A Vértes északi része több szempontból is kiváló választás, ha élményekkel teli kirándulást tervezünk. A táj a csekély szintkülönbségek ellenére is kellőképpen tagolt ahhoz, hogy hegyes-völgyes terepével elvarázsolt és vadregényes környezetet teremtsen számunkra, benne megannyi izgalmas látni- és felfedeznivalóval.
Már a térképre nézve is feltűnhet számunkra, hogy a nem túl magas, mindössze 400 méteres hegyek közt, egymáshoz közel több olyan látványosság is akad, melyek nem csupán megfűszerezik a természetjárás élményét, hanem önmagukban is jó úti célként szolgálhatnak egy kiránduláshoz. Látványos történelmi romokat, panorámás kilátókat és eldugott piknikezőhelyeket érhetünk el rövid, nem túl megerőltető kaptatókkal, így a terep szinte bárki számára ajánlott, aki felakarja fedezni a Vértest, amely szinte újjászületett az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhetően. Mindezeket és az Észak-Vértes páratlan hangulatát egy kényelmes, 18 km-es túrára is felfűzhetjük, melyet mi Szárligettől Vértessomlóig jártunk be, érintve minden kihagyhatatlan helyszínt.
A kék jelzés átvág a szárligeti szántóföldeken
A lineáris túrát a Vértest és a Gerecsét elválasztó szárligeti vasútállomásról kezdjük meg déli irányban az Országos Kéktúra-jelzésen. Ha meg akarunk spórolni másfél kilométert és egy kis szántóföldön való gyaloglást, akkor tömegközlekedéssel az 1-es úton található - mára már bezárt - Birka csárdától is indulhatunk, ahol a busz is megáll. Innentől viszont csak a lábainkra támaszkodhatunk, melyekkel alig kell párat lépnünk, és máris Csákányospusztán találjuk magunkat. Egykor Csákányosegyháznak hívták azt a falut, amely már a 13. században is itt állt, és aminek mára csak alig pár kőből megmaradt templomromja hirdeti az emlékét. A turistaút is érinti a falmaradványokat, melyek még így, keveset mutatva is festőien hatnak a dombtetőn állva.
Csákányosegyháza utolsó mementója
Csákányospuszta egyben a Vértes egyik páratlan nevezetességének, a Mária-szakadéknak is a bejárata. A turistaháztól kezdődően kb. 500 méteren keresztül szűk kanyonban követhetjük a kék jelzést, melyben nem is oly régen a nagy víztömegű Csákányos-patak formálta a hatalmas sziklákat. Manapság a szurdok száraz kőóriásai közt csak az eső vagy a tavaszi olvadás csordogál. Az elapadt patakot már a térkép sem jelöli.
A vadregényes Mária-szakadék oldalában vezet a kék turistaút
A szurdok felett nem messze, alig párszáz méteres kitérővel a kék kereszt és kék háromszög jelzéseken érjük el a 2015-ben átadott Körtvélyesi-kilátót. A különleges, háromszög alakú épület legfelső szintjéről több mint 10 méteres magasságból csodálhatjuk meg a körpanorámát. Innen tökéletesen rálátni a 487 méter magas Nagy Csákányra - amely a Vértes legmagasabb pontja -, továbbá kissé távolabb a Gerecse vonulatára, illetve a két hegység közt elterülő Tatabányára is. A kutatók szerint az alattunk északi irányba elterülő Tatai-medence szolgált helyszínéül az 1100 éve vívott bánhidai csatának, ahol Árpád vezér és Szvatopluk seregei csaptak össze. A csata pontos helyéről, dátumáról, de még a résztvevőiről sincs teljes egyetértés a történészek között, ezért a toronyban állva javarészt a fantáziánkra támaszkodva szemlélhetjük az egykori csatateret.
A Körtvélyesi-kilátó 16 méter magas
Kilátás Felsőgallára és a Gerecsére
Visszatérve a kék jelzésre és folytatva az utat, alig pár métert megtéve az erdő csendjében, magányosan álló kis temetőhöz érkezünk. Körtvélyespuszta és más eltűnt és elfeledett települések - mint Csákányos, Szenttamás- és Kapberekpuszta - hajdani lakosai nyugszanak itt, akiknek fejfáit az idő és a feledés egyszerre koptatja. Egyik-másik síron még a látszik a gondoskodás, de többségük a múlandóság örök csendjébe süllyedt, mert az emléküket őrzők sem élnek már.
Körtvélyespuszta magányos temetője
A temető felett kiérünk egy erdészeti aszfaltútra. Még mindig a kék jelzést követjük, de kis kitérővel ellátogathatunk a Béla-forráshoz. A felújított foglalásból gyengén csordogál a víz, ráadásul az itt elhelyezett tábla szerint nem is iható minőségű, ezért inkább a magunkkal hozott innivalóval frissítsünk.
