Hazánk első és egyben legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja a puszta értékeinek őrzője. A darvas címerű, az ember és a természet évezredes, harmonikus együttélésének színteréül szolgáló Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Sziki rekorder
A Közép-Tisza-vidékhez tartozó Hortobágy mintegy 1700 négyzetkilométer kiterjedésű kistája ártéri szintű, tökéletes síkság. Átlagos tengerszint feletti magassága 88-92 méter, Tisza menti buckavonulatai és kunhalmai ugyanakkor egy kicsivel jobban kiemelkednek (Bürök-halom, 110 m). A nagy folyam szabályozásáig zsombékos, vízjárta terület ma Európa legnagyobb összefüggő szikese, ahol a szolonyecen (ez a szikes talajok egyik típusa) kialakult változatos, füves és kopár sziki társulások uralkodnak. A hajdanán jóval nagyobb kiterjedésű, napjainkra összezsugorodott, foltokban fennmaradt löszpuszták, mocsarak és mocsárrétek mellett a holtágak, az árterek és az eredetileg gazdasági céllal kialakított halastavak is értékes fajok sokaságának adnak otthont, természetvédelmi és tájképi jelentőségük éppen ezért felbecsülhetetlen.
Vissza az egekbe
A világviszonylatban is egyedülálló, kizárólag adományokból fenntartott Hortobágyi Madárparkban a nagy röpde lakóival történő ismerkedés és a madármentő kiállítás megtekintése mellett egy aktív kórház életébe nyerhetünk bepillantást. A Madárkórház Alapítvány által működtetett intézményben évente közel 1000 védett, illetve fokozottan védett madarat kezelnek, a felépült állatokat pedig visszaengedik a természetbe. Főként a Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Parkból kerülnek ide a „páciensek”, de a kórház minden - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - madár előtt nyitva áll.
Időutazás szafarival
Az ősi puszta állatvilágának bemutatását célul kitűző, csak szervezett formában látogatható Hortobágyi Vadasparkban a Hortobágy területéről egykoron kiszorított állatokkal (farkas, sakál, vadló, rózsás gödény), illetve a védett természeti területeken ma is élő vadállatokkal (vadmacska, vörös róka, őz, rétisas, nagy kócsag, fekete és fehér gólya, daru) találkozhatunk. A vadaspark különleges programja az április és október között megtartott, óránként induló „pusztaszafari”, amelynek keretei között egy speciális járműből pillanthatunk be a Przsevalszkij-lovak és a rekonstruált őstulkok életébe.
Menedék a Pente-zugban
Az 1997-ben létrehozott, mintegy 3000 hektár kiterjedésű - a nemzeti park magterületén elhelyezkedő, tehát a látogatók elől elzárt - vadlórezervátumban az őstulok egy rekonstruált fajtájának példányai és Przsevalszkij-lovak élnek. Utóbbiakat nem lehet összetéveszteni más lovakkal. Robusztusak, nagyobb, vaskosabb a fejük, mint a házi lónak; nyakuk vastag; lábaik pedig a törzsükhöz képest erősek, rövidek. Rendre terepszínűek, és a fakó színváltozat következtében remekül beleolvadnak a környezetükbe. Világos a pofájuk és a hasuk is, ez az úgynevezett fecskehas, de egy sötétebb csík végighúzódik a sörényükben a hátukon át, egészen a farkukig. A lábaik általában feketék. Rendkívül ellenállóak a betegségekkel szemben, strapabírók, kiváló állóképességük van. Kevés és gyengébb minőségű táplálékkal is beérik. Rátermettségük mellett egyik legfontosabb tulajdonságuk, hogy egyáltalán nem szelídíthetők. A vadlórezervátumban jelenleg több mint 300 Przsevalszkij-ló legelészhet kedvére - a mongóliai után a hortobágyi a világ második legnagyobb egyedszámú populációja.
Címerállat-dzsembori
Szeptember végétől november közepéig darvak tízezrei érkeznek a Hortobágyra Észak-Európából, hogy feltöltsék energiaraktáraikat, mielőtt folytatnák a fekete kontinensig tartó vándorlásukat. E pompás madarak az alacsony vízállású tavakat keresik, amelyek éjszakai menedéket nyújtanak nekik a ragadozók elől. A Hortobágy a daruvonulás közép-európai útvonalának meghatározó állomása. A skandináviai, baltikumi, valamint észak-lengyelországi költőterületekről érkező darvak több hétig itt pihennek és táplálkoznak, hogy jó kondícióban repülhessenek tovább tunéziai, egyiptomi és szudáni telelőterületeikre. A darvak hajnalban kihúznak a táplálkozóhelyekre, késő délután, alkonyatkor pedig behúznak az éjszakázóhelyekre. Újabban óriási számban érkeznek világhírű pusztánkra: a 2013-as és a 2016-os szinkronszámlálás alkalmával 135 ezer darvat regisztráltak a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.
Máta büszkesége
A 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított nóniusz céltudatos tenyésztése az 1880-as években vette kezdetét Hortobágy-Máta ménesében. Napjainkban közel 270 egyedük él itt. E nyugodt természetű jószágok a hortobágyi puszta legelőtájának természetvédelmi célú kezelésében is fontos szerepet töltenek be. A turizmusban betöltött szerepük szintén kimagasló: a nemzetipark-igazgatóság a közelmúltban lovastúra-útvonalakat jelölt ki, és lovas túrákat is rendszeresen szervez. Ezek az útvonalak önállóan, előzetes bejelentkezés után is igénybe vehetők.
Lüktető múlt a jelenben
Az 1997-ben létrehozott Pusztai Állatpark feladata kettős: bemutatás és fenntartás. Lakói főként a tradicionális magyar háziállatfajták közül kerültek ki, ismertek és kevésbé ismertek egyaránt akadnak soraikban. A repertoár meglehetősen széles: cigája, házi bivaly, gyimesi racka, gyöngytyúk, hucul ló, fodros tollú magyar lúd, magyar óriás nyúl, magyar parlagi kecske, magyar parlagi szamár, hortobágyi racka, magyar szürke szarvasmarha, mangalica.
â— A HNP jelenlegi kiterjedése - a többszöri bővítéseknek és összevonásoknak köszönhetően - meghaladja a 82 ezer hektárt.
â— A HNP eredeti területét, valamint az Újszentmargitai-erdőt és -legelőt az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Programjának keretein belül 1980-ban bioszféra-rezervátummá nyilvánították.
â— A HNP területének jelentős része szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek úgynevezett ramsari jegyzékében.
â— A HNP 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
â— A HNP törzsterülete a névadó Hortobágy mellett más kistájakra (többek között a Szolnok-Túri-síkra, Tiszafüred-Kunhegyesi-síkra, a Borsodi-ártérre és a Nagy-Sárrétre) is kiterjed.
â— A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) működési területén 4 tájvédelmi körzet (Közép-Tiszai, Hajdúsági, Bihari-sík és Szatmár-Beregi TK), valamint 20 országos jelentőségű természetvédelmi terület található.
â— A HNPI működési területén mintegy 300 láp, 100 szikes tó, 860 kunhalom és 45 földvár található.
â— A Hortobágyon figyelték meg hazánkban a legtöbb madárfajt. A Magyarországon bizonyítottan előfordult mintegy 410 madárfaj 70%-át észlelték itt.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. februári számában.
Az éjszakázó helyeikre húzó darvak megtekintésére kisvonattal érkeznek a résztvevők. A program a HNP Látogatóközpontban előadással és filmvetítéssel kezdődik, ezt követően a kb. 7 km-re lévő kisvasút indítóállomásánál van a találkozó (33-as főút 67. km-nél letérve Hortobágy-Halastó irányába) ahová a túra résztvevői eljutni saját gépjárművel, egyénileg tudnak. Kiutazás a kisvonattal a Kondás-tóig (menetidő kb. 30 perc), ahol az éjszakázásra gyülekező darvak esti behúzását tekintik meg szakvezetővel, majd visszaindulás a kisvonattal.
Program kezdete: 2017. október 29., 14.00 óra
Várható befejezés: napnyugta, a kisvasút sötétedés után kb. fél órával jön vissza, korábbi visszaindulás csak gyalogosan lehetséges a kb. 5 km-re lévő végállomástól.
Négy keréken a darvak nyomában
Az éjszakázó helyeikre húzó darvak megtekintése a nemzeti park területén. A program a HNP Látogatóközpontban előadással és filmvetítéssel kezdődik, ezt követően a vendégek szakvezetőt követve saját gépjárművel közelítik meg a terepi helyszínt, amely akár 20-30 km-re található Hortobágy falutól.
Program kezdete: 2017. október 28-29., 14.00 óra
Várható befejezés: napnyugta, hazaindulás saját járművel.
Bővebb információkat aktuális darvas programokról, időpontokról, jelentkezésről itt olvashatsz.
Kapcsolódó cikkeink:
Sasmenedék a Kárpát-medencében
Hortobágyon darvadozva - videó
