A Mi Bolygónk című, nyolcrészes dokumentumfilm sorozat egy történet a varázslatos földi élővilágról, az ember és a természet kapcsolatáról és arról, hogy hogyan óvhatjuk meg veszélybe került természeti kincseinket. A film, melynek narrátora David Attenborough, már elérhető a Netflixen.
Tudtam, hogy egy remek természetfilmet fogok látni, szép képekkel, gyönyörű tájakkal. Tudtam, hogy David Attenborough lesz a narrátor, ami már önmagában is garancia mindenre. Azt viszont nem tudtam, hogy milyen érzések kavarognak majd bennem a film végén. Egyrészt szomorú voltam, mert még erősebben tudatosult bennem, hogy ezt a rengeteg csodát, ami itt a Földön körülvesz bennünket, ezt a sokszínű földi élővilágot mi, emberek képesek voltunk, és vagyunk kockára tenni saját önző érdekeink miatt. A film után azonban elszántabb is lettem abban, hogy a saját eszközeimmel minden tőlem telhetőt megtegyek azért, hogy elinduljon a változás, és az emberek felismerjék, hogy ez mindannyiunk közös felelőssége.
Mert a bájosan böhöm lamantinok Floridában, a bölcsőszájú halak a Tanganyika-tóban vagy a tiszavirágok Magyarországon nem tudnak segítségért kiabálni. Csak mi magunk tudunk megálljt parancsolni magunknak. Ahogy azt Colin Butfield, a WWF Egyesült Királyság vezérigazgatója és a sorozat természetvédelmi tanácsadója is mondta: „Mi vagyunk az első generáció, aki tisztában van azzal, hogy mit teszünk a bolygónkkal, és az utolsó, aki tehet érte valamit.”
A WWF és a Silverback Films együttműködésében készült A Mi Bolygónk című filmsorozat április 5-én debütált a Netflixen. Az egyes részek olyan varázslatos tájakra kalauzolják el a nézőt, mint a sekély és nyílt tengerek, zord hegyvidékek, hideg sarkvidékek, vizesélőhelyek, sűrű erdők és buja dzsungelek, forró sivatagok, füves puszták. A gyönyörű élőhelyek bemutatása mellett a sorozat azt az üzenetet hordozza, hogy ezek a kincsek eddig sosem látott veszélyben vannak, pedig az emberiség létének alapját képezik. A WWF, a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete azt reméli, a film hozzájárul ahhoz, hogy az emberek észrevegyék maguk körül a természet értékeit, és aktívan tegyenek megőrzésük érdekében.
Nézd meg A Mi Bolygónk előzetesét:
A WWF Magyarországnak köszönhetően megnézhettünk egy részt a sorozatból. Az édesvizekről szóló epizód azért is különleges számunkra, mert ebben Magyarországon felvett jelenetek is vannak, mégpedig a tiszavirágzásról.
A film csodás képeinek segítségével Alaszkától Vietnamig, Floridától Ausztráliáig utazzuk be a Földet, és pillantunk bele az édesvizek élővilágának sokszínű, izgalmas és sokszor egészen meglepő pillanataiba. Mint amilyenekben a Tanganyika-tóban élő bölcsőszájú halak élete is bővelkedik. Ezek a halak nem csak abban tűnnek ki, hogy ivadékaik számára a szájukban nyújtanak biztonságos menedéket, de a hímek udvarlási szokásai sem mindennapiak. A filmben láthatjuk, amikor egy hím nagy igyekezettel üres csigaházakat gyűjtöget, majd egy kupacba hordja azokat. A nőstények számára ugyanis a kupac mérete ad fontos információt a hím rátermettségéről. Minél nagyobb a kupac, annál nagyobb lesz a hím sikere. Vannak azonban élelmes egyedek is, amelyek nem úszkálnak el minden egyes csigaházért, inkább a könnyebb úthoz folyamodnak, és a szomszéd kupacából lopkodják a csigaházakat. (Mintha ilyesmivel az élővilág más csoportjánál is találkoztunk volna.)
Nézz bele a sorozat egyes jeleneteibe:
De meglepő látni az elefántok találékonyságát is, amelyek a fokozódó szárazság miatt sokszor nehezen jutnak vízhez. Ilyenkor aztán lehántják a hatalmas majomkenyérfák kérgét, amely tele van nedvességgel, ugyanis ez a fa az esős évszak során több száz liter vizet is képes elraktározni törzsében és ágaiban. Azt sem gondoltam volna, hogy a Brazíliában élő jaguárok időnként a kajmánhúst is esznek, még akkor is, ha annak megszerzéséhez 20 perces élet-halál küzdelem kell, melynek végén a kajmánnak ugyanakkora esélye van győzni, mint a jaguárnak.
Részlet a sorozatból
De nem kell a világ másik felére utaznunk azért, hogy a természet csodáit megfigyelhessük, elég csak a filmben is szereplő tiszavirágzásra gondolni, mellyel tömegesen ma már csak főleg a Tiszán találkozhatunk. A tiszavirág, a legnagyobb európai kérészfaj Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. A faj az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is lecsökkent az állománya. Eltűnésének okai az emberhez köthetők, úgy mint a folyók szennyezése, szabályozása, mederátalakítások, a partvédelem.
A sorozat indulásával egy időben A mi bolygónk című kötet is megjelent hazánkban a Libri gondozásában, melyhez Sir David Attenborough írt előszót.
A sorozat és kivételesen szép könyv bemutatja a Föld varázslatos tájait, a sokszínű élővilágot, de mesél az ember és a természet kapcsolatáról, és megmutatja azt is, mit rontottunk el. Azzal többek között, hogy eltüntettük ártereinket, megváltoztattuk a folyók vízjárást, elszennyeztük és túlhasználtuk vizeinket.
De beszél arról is, mindezt hogyan tehetnénk jóvá. Mert most még talán van erre lehetőségünk.
A sorozat április 5-től látható a Netflixen.
Háttéranyagok és érdekes videók a film oldalán: https://www.ourplanet.com/en
Még több információ: wwf.hu
Kapcsolódó cikkek:
Az ember, aki szakadék szélére sodorta saját bolygóját
A tengeri madarak több mint 90 %-nak gyomrában van műanyag
A Vendvidéken jártunk, mesebeli erdőket láttunk
