Régóta tervben volt, hogy megnézzük a tengerszemet a Megyer-hegyen. A piros turistajelzésen hagytuk el a várost, és pár száz méter után az épületeket szántóföldek váltották fel, majd szőlőültetvények következtek, végül pedig néhány kilométer poroszkálást követően, a Benkő-kútnál beértünk a zöldellő erdőbe.

A tengerszem felé vezető széles földút néhány kilométer után átvált szűkebb erdei ösvényre

1 / 26

Fotó: Joó Annamária

Innen jelentősen megváltozott az út, az erdei ösvény leszűkült, és a nap mozgékony foltokban tört át a leveleken, ahogy a szellő meg-megrezzentette a fejünk fölött összeboruló, árnyékot adó lombsátrat. Annyi madárhangot, mint ott, régen nem hallottam egyszerre. Sajnáltam, hogy nem vagyok jobban képben a madarakkal, mert jó lett volna tudni, hogy a rengeteg trilla, csip-ipipip, csírrr, tyü-tyü-tyü, dzvííí milyen madártól származik.

Kapcsolódó cikkek

A Medves türkizkék gyöngyszeme: a Tavas-bánya

Tovább

Egy kérdés, egy válasz – Tudtad, hogy Ózd közelében is van egy „Gyilkos-tó”?

Tovább

Itt már madárzajos erdőben járunk

2 / 26

Fotó: Joó Annamária

A „kényelmesebb” turisták Sárospatak központjából egy kb. 2-3 kilométeres autóúton is eljuthatnak a hegy lábához, ahol a Nagy-Bot-kő (gejzírkúp) parkolójánál hagyhatják a gépkocsit. A parkolótól már egy viszonylag rövid, néhol emelkedőkkel tűzdelt, 45 perces kellemes sétával elérhető a tengerszem.

Malomkőmaradványok az egykori bányaudvaron

3 / 26

Fotó: Joó Annamária

Ami valójában nem is tengerszem (keletkezésének semmi köze a gleccserekhez), hanem emberkéz alkotta „képződmény”, pontosabban a malomkőbányászat eredménye. Az itt bányászott, főként gabonaőrlésre és érczúzásra használt „pataki malomkövek” állítólag külföldön is igen keresettek voltak. Már a 15. századtól folyt a Megyer-hegyen kőfejtés egészen a 20. század elejéig, amikor is 1907-ben végleg bezárt bánya. Az azóta eltelt évtizedek alatt a fejtési gödörben csapadékvíz gyűlt össze, és helyenként 6,5 méter mély tó alakult ki, melyet később a népnyelv tengerszemnek nevezett el.

Egy igazi bakancslistás hely a Megyer-hegyi tengerszem

4 / 26

Fotó: Joó Annamária

Kevés olyan vidék van a világon, ahol a bányászatról nem egy félig elhordott, megcsonkított hegy jut az ember eszébe. A Megyer-hegy azonban azon kivételes helyek egyike, ahol azt tapasztalhatjuk meg, hogy a „kitermelésből” valami természetileg is különleges dolog kerekedett ki. Erről tanúskodik, hogy a tó és környéke 1997 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll. Bármennyire is hívogat az élmény, fürdeni és csónakázni a tóban tilos, viszont 2020-ban via ferratát alakítottak ki a sziklafalon.

A csapadékvíz felgyülemlésével létrejött tó sajátos növény- és állatvilága miatt is védett terület

5 / 26

Fotó: Joó Annamária

Ahogy felérünk az erdei ösvényen a hegy tetején lévő tengerszemhez, kitágul a tér, és azonnal beszippant az elénk táruló látvány. Mintha nem is Magyarországon lennénk. A lábunk előtt 20-30 méteres, függőleges sziklafalak szakadnak bele a tó sötétbarna vízébe. A sziklák oldalán sok helyütt mohák, cserjék, bokrok tenyésznek, körülötte pedig öreg erdő „ül” koronaként körben a hegyen.

A sziklafalak gyűrűjében éjsötét színű tó az erdő közepén

6 / 26

Fotó: Joó Annamária

A tavat a kijelölt Malomkő tanösvényen érdemes körbejárni. Az út mellett tájékoztató táblákat találunk, amelyekről megismerhetjük a tó keletkezését, a malomkőbánya történetét és a terület élővilágát. Szinte minden oldalról, lentről és fentről is pompás arcát mutatja az egykori bányakatlan.

Korlátok védenek a meredek sziklafal tetején a megcsúszástól, így biztonságosan körbejárható a bányató

7 / 26

Fotó: Joó Annamária

Miközben föl-le gyalogolunk a bányaudvar sziklás peremén (a biztonságos túrázásról a kihelyezett korlátok gondoskodnak), különböző helyeken köszön vissza a múlt: rábukkanunk pár félig kész malomkőre, vagy hegybe vájt barlanglakásra, de a malomkövek elszállítására kialakított „kanyonon” végigsétálni sem utolsó élmény, amelynek végén közvetlen a víztükör előtt találjuk magunkat.

Kapcsolódó cikkek

Piros úton a Zempléni-hegységben

Tovább

Két szuper Zempléni túra a hétvégére

Tovább

A tanösvényen a vadregényes hangulat sem hiányzik

8 / 26

Fotó: Joó Annamária

Bár a tengerszem körbesétálása nem túl megerőltető feladat, de egy bokát stabilan fogó túracipő, vagy bakancs jó szolgálatot tehet az itt-ott meredek és köves ösvényen. A Megyer-hegyi tengerszem minden évszakban jó szívvel ajánlható, mert ahogy elnéztem, nagy valószínűséggel tavasszal, nyáron, ősszel és télen sem fog csalódást okozni a látogatóknak.

A tengerszem minden oldalról pompás látványt nyújt

9 / 26

Fotó: Somogyvári D. György

A tóról látványban még többet megtudhatsz az alábbi videóból.

A cikk először 2019 májusában jelent meg.