Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szöveg és fotó:
2021. május 14.

A legszebb bányató a Zempléni-hegységben - Megyer-hegyi tengerszem

Sárospatak közelében található hazánk egyik legizgalmasabb fekvésű állóvize, amelynek környezete ilyenkor a legzöldebb árnyalatokban pompázik. A tó nevével ellentétben nem tengerszem, ettől függetlenül egyszer látni kell. Az óriási sziklafalakkal körülvett Megyer-hegyi tengerszemnél jártunk.

Régóta tervben volt, hogy megnézzük a tengerszemet a Megyer-hegyen. A piros turistajelzésen hagytuk el a várost, és pár száz méter után az épületeket szántóföldek váltották fel, majd szőlőültetvények következtek, végül pedig néhány kilométer poroszkálást követően, a Benkő-kútnál beértünk a zöldellő erdőbe.

Innen jelentősen megváltozott az út, az erdei ösvény leszűkült, és a nap mozgékony foltokban tört át a leveleken, ahogy a szellő meg-megrezzentette a fejünk fölött összeboruló, árnyékot adó lombsátrat. Annyi madárhangot, mint ott, régen nem hallottam egyszerre. Sajnáltam, hogy nem vagyok jobban képben a madarakkal, mert jó lett volna tudni, hogy a rengeteg trilla, csip-ipipip, csírrr, tyü-tyü-tyü, dzvííí milyen madártól származik.

A „kényelmesebb” turisták Sárospatak központjából egy kb. 2-3 kilométeres autóúton is eljuthatnak a hegy lábához, ahol a Nagy-Bot-kő (gejzírkúp) parkolójánál hagyhatják a gépkocsit. A parkolótól már egy viszonylag rövid, néhol emelkedőkkel tűzdelt, 45 perces kellemes sétával elérhető a tengerszem.

Ami valójában nem is tengerszem (keletkezésének semmi köze a gleccserekhez), hanem emberkéz alkotta „képződmény”, pontosabban a malomkőbányászat eredménye. Az itt bányászott, főként gabonaőrlésre és érczúzásra használt „pataki malomkövek” állítólag külföldön is igen keresettek voltak. Már a 15. századtól folyt a Megyer-hegyen kőfejtés egészen a 20. század elejéig, amikor is 1907-ben végleg bezárt bánya. Az azóta eltelt évtizedek alatt a fejtési gödörben csapadékvíz gyűlt össze, és helyenként 6,5 méter mély tó alakult ki, melyet később a népnyelv tengerszemnek nevezett el.

Kevés olyan vidék van a világon, ahol a bányászatról nem egy félig elhordott, megcsonkított hegy jut az ember eszébe. A Megyer-hegy azonban azon kivételes helyek egyike, ahol azt tapasztalhatjuk meg, hogy a „kitermelésből” valami természetileg is különleges dolog kerekedett ki. Erről tanúskodik, hogy a tó és környéke 1997 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll. Bármennyire is hívogat az élmény, fürdeni és csónakázni a tóban tilos, viszont 2020-ban via ferratát alakítottak ki a sziklafalon.

Ahogy felérünk az erdei ösvényen a hegy tetején lévő tengerszemhez, kitágul a tér, és azonnal beszippant az elénk táruló látvány. Mintha nem is Magyarországon lennénk. A lábunk előtt 20-30 méteres, függőleges sziklafalak szakadnak bele a tó sötétbarna vízébe. A sziklák oldalán sok helyütt mohák, cserjék, bokrok tenyésznek, körülötte pedig öreg erdő „ül” koronaként körben a hegyen.

A tavat a kijelölt Malomkő tanösvényen érdemes körbejárni. Az út mellett tájékoztató táblákat találunk, amelyekről megismerhetjük a tó keletkezését, a malomkőbánya történetét és a terület élővilágát. Szinte minden oldalról, lentről és fentről is pompás arcát mutatja az egykori bányakatlan.

Miközben föl-le gyalogolunk a bányaudvar sziklás peremén (a biztonságos túrázásról a kihelyezett korlátok gondoskodnak), különböző helyeken köszön vissza a múlt: rábukkanunk pár félig kész malomkőre, vagy hegybe vájt barlanglakásra, de a malomkövek elszállítására kialakított „kanyonon” végigsétálni sem utolsó élmény, amelynek végén közvetlen a víztükör előtt találjuk magunkat.

Bár a tengerszem körbesétálása nem túl megerőltető feladat, de egy bokát stabilan fogó túracipő, vagy bakancs jó szolgálatot tehet az itt-ott meredek és köves ösvényen. A Megyer-hegyi tengerszem minden évszakban jó szívvel ajánlható, mert ahogy elnéztem, nagy valószínűséggel tavasszal, nyáron, ősszel és télen sem fog csalódást okozni a látogatóknak.


Megközelítés
Sárospatakról indulva a piros jelzésű turistaúton kb. 1,5 óra gyaloglással érhető el a tengerszem. A 37. sz. főúton át kell kelni, de itt leparkolva az autót, a Botkő pihenő- és sétaerdő mellől is indítható a túra. Hosszan föl a szántóföldek és a szőlők között, majd az erdőbe érve szintén a piros, illetve a becsatlakozó Malomkő tanösvény jelzést követve 10-20 perc a bányató. Aki gyalogosan akarja megtenni az utat Sárospatak belvárosából a tengerszemhez és vissza, az egy közel 12 kilométeres útra számítson.

A tóról látványban még többet megtudhatsz az alábbi videóból.

A cikk először 2019 májusában jelent meg.

Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”

Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”

2024.10.18.

Szakadó eső, tejfehér köd, vadregényes patakvölgy, gombák, szalamandrák és egy híres rom; ezen a mátrai túrán minden volt, ami izgalmassá tehet egy kirándulást. Egy dolgot kivéve: kilátásban ezúttal sehol nem gyönyörködhettünk. A ködös erdő hangulata azonban minden elmaradt gyönyörű panorámáért kárpótolt bennünket.

→ Tovább