Udvardy György pécsi megyéspüspök áldotta meg a Tolna megyei Tengelicen azt a Benyovszky család által épített kápolnát, amelyet a körülötte lévő parkerdővel együtt a Gyulaj erdészeti és Vadászati Zrt. újított fel saját erőből az építés századik évfordulójára.
A közigazgatásilag Tengelic községhez tartozó felsőtengelici Gindly-Benyovszky-kúria parkja volt Tolna megye első természetvédelmi területe, 1952-ben országos védelem alá helyezték. Ennek feloldása után helyi védettség alá került.
Legnagyobb értékét Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója szerint különleges madárvilága, méretes faegyedei mellett a Magyarországon csak itt megtalálható kalábriai fenyőállomány jelenti.
A parkerdő közepén lévő kápolnát gróf Beneyovszky Rezső építette fia végső nyughelyéül. Negyven évvel később a grófot is itt temették el. A ma már csak Benyovszky-kápolnaként emlegetett épületet többször feldúlták, kirabolták.
Gőbölös Péter elmondta, 2012-ben határozták el, hogy az elvadult ősparkot turisztikai célból kitisztítják, rendbe hozzák, és mivel a kápolna annak szerves része, annak felújítását is felvállalták.
A 22 millió forintos beruházást saját forrásból, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank által juttatott pénzeszközökből valósították meg - tájékoztatott a vezérigazgató, hozzátéve, hogy további parkerdő-fejlesztést, tanösvények kialakítását, kilátó és erdei játszóterek építését is tervezik. Erre a Darányi Ignác Tervből remélnek támogatást.
Az átadásról más elfoglaltság miatt távol maradó Kövér László házelnök