A „természet játéka”, a Csabai-gomba
A Pilis és a Budai-hegység ölelésében, az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el Piliscsaba kisvárosa. A településtől délre elterülő erdő egy igazi földtani és felszínalaktani csemegét rejt, amely a Csabai-gomba névre hallgat. A gomba ez esetben nem ehető, mert kemény kőzetből áll, és több méter magas!
Ha a sziklaképződmény anyagát közelebbről tanulmányozzuk, akkor észrevehetjük, hogy az különféle méretű, alakú (pl. lekerekített vagy szögletes) és anyagú (pl. márga, dolomit, mészkő) törmelékekből cementálódott össze. A terület földtani térképét tanulmányozva az oligocén korú Hárshegyi Homokkő Formáció üledékeit fedezhetjük fel. Az oligocén képződmények itt közvetlenül települnek a késő-triász alaphegységi kőzetekre.
Ez ősföldrajzi vonatkozásban azt jelenti, hogy a visszatérő oligocén tenger, a Paratethys partját a 170 millió évvel korábban képződött mészkövek és dolomit alkották, úgy 35-30 millió évvel ezelőtt. A tengervíz hullámzása bontotta a partokat és áthalmozta azok anyagát, miközben formálta, kerekítette kőzetszemcséit. Így jött létre a Hárshegyi Homokkő ún. bázisképződménye, amelyet durvaszemű kőzetdarabok és kavicsok alkotnak.
A későbbi kőzettéválási (diagenetikus) folyamatok során a törmelékes üledékes összlet egyes részei eltérő módon cementálódtak. A gomba alak annak köszönhető, hogy a karcsúbb rész gyengébben cementált szemcséi kevésbé álltak ellen a külső erők (pl. víz, szél, jég) lepusztító tevékenységének, mint a cementáltabb felső részek. A vöröses, narancsos elszíneződéseket utólagos oldatmozgások hozták létre, amely során különféle (pl. vas-oxid) ásványok váltak ki. A Csabai-gomba az OKT útvonaláról ma már könnyen megközelíthető, s a fölé épített kilátóból megcsodálható.
Fotók és szöveg: Veres Zsolt
Forrás: akovekmeselnek.hu
A cikk 2019 májusában jelent meg nálunk.
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ TovábbA Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ TovábbA biatorbágyi Nyakas-kő titkai
A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.
→ Tovább