A székesfehérvári épület valójában nem is vár, inkább egy rendkívül elhivatott szobrász-építész kőbe álmodott életműve. Bár első pillantásra, főként fotókat szemlélve, kissé eklektikus benyomást kelt, közelebbről megismerve és végigjárva valami mégis megmagyarázhatatlanul rabul ejti a látogatót: minden rejtett zugban akad meglepetés.
Már önmagában az sem mindennapi, hogy a soproni Taródi-várhoz hasonlóan a Bory-vár is a 20. században épült. De míg az előbbi valóban csak egy nagy halom egymásra hordott kő, utóbbin és környezetén bőven akad néznivaló: tornyok, teraszok, átjárók, kupolák, korlátok, lépcsők, díszkutak, medencék, festmények, mozaikok, domborművek, megszámlálhatatlan, a legváltozatosabb technikákkal készült szobor, és mindezek burjánzó, színes növénykavalkáddal körülölelve.
A vár megálmodója - az 1879-ben született Bory Jenő - maga is szobrászművész volt, emellett építészmérnök, és tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, valamint a Műegyetemen. Az épület minden kis részlete az ő fejéből pattant ki, szándéka szerint a művészetet és a hitvesi szeretetet szimbolizálva.
1923-tól kezdve haláláig, majdnem 40 nyáron keresztül építette a várat, folyamatosan bővítette, díszítette, mindenféle előzetes koncepció nélkül, s még csak terveket sem rajzolt, mindent a helyszínen alakított ki.
Ő vezette az építkezést, és nem átallotta a saját keze munkáját is beleadni. „Nem is lesz készen sohasem!” – állította, hozzátéve, hogy a ház, amit ő inkább szobornak tekintett, a „munka örömének paradicsoma” számára.
Eleinte a helybelieken és Bory közvetlen környezetén kívül senki sem tudott az épület létezéséről, csak 1934-ben vált országosan ismertté, amikor megnyitotta a kapuit a látogatók előtt. Akkoriban még érdekesebb élmény lehetett megtekinteni az építményt, mert a tulajdonos maga kalauzolta körbe az érdeklődőket, megosztotta személyes történeteit a művekről, létrehozásuk körülményeiről, és elmesélte a hozzájuk fűződő, általa kitalált legendákat.
Minden négyzetméteren meglepetés vár
Ha belépsz a kapun, ne felejtsd el mellette szemügyre venni a vár makettjét, ennyire átláthatóan ugyanis a bejáráskor valószínűleg nem fogod érzékelni az épület kiterjedését, koncepcióját. Ez egyébként egyáltalán nem baj, hiszen pont ettől izgalmas a folyosókon, teraszokon mászkálni: nem tudhatod, hol fogsz kilyukadni, milyen meglepetések várnak rád a következő sarkon. Az egyik lépcsőn felgyalogolva a talpad alatt mozaikból kirakott feliratra lehetsz figyelmes: „A kövek beszélnek”. Talán ez a rövid mondat jellemzi legjobban az építmény szellemiségét. Egyébként nemcsak a Bory család alkotásait veheted szemügyre, többek között Székely Bertalan, Stróbl Alajos és Fadrusz János munkáival is találkozhatsz.
A vár egyik legrégebbi eleme a díszkút, ami már 1913-ban állt. A fehér porcelánmozaik borítású medencét a vázát tartó oszloppal esküvői képekbe is szívesen belekomponálják, látogatásunkkor legalábbis ez derült ki.
Az épület a kazamatától a kilátótornyokig 30 méter magas, és 30 helyiség található benne, de ezek közül csak a műterem látogatható, ahol szobor- és képkiállítást lehet megtekinteni.
Az épület egyik leghangulatosabb része a százoszlopos udvar, ahol a körbefutó folyosókon történelmi szoborgaléria fogad, 43 alakkal, köztük Álmost vezérrel és Tinódi Lantos Sebestyénnel.
Giccs vagy műremek?
A korabeli sajtó megosztóan nyilatkozott az épületről. Sokakat lenyűgözött az a rengeteg munka, amit Bory a létrehozásába fektetett, de akadtak olyanok, akik úgy vélték, az egységes stílus hiánya és a sokszínűség az esztétikum rovására megy. Volt, aki úgy nyilatkozott, a vár giccses, zagyva, és egyszerűen nincs művészeti értéke. Hozzám közelebb áll Bardon Alfréd vélekedése: az épület gondolatokat, álmokat, érzéseket, hangulatokat tükröz, önmagáért, nem a huszadik század építészeti igényeinek kiszolgálására készült.
Bory Jenőt halála után, 1959-ben, a műteremben ravatalozták fel. A várral ezután nem sokat foglalkoztak. Csak 2001-ben éledt újra a „Bory-kultusz”, amikor letisztították a festményeket, kijavították a lepusztultabb részeket, és a szobrokból kiállítást rendeztek. Az építményt jelenleg a család tartja karban.
Ha első pillantásra kissé bizarrnak is tűnik a túldíszített épület, érdemes félretenni a kritkus énünket, és megvizsgálni a részleteket, hiszen a vár minden apró beugrója, kiszögellése, kőkockája külön jelentést hordoz. Az pedig, hogy mi hogyan értelmezzük ezeket, már csak rajtunk múlik.
Jegyárak
Felnőtteknek: 1800 Ft
6-26 éveseknek és nyugdíjasoknak: 900 Ft
Felnőtt kísérő min. 2 fő 18 év alatti gyerekkel: 900 Ft
6 éves kor alatt, 70 éves kor felett és pedagógusoknak ingyenes
A vármúzeum nyitvatartása
A hét minden napján 9.00 - 17.00
A cikk először 2017-ben jelent meg.
