogy egy hatalmas kőkereszt építését rendelte el, amely már messziről emlékezteti a hegy tövében járókat, hogy hasonló csodát létrehozni egyedül Isten képes. A később Ranolder-keresztnek nevezett építmény 160 éve áll a hegy peremén.
A Balaton kékje egy átlagos nyári napon is különleges látvány, de napnyugta után, a téli szürkületben egészen egyedülálló hangulatot ad
Már szinte csak a hold fénye világít a Kisfaludy-kilátó felett
A Badacsony 434 méteres csúcsán öt éve áll az újjáépített Kisfaludy-kilátó. Évtizedek óta álló elődje is népszerű célpont volt, az új, két méterrel magasabb szerkezetről pedig már közel körpanoráma várja a kirándulókat.
A nappali fény utolsó nyomai nyugat felé, a Tapolcai-medence hegyeivel
Zárásként marad egy igazi klasszikus panoráma megcsodálása: a Balaton a Badacsony csúcsáról. A végtelen tó és a települések gyöngysorainak találkozását órákig lehetne csodálni, ahogy a megerősödő szél által eltüntetett párából újabb és újabb távolságok válnak láthatóvá. A faszerkezetű kilátó minden pontja remeg az örvénylő levegőben, de a látvány valóban páratlan.
A cikk először 2018 márciusában jelent meg.
Kapcsolódó cikkeink:
Bazaltorgonák tövében - Kaán Károly kulcsosház
Négy hely Szigligeten, ahol rabul ejt a panoráma
Messzelátó: Csend a Balaton felett
