A 80-as évek közepén jártam először a várban egy osztálykirándulás alkalmával. Az akkor itt működő turistaszállóban éjszakáztunk. (Ma múzeumi termek találhatók a helyén.) Már gyerekként megfogott a vastag kőfalakból áradó különleges középkori hangulat, és igazán izgalmas élmény volt villanyoltás után kiszökni a hálóból, elemlámpával bejárni az árnyak és fények játékától sejtelmes folyosókat. Mondjuk, az ezért kapott osztályfőnöki intő már kevésbé volt az. Viszont a boldogkői vár egyedi miliője és környezete beleégett a memóriámba. Csupán nosztalgiából is kíváncsi voltam, hogy több mint 30 év múlva, a felújítások után milyen hatással lesz rám a sziklaszirten „trónoló” zempléni várrom.

Boldogkőváralja község felett emelkedő andezittufahegy sziklagerincén állnak Boldogkő várának falai

1 / 33

Fotó: Joó Annamária

A „kényelmesebb” turistáknak jó hír, hogy amennyiben gépkocsival érkezünk, egészen a vár aljáig mehetünk, ahol a parkolóban hagyhatjuk az autót. Innen néhány lépcsőfok megmászását követően már az erősség falai alatt találjuk magunkat, és gyönyörködhetünk is az elénk táruló pompás panorámában. De a gyalogtúrázók is könnyen megközelíthetik, mert Boldogkőváraljától az Országos Kéktúra útvonala felvisz a várhoz, és a kapunál bélyegzőhely várja a kéktúrázókat.

Kapubástya a vár fapallós bejáratával

2 / 33

Fotó: Joó Annamária

A bejárati kaputoronyhoz egy fapallón vezet az út, amelynek helyén egykor felvonóhíd állt. A kapunyíláson áthaladva pedig az alsó udvarba érkezünk, és innentől kezdve miénk a vár. Jelenleg részlegesen látogatható felújítási munkák miatt, egyébként akár két-három órát is lehet bolyongani belül, mert amilyen kicsi és zegzugos, olyan látványos, és rengeteg érdekességet tartogat.

Kapcsolódó cikkek

Zemplén legboldogabb vára

Tovább

Kéktúra: Zemplén, az érintetlen

Tovább

A kaputól jobbra, a vár déli végében áll a szabálytalan négyszög alakú déli torony, amely 2002-ben védőtetőt kapott. Az építményben egy sziklába süllyesztett, szépen helyreállított szárazmalom látható. A források szerint 1671 és 1682 között készítették, és nagy valószínűséggel puskaportörésre használták.

Egykor puskaport örlő szárazmalom is működött a várban

3 / 33

Fotó: Somogyvári D. György

A déli torony mellett találjuk a vár legfotogénebb attrakcióját, az Oroszlánszikla gyilokjáróját, amely nemcsak „szelfimágnesként” vonzza a látogatókat, de Boldogkő várának legkedveltebb fotótémája is. Ha máshonnan nem, erről a jellegzetes sziklakijáróról biztosan mindenki megismeri a várat.

A déli torony alatti Oroszlánszikla gyilokjárója, a végén a megfigyelőtoronnyal

4 / 33

Fotó: Joó Annamária

Mellesleg tényleg keresve se találhatnánk szebb kilátást Boldogkőváraljára és környékére, annál, mint ami a sziklagerincen végigfutó, keskeny „fafolyosóról” és a végén kialakított megfigyelőtoronyból tárul elénk. Lábunk előtt, akár egy terepasztal, a település piros háztetői sorakoznak, körülöttük zöld, sárga és barna szántóföldek parcellázzák a tájat, a háttérben hegyek domborulatai szegélyezik a horizontot.

Kilátás a várból Boldogkőváraljára

5 / 33

Fotó: Joó Annamária

Pedig az időjárás nem kényeztetett el minket verőfénnyel. Mintha valami baj lett volna aznap az éggel. Egész délután csak mattszürke gomolyfelhő vánszorgott rajta, egyhangúságát a négy égtáj felé kiterjesztve. Valahol a vastag felhőréteg felett láthatatlan nap igyekezett áttörni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A látványt azonban ez sem tudta lefokozni.

A panoráma már a vár előtti platóról meggyőző

6 / 33

Fotó: Joó Annamária

A felső vár északi részén bukkanunk a lakótoronyra, mellette pedig a többszintes palotaszárnyra, amelyre a 2013-as felújításkor állagmegóvás céljából magas tető épült. Így jött létre a lovagterem a második szinten, ahol több ezer ólomkatonából álló, a magyar történelem jelentős csatáit, eseményeit bemutató tárlatot láthatunk. A vár honlapja szerint ez Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása.

Az ólomkatona-kiállításon az évszakokakat is megjelenítik a csaták bemutatásánál

7 / 33

Fotó: Joó Annamária

A hatalmas asztalokon precízen elhelyezett apró, festett ólomfigurákkal ábrázolják a jeles eseményeket, többek között az 1241-es muhi csatát. A jeleneteknél a készítők még olyan részletekre is figyeltek, mint az évszakok érzékeltetése, vagy az ágyúkból, puskákból előtörő füst megjelenítése (amit valami szürke vattaszerű anyaggal igyekeztek elérni). Az, hogy mindez üvegfalak mögé került, kicsit visszavesz az élményből, de lehet, hogy csak engem zavartak a hatalmas üvegvitrinek.

A muhi csata ábrázolása ólomkatonákkal és szekértáborral

8 / 33

Fotó: Joó Annamária

A lovagteremből egy csigalépcső vezet fel az épület legmagasabb pontjára, ahol egy üveglapon állva nemcsak 360 fokban körbenézhetünk, de a lábunk alá is bámészkodhatunk. Az első szinten pedig régészeti, hadtörténeti, címer- és zászlókiállítást, valamint érdekes pénzverde-numizmatikai tárlatot tekinthetünk meg. De a sziklaorom gyomrába vájt várpincébe is megéri lesétálni, mert szobor- és ásványkiállítás, kovácsműhely, illetve berendezett börtön és kínzókamra várja a látogatókat.

Hadtörténeti tárlat csillogó páncélokkal és fegyverekkel a palotaszárny első szintjén

9 / 33

Fotó: Joó Annamária

A hét tündér vára

A legenda szerint a tatárok elől menekülő IV. Bélát egy Bodó nevű aszalómester bújtatta el. Ezért cserébe később a király, hálája jeléül, nekiadta a környéket, azzal a feltétellel, hogy épít oda egy várat. Szerencsére Bodónak volt hét szép, eszes lánya, akik kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll a vár építésébe, így hét év alatt meglett a vár, amit kezdetben Bodókőnek hívtak. Természetesen a király is jelen volt a lányok esküvőjén, és ekképpen rendelkezett: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!” Ez persze csak egy monda, de talán egyszerűbb megjegyezni, mint a vár igazi történetét.

A 100 méter hosszú gyilokjárót 2002-ben hozták létre

10 / 33

Fotó: Somogyvári D. György

Egyrészt, mert históriájában elég sok a bizonytalan tény, még keletkezésének pontos dátumát sem ismerjük. Csak annyi biztos a történeti források tükrében, hogy a tatárjárás után, 1280 körül már állt, és építése valószínűsíthetően a Tomaj vagy az Aba nemzetséghez fűződik. Másrészt az évszázadok alatt annyi nevet, tulajdonoscserét, évszámot felvonultat, hogy ember legyen a talpán, aki első olvasatra eligazodik benne. Annyit azonban érdemes megemlíteni, hogy a vár urai voltak az Amadék, a Drugeth, a Szapolyai család, a Bebek família, és a Zichyek is magukénak tudhatták majdnem ötven évig.

Az alsó vár udvara és a déli torony maradványai védőtetővel

11 / 33

Fotó: Joó Annamária

A várat 1701-ben robbantotték fel a császári katonák, miután kardcsapás nélkül átadták nekik a védők. A romok évszázadokig csak pusztultak. 1945 után állami tulajdonba került. A műemlék felújításához csak 1963-ban kezdtek hozzá. A ’70-es, ’80-as, ’90-es években a palotaszárnyban turistaszálló működött. Majd a ’90-es évek végén az önkormányzat kezelésébe került, a turistaszállót bezárták, és kiállításokat nyitottak. 2002-ben újabb rekonstrukciós munkálatok és feltárások kezdődtek, 2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki, helyreállították a szárazmalmot, és újabb kiállításokat (ásvány-, címer-, zászló- és hadtörténeti tárlat) létesítettek a várban.

A boldogkői vár jelenleg felújítás miatt részlegesen látogatható, mindennap 9-19 óra között. Információ a belépőjegyekről ide kattintva érhető el.

A boldogkői vár látképe nyugat felől

12 / 33

Fotó: Joó Annamária

A cikk először 2019 májusában jelent meg.