Idén már hetedik alkalommal rendezi meg a Bükkalján a Kaptárkő Egyesület Természetjáró Szakosztálya a Kaptárkövek teljesítménytúrát és a Kaptárkövek terepfutó versenyt.
A Bükkalja hullámzó dombvidéke a Bükk-hegység végtelen erdőkkel borított hegyvonulatainak déli előterében húzódik meg szerényen, ahol a Bükkből lesiető patakok völgyeiben megbújó falvak és az erdőkkel, kaszálókkal és gyümölcsösökkel borított dombvonulatok számos természeti és kultúrtörténeti kincset, ritkaságot rejtenek.
A Bükkalján egy sajátos helyi építészeti kultúra alakult ki, amely minden esetben szervesen használta a Bükkalját borító vulkáni tufa adottságait.
Sajátos kővilág az, amelyben a térség falvai élnek: kőfalú házak, azokhoz csatlakozó kőkerítések, kőhodályok, barlanglakások és tufába vájt pincék, a patakokon és árkokon átívelő kőhidacskák, sírköves temetők, út menti feszületek, kőpadok és a titokzatos kaptárkövek földje ez. Itt, a Bükkalján találkozhatunk a legnagyobb számban a magyar tájak egyik legkülönlegesebb, s egyben legrejtélyesebb természeti és kultúrtörténeti értékeivel, a 2014 novemberében természeti emlékekként országosan is védetté nyilvánított fülkés sziklákkal, a kaptárkövekkel.
Cserépfalu
A siroki Várhegytől a kácsi Kecske-kőig sorjáznak azok a sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezeket a látványos földtani alakzatokat - melyek az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, így régészeti, néprajzi, történeti értéket is képviselnek - kaptárköveknek nevezzük. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is (különösen a Tétényi-platón), de a leggazdagabb előfordulásukkal itt, a Bükkalján találkozhatunk. E kőtornyok, sziklakúpok anyagát, a riolittufát, a földtörténet harmadidőszakában zajló heves vulkáni működés hozta létre. A későbbi lepusztulás során a tufafelszínbe mélyedő vízmosások a domboldalakat sziklás gerincekre, különálló tornyokra szabdalták. A környezetükből kipreparálódott tufakúpok, sziklatornyok rendkívül szép elemei a tájképnek, a felületükön sorakozó fülkékkel mitikus hangulatot árasztanak. A Bükkalján 39 lelőhelyen 73 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon pedig közel félezer fülkét számoltak össze.
A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. Egyes kutatók szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. Más kutatók a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató rendeltetést valószínűsítettek. De a ma leginkább ismert vélemény szerint a fülkékben hajdan méhészkedtek: a régészeti feltárások során előkerült, 11-14. századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot.
2009-től kezdődően, idén már hetedik alkalommal rendezi meg a Bükkalján a Kaptárkő Egyesület Természetjáró Szakosztálya a Kaptárkövek teljesítménytúrát és a Kaptárkövek terepfutó versenyt, mely a túrázók körében kevésbé ismert vidéket járja be. A távok jól jelzett, felújított útvonalakon haladnak. Sok kaptárkő-csoportot és bükkaljai kőértéket - bújókat, barlanglakásokat, pincéket, kőkereszteket, szobrokat - is érint az útvonal, mely ettől lesz igazán felejthetetlen élmény a résztvevők számára.
A túra az idei évtől egy igen különleges helyszínről indul, mely az egri szőlő- és borkultúra új és üde színfoltja. Az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok Borterasza és Borkempingje ugyanis távol a város zajától, a szőlőtőkék közt, a Bükkaljára tekintve terül el. Aki szeretne megismerkedni a kaptárkövekkel és a Bükkalja varázslatos kővilágával, az 2015. június 20-án, szombaton az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokon nevezhet a túrára.
Kaptárkő napot tartottak Szomolyán
