A kőröshegyi levendulától a kereki várig

Somogyországban, egészen pontosan a Külső-Somogyban járunk, még pontosabban a Kőröshegyi-völgyben. A Balaton partjától három kilométerre található Kőröshegy neve mára összeforrott a völgyhíddal, ami már a kis település széléről is jól látszik. A gigantikus híd látványa szó mi szó uralja a tájat.

Kicsiny falu, hatalmas völgyhíddal

Az ország leghosszabb hídját közel tíz éve adták át a forgalomnak, és építése finom szólva is megosztja a társadalmat. Sokan úgy gondolják, teljesen felesleges volt a völgy áthidalására egy ilyen óriási építményt építeni. Bár, arról lehetett olvasni, hogy elsősorban a helyi önkormányzatok miatt választották ezt a helyet és ezt a megoldást, akik, érthető módon, nem mentek abba bele, hogy az autópálya Balatonföldvár és Kőröshegy között, lakott területeket egymástól elvágva épüljön meg.

A híd 1872 méter hosszú, legnagyobb magassága 88 méter, és távolról is hatalmasnak tűnik a dimbes-dombos somogyi tájban, de a híd méretei közelről még megdöbbentőbbek. Egy közeli dombról észrevettünk, hogy a híd másik lábánál van egy kávézó, s mivel épp Kereki felé tartottunk ezután, útba ejtettük. Innen talán még jobban rá lehet látni a hídra. Bent pedig néhány jó fotót is láthatunk a monumentális szerkezet építéséről.

Őrzők a völgy felett

Kereki csak néhány kilométerre fekszik Kőröshegytől, tipikus egyutcás falu, mely hosszan elnyúlik a völgy alján futó út mentén. Innen csak hat km a szántódi rév, ami már századok óta a legfontosabb átkelőhely volt a Balatonon, és itt, Kerekin keresztül vezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal Szlavónia felé. Ennek védelmére épült Fehérkő vára a falu melletti 283 méter magas dombon.

A várhoz a falu széléről indul jelzett gyalogút fel a dombra. Itt, egy gyönyörű ménesbirtok szomszédságában kialakítottak egy kis pihenőhelyet is, padokkal, asztalokkal. A várhoz vezető út nem túl hosszú, de vannak meredek szakaszok is, melyek esős időben elég csúszósak tudnak lenni. Az erdővel körülvett tisztáson álló várat mély árok és meredek sánc öleli körbe, a falakról egészen Tihanyig ellátni.

A főleg téglából és kevés kőből álló vár első okleveles említése 1336-ból származik. A századok során több birtokosa is volt és több kisebb-nagyobb ostromot is megélt, például 1490-ben, amikor az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették az akkor a Báthoryak kezében lévő várat. 1544-ben- az akkor már egyébként is korszerűtlennek tartott várat-, hogy a törökök ne foglalhassák el, a magyar katonaság felrobbantotta. A 18-19. században a vár tégláit és köveit környékbeli építkezésekhez hordták el, például a kereki templom építésénél is felhasználták azokat.

A rom megmentésére az 1960-as évek elején került sor, a várral foglalkozó régészek szerint, az utolsó pillanatban. Ekkor történt meg a terület egy részének régészeti feltárásra és a még álló falak megerősítése. A legtöbb leletet egy 15. századi szemétgödörben találták, például korabeli pénzérméket, fegyvereket és serlegeket is. A várfalban még ma is látható egy kőbe vésett arc, de találtak itt díszes kályhacsempéket is, amiből arra következtettek, hogy valószínűleg előkelő kialakítású termek lehetettek a várban.

Kőröshegytől Afrikáig

Kerekiből visszamentünk még Kőröshegyre, hogy megnézzük a falu 15. századi gótikus templomát és a közelben álló Széchenyi-kastélyt. A település a török kiűzése után, a 17. századtól a Széchenyiek birtoka volt. 1680 körül már állt itt egy kastély, amelyet Széchenyi György, kalocsai érsek, Egervár kapitánya épített. A ma is álló barokk kastélyt 1780 körül építette Széchenyi Lajos.

Itt élt és alkotott 1923-tól 1931-ig a híres vadász-író Széchenyi Zsigmond. Itteni évei alatt három afrikai expedíciót vezetett, és itt született leghíresebb, az első vadászexpedíciójáról szóló műve, a Csui. A kastélyhoz tartozó birtokon Széchenyi Zsigmond egy halastavat is kialakított, ahol Angliából hozatott halak tenyésztésével kísérletezett.

A kastély a szocializmus idején a hasonló épületek klasszikus sorsára jutott, szolgálati lakásokat alakítottak ki benne és TSZ-központ is működött itt, s a parkban az ősfák helyett mezőgazdasági gépek hevertek szanaszét. Aztán a kétezres évek elején egy magánember megvásárolta az épületet és a birtokot és elhatározta, hogy felújítja azt és méltó emléket állít Széchenyi Zsigmondnak. Bár a szépen felújított kastély jelenleg még nem látogatható, a tervek szerint hamarosan az lesz, könyvtárral, helytörténeti kiállítással és Széchenyi Zsigmond emlékszobákkal.

Levendulamező a domboldalon

Kőröshegyen található a déli part egyetlen levendula ültetvénye, ahol még javában tart a levendulaszüret, sőt, egész nyáron várják a látogatókat. A levendula egy részéből a Pannonhalmi Apátságban olajat készítenek, de isteni szörp és illatos testpermet is készül az itteni virágokból.

Az ültetvény már önmagában is gyönyörű lenne, de a birtok fekvése még tudja fokozni a látványt, a levendulától illatozó domb tetejéről ugyanis a Balaton és a Tihanyi-félsziget is látszik. A környék tavasszal is hasonló szépségeket kínál, akkor a birtok tulipán és nárcisz ültetvényei borulnak virágba.

Azt hiszem, ennél jobb helyen nem kezdhettem volna a déli part környékének bebarangolását. Kőröshegy és Kereki bejárását a legjobb bringával megtenni, nem túl nagyok a távolságok és a két települést összekötő közút sem túl forgalmas. Egyedül a kereki várhoz nem tudunk biciklivel felmenni, ott azonban a falu szélén kialakított pihenőhelynél lezárhatjuk a kerékpárokat. Ha nincs nálunk bringa, Balatonföldváron több helyen is van lehetőség bérlésre.

A cikk először 2018 júniusában jelent meg.