A gím- és a dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. Ne feledd, nem hozhatod ki a trófeát az erdőből.
Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható. A hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni.
Nem csak az a baj, hogy az illegális gyűjtők felszedik az elhullatott trófeát. Sokszor űzik, zaklatják az állatokat, hogy az ágak leverjék a fejdíszüket, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek például az utakon, és kárt okozhatnak a mezőgazdaságnak. Ilyenkor egy-egy szarvascsapatban, azaz rudliban akár több száz állat is lehet. Van, hogy drótokat feszítenek ki a fák közé, sok bika viszont csak később vetné le az agancsot, így amikor az beakad, a koponyacsonthoz csatlakozó rész akár az agancstő egy darabjával együtt is letörhet. Ha maradandó károsodást okoz a szarvasnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat az elkövető ellen.
2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt; a gímszarvas-populáció mintegy fele és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található. Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente 5-7 milliárd forintra tehető.
A vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A nevezett jogszabály végrehajtási rendelete 77. §-ának (5) bekezdésében úgy rendelkezik: „A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.” E nélkül tehát a hullott agancs gyűjtése lopásnak minősül! Továbbá a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható (84. § (1) f) és (2)).
A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyv 244. §-a értelmében „aki (…) gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (…) a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”
Kapcsolódó cikkeink:
Vihetem, vagy sem, amit az erdő ad?
Kerüld el a halálos vadbalesetet