Változatos - az erdészet által helyenként komolyan igénybe vett - dimbes-dombos terepen hullámvasutazva érjük el a Vitányvárat, amely a Vértes egyik legizgalmasabb várromja. Szerencsére a szakértők a pár éve erősen megrogyó falmaradványokat az utolsó pillanatban megmentették a végső pusztulástól. A régészeti feltárással összekötött állagmegóvási munkálatok most is zajlanak, melynek nyomait mély árkok, kőhalmok és fekete fóliák jelzik. A vár leromlott falaival is magával ragadó romantikát áraszt. Történelme és legendái könnyen megelevenedhetnek előttünk, ha egy kicsit elidőzünk a romokon.
A Vitányvár a Vértes egyik legizgalmasabb várromja
A vártól alig párszáz méterre egy ismeretlen művész bükkfába vésett portréval tisztelgett Rockenbauer Pál emlékének, melyet azóta már számtalan turistaereklye is díszít. Idén novemberben már 30 éve annak, hogy a televíziós ismeretterjesztés és a hazai természetjárás kiemelkedő alakja utolsó túrájára indult a Naszály oldalába. Műsoraival és életszemléletével örök nyomot hagyott a természetjárók szívében.
Rockenbauer-emlékfa az Országos Kéktúra mentén
Piknikezésre vagy akár sütögetős táborozásra is tökéletesen alkalmas az innen alig 1 km-re lévő Szarvaskúti pihenőhely. A hosszú éveken át düledező esőbeállónak és a leromlott állapotú padoknak és asztaloknak napjainkra nyoma sincs. Új házikó épült a régi helyére, amely tökéletes menedék a kint alvós kirándulásokhoz, a kiépített tűzrakó hely pedig bográcsozásra is alkalmas. Igaz, a forrás vize épphogy csordogál, de a vízben szegény Vértesben ezt is meg kell becsülni. Az összképet csak az itt felejtett szemét rontja némiképp, amihez mi csak annyi kommentárt fűznénk: ha idáig elhoztad, vidd is magaddal! Sajnos a pihenőhelyek többségénél tapasztalt állapotok arról árulkodnak, hogy még mindig vannak olyanok, akik ezt az egyszerű alapszabályt nem értik, nem tartják be.
Tökéletes táborozóhely a Szarvas-kút
Sajnos nem mindenki tartja be a táborozás szabályait
Alig egy kőhajításnyira a pihenőhelytől a felfedezőkedvű turisták felkapaszkodhatnak a Vörös-lyukhoz, ami voltaképpen egy 5 méter hosszú barlang, vagy pontosabban inkább egy rókalyuk. A meredek és sziklás domboldalban megbúvó kis üreg bizonyosan állatok otthonául szolgál, amiről lábnyomok is tanúskodnak.
Vörös-lyuk
A Szarvas-kúttól nem messze a kékről a pirosra fordulunk rá, és ezt a jelzést egészen Vértessomló határáig követjük, több mint három kilométeren keresztül. A túránk itt még nem ér véget, hiszen a piros háromszög jelzésen a Vértes egy újabb, még 2015-ben felújított kilátójához tehetünk kitérőt. A Nagy-Somlón álló kilátó eredetileg katonai célokat szolgált. A megszálló szovjet csapatok építették megfigyelőtoronynak. Választásuk nem véletlenül esett erre a csupán 330 méteres magaslatra, hiszen innen az alacsony magasság ellenére is tökéletesen belátni a környéket.
A Nagy-Somlón álló kilátó eredetileg megfigyelőtorony volt
A kilátó mellett igényesen kialakított tűzrakó és esővédett padok kaptak helyet. Talán csak egy forrás hiányzik innen a tökélyhez, de ne legyünk telhetetlenek. Ez a hely így is pompás helyszín a sütögetéshez és táborozáshoz.
Kilátás Tatabányára és a Gerecsére
Itt is tökéletes piknikezőhelyet találunk
A hegytetőről Vértessomló központja és egyben túránk vége csupán 2 km-re van. Az A-ból B-be való túrázásnak csak egy hátulütője létezik, hogy rá vagyunk utalva a tömegközlekedésre, amire viszont ezen a környékre a viszonylag sűrű buszforgalomnak köszönhetően igazán nem lehet panaszunk. Vértessomlóról a környék központjának számító Tatabánya csupán 20 perc, ami még könnyebbé teszi a túránk megtervezését.
A Szárligettől Vértessomlóig könnyű, 18 km-es túrával járhatjuk be az Északi-Vértes legszebb tájait. (Térképünkön a túra útvonala kék színnel emeltük ki)
A cikk először 2017 novemberében jelent meg.
Kapcsolódó cikkek:
VÁRAK ÉS ROMOK A VÉRTESBEN - 1. RÉSZ
VÁRAK ÉS ROMOK A VÉRTESBEN - 2. RÉSZ
HETVENHÉT KILOMÉTER A VÉRTESBEN
