Az időpontválasztással szerencsénk volt: a hegyen friss hó lepte a tájat. Izgatottan indultunk hát neki az útnak szombat délelőtt, s a gyerekek már a Gödöllői-dombság első, éppen, hogy havas dombjait áhítattal nézték, hogy „ó, mennyi hó”. Pedig idén volt szerencséjük hozzá több alkalommal is, szánkóztunk is, hóembert is építettünk, de persze azt el sem tudták képzelni mi vár rájuk fent a hegyen. Mi persze olvastuk, hogy sípályán kívül is van vagy 40-50 cm hó, ami a Mátra látványos gerincén biztosan nagy élmény. Szóval mi is izgatottan vártuk a túrát, s nem tévedtünk: nemcsak nagy élmény, de nagy kaland is keveredett a kirándulásból!

1 / 13

A téli célpont kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy már nagyon szerettük volna felfedezni az Ágasvár alatti, nagy múltú és remek konyhával üzemelő házat. Nem mellesleg a tágabb környék egész évben igazán gyerekbarát túracélpont, ahol olyan mesés helyszínek várják az ifjú vándorokat, mint a rejtélyes török lábnyom (egy sziklában két, egymás mellett álló, s valóban lábnyomra emlékeztető lyuk); a sárkánylehelet (ezért tessék megnézni a turistaház honlapját!); a vadregényes Csörgő-patak völgye és szurdoka, benne egy erdőrezervátummal; a Vidróczkihoz köthető mendemondák és helyszínek, a csodás panoráma és ízelítő Magyarország legszebb gerincútjából. Mi kell még? A turistaház továbbá könnyű megközelíthetősége (3,5 km a falutól) és a megannyi, gyermekszemmel is érdekes látnivaló mellett azért is ideális helyszíne egy négy fős családnak, mint amilyen a miénk, mert több négyágyas szoba is van benne.

2 / 13

Mátrakeresztesről a festői Csörgő-patak völgyében indultunk útnak a piros jelzésen. Nemcsak a gyerekeket nyűgözte le a téli patak, az ágakra és kövekre ráfagyó, a legkülönbözőbb formájú jégpáncél és a sziklákról lelógó, néhol méteres jégcsapok. A késői indulás és a patak hosszan tartó csodálata miatt persze jól ránk esteledett, így a házhoz vezető piros kereszt kaptatóján egyre nagyobb lett a csend a sötét beálltával.

Ahogy felértünk, meg is érkezett az újabb adag havazás, ami egészen reggelig ki is tartott, s amely az amúgy sem csekély hótakarót kb. 5-10 cm-rel meg is toldotta. Így a menedékházban igazán hegyi körülmények között érezhettük magunkat, elzárva mindentől, kint farkasordító hideg és hóvihar, bent finom tea (no és pálinka a felnőtteknek), pirospozsgás arcok és széles jókedv.

3 / 13

Másnap négy kemény kilométer várt ránk a kék jelzésen Mátraszentistvánig. A reggeli utáni hóemberépítés közben még a havazás is elállt, sőt, itt-ott átderengett a nap koronája is. Az Ágasvár meredek ösvényét ismertük, a nagy hóban a csúcs meghódítására most nem vállalkoztunk kisgyerekekkel. Nagyon úgy tűnt, hogy a négy kilométer nemcsak élményeket, de meglepetéseket is tartogat!

4 / 13

Az első kihívást rögtön az adta, hogy a pont két lábnyi széles nyomon a szánkó éppen csak elfért, kisebb lányunk pedig határozottan azon kívánt utazni. Csakhogy így a két lelógó lábával a hegy összes havát magával húzta, és sokszor le is esett róla, mert elakadt a lába. Próbálkoztunk azzal, hogy hason fekszik, ami először működött is, de aztán csak nyakba került a gyermek. De a sok-sok állatnyom viszonylag sikeresen űzte el a rosszkedvet!

5 / 13

Nagyobbik lányunk derekasan küzdött, és végig is gyalogolta a távot, amelyet végül több mint három óra alatt teljesítettünk. Az első hóátfúvásokat a Szamár-kőnél csodálhattuk meg, a „megfagyott hullámok” nagy sikert arattak. Aztán kicsit később, a Sztremina oldalában ismét méteres hóátfúvások kísérték a gerincutat, ami ráadásul előző este alakulhatott ki, mert a széles nyomok egyszerre csak eltűntek. Nem kis küzdelem volt összefüggő nyomot készíteni egy nyakban ülő gyerkőccel és a nagyobbik lánykával, aki egyébként csak nagyon nehezen haladt a méteres hóban.

6 / 13

De a küzdelem megérte: egyszer csak kisütött a nap, s talán minden évszak legszebb túraélménye, a napsütötte havas erdő látványa örvendeztetett meg bennünket. Innentől nem volt más dolgunk, mint hatalmas kacagások közepette futkosni az olvadás miatt a nyakunkba zúduló hókupacok elől. A nap elűzte a fáradtság miatti rosszkedvet is, s nemsokára Mátraszentistván felső utcáin, tökéletes hóviszonyok közepette, szánkón csúszva fejezhettük be első téli gerinctúránkat!

7 / 13

Szöveg és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc