700 éves templom maradványait tárták fel a Tolna megyei Kisszékelyen a régészek. Az épület különlegessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és egészen a 19. század elejéig megőrizték a hívek.
Illusztráció
A napokban lezárult, kéthetes ásatást a Kisszékelyi Kulturális Egyesület kezdeményezésére végezték a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai, és a templom három építési periódusát tárták fel - írja az MTI.
A mostani kutatáson feltárták az Árpád-kori alapokat, és kevés falmaradvány is felszínre került. Eszerint a korban szokásos méretű, belül mintegy 25 négyzetméteres, 12 méter hosszú templom állt a faluhoz közeli magaslaton, masszív, 110-120 centiméter vastag falakkal. A szentély és a hajó találkozásánál vörösre és sárgára festett vakolatdarabokat találtak, ennek alapján feltételezhető, hogy a belső falak részben színesek lehettek.
Illusztráció
A Szent György tiszteletére emelt templomot először a pápai tizedjegyzék említette az 1330-as években, papja szerepelt a 16. századi török összeírásokban is. A 18. század elején, a török kiűzését követően született kamarai és egyházi források romos kőtemplomként írták le. A múzeum ásatást vezető régésze, K. Németh András elmondta, a templomot az Árpád-kor végén, a 13. században építhették, amire a szentély félkörívzáródása is utal. Az épület területén Zsigmond korától Mária Terézia uralkodásának idejéig bezáróan találtak érmeket, a templom körüli területről pedig III. Béla korabeli és a 13. század második feléből származó, szlavón érmék, dénárok kerültek elő.
A templomhoz a késő középkorban sekrestyét építettek, majd 1741-ben nyugati oldalán U alakban kibővítették. Az épület melletti sírkert négy sírját tárták fel, ahol késő középkori gyűrűket, csatokat, valószínűleg övekhez, pártákhoz használt, virágszirmokat mintázó, préselt rézlemezeket találtak. Viszonylag sok 17-18. századi kegyérme is felszínre került, köztük több mariazelli darab, ami azt mutatja, hogy a korabeli kisszékelyiek szívesen látogatták a mariazelli kegytemplomot.
Az épületet 1823-ig használták a hívek, ekkor a községet birtokló Styrum-Limburg család adományából felépült az új, ma is álló templom. Az ásatásvezető régész szerint Kisszékely azon kevés Tolna megyei település közé tartozik, ahol a török hódoltság ideje alatt is megmaradt a magyar népesség, és gyakorolták katolikus vallásukat.
Kapcsolodó cikkeink:
Csaknem 4000 éves urnatemetőt tárnak fel Kecskeméten
Különleges hun és avar kori leleteket találtak Kecskeméten
Hétezer éves csontvázat találtak a Szarvasi Arborétumban
