Gyurgyalag, a fullánkspecialista

Javában zajlik a gyurgyalagok költési időszaka, és mivel kaptunk pár friss fotót róluk, a képek mellett összegyűjtöttünk pár érdekességet is. Most megtudhatod, hogy a kinézetén kívül még mitől olyan különleges hazánk egyik legszebb vonuló madara.

Szerző:
TM
MME
Fotó:
Molnár Péter
Körmendy Zizi
2017. június 29.

Javában zajlik a gyurgyalagok költési időszaka, és mivel kaptunk pár friss fotót róluk, a képek mellett összegyűjtöttünk pár érdekességet is. Most megtudhatod, hogy a kinézetén kívül még mitől olyan különleges hazánk egyik legszebb vonuló madara.

Színes, különleges, akár egy trópusi madár

 


A gyurgyalag (Merops apiaster) testhossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. Csőre vékony, hegyes és enyhén hajlított, középső faroktollai megnyúltak. Tollazata hasán és mellrészén kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

 

 

Későn érkezik és korán megy

 


Vonuló madárként általában május elején érkezik Magyarországra, majd augusztus végén, szeptemberben indul is tovább, hogy a telet melegebb éghajlaton, Dél-Afrikában töltse.

 

 

Az étel az oka mindennek

 


A rövid ittlét oka, hogy a menüjében szereplő repülő rovarok, főként darazsak, szitakötők, lepkék és méhek az évnek csak ebben a pár hónapjában vannak jelen olyan számban, hogy elegendő táplálékot biztosítsanak mind a felnőtt egyedek, mind a kikelő fiókák számára, akiknek jól fel kell tölteniük az energiaraktáraikat, mielőtt nekivágnának a hosszú, Dél-Afrikáig tartó utazásnak, ahol majd az év másik felét töltik.

 

 

A vadászrepülő

 


Áldozatára száraz ágról, villanydrótról vagy valamilyen kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után ered, és azt reptében fogja el.

 

 

A fullánkspecialista

 


A méhészmadár névvel is illetett gyurgyalag étrendjében különleges adottságának és ügyességének köszönhetően a fullánkos rovarok, azaz méhek, darazsak is szerepelnek. Valamennyire ellenálló az esetleges szúrás okozta, testébe bejutó méreganyaggal szemben, de ő sem kockáztat szívesen, mielőtt elfogyasztaná zsákmányát, precíz mozdulatokkal valamilyen kemény felülethez, faághoz ütögeti, csapkodja, dörzsöli a szúrós rovar potrohát, hogy az ott lévő fullánkját és méregmirigyét eltávolítsa.

 

 

Tudtad?

- 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint
- a gyurgyalag kétszer is elnyerte az év madara címet, 1979-ben és 2013-ban
- a hazai állomány 15 000 - 25 000 párra tehető
- röptében is táplálkozik
- a legtöbb hím monogám
- télen akár 2500 - 10 500 km-t is megtesz délre vonulva

 

Itt érzi jól magát

 


Homok- és löszfalakban, homok- és agyagbányákban, illetve folyók meredek partfalaiban fészkel. A párok által közösen készített fészek mintegy 1,5-2 m hosszú, vízszintes, alagútszerű üregekből áll, és kiöblösödő „költőkamrában” végződik.

 

 

A telepes

 

 

Társaságkedvelő madarak. Szívesen ülnek akár csoportosan is kiálló ágakon és villanydrótokon. A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Több száz méteres szakaszokon akár százezer példány is lehetett. Magyarországon mára már eltűntek ezek a hatalmas gyurgyalagtelepek, ritkaságszámba megy a most nagynak számító 50 körüli fészkelőpár egy-egy telepen.

 


Egyre közelebb az emberhez

 


Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött. Újabban a lakott területeken is megtelepedett, néhány gyurgyalagpár például meszesgödrök vagy pincének kiásott mélyedések falában, enyhe lejtésű pusztagyepeken, útpadkában fészkel.

 

 

A függőleges az igazi

 


Bár sikeresen fedez fel magának új megközelítésű fészekrakó helyeket, a természetes és függőleges folyópartfal a legideálisabb számára. Mivel az időszakosan leomló külső partfalból nem csak a kártevők pusztulnak ki (amelyek a fiókákat veszélyeztetik, elsősorban a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy), de ezekre a helyekre a szőrös ragadozók se jutnak be, így a cseperedő gyurgyalagok biztonságban vannak.

 

 

A figyelmes udvarló

 


A hímek május elején kezdenek udvarolni a nőstényeknek, és hódolatuk jeléül egy-egy ízletes rovart nyújtanak át kiszemeltjüknek. Biztosra mennek, hiszen a nagyobb zsákmányt adják oda a tojónak, maguk pedig megelégszenek a kisebb falatokkal.

 

 

 

A gondos szülő


A május közepén lerakott tojásokon 20-22 napig kotlanak felváltva a szülők, de a hím kevesebbet ül a tojásokon. A fiókák táplálásában is közösen vesznek részt, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek. Idén a változékony tavaszi időjárás miatt, hasonlóan a többi madárfajhoz, pár héttel elcsúsztak ezek a költési időszakok.

 

 

 


Kapcsolódó cikkeink:

Itassuk a nyári hőségben a madarakat!

Mit tehetünk, ha a madarakat bolygatják?

Akár az irodában is lelazulhatsz a természet hangjaitól

Cikkajánló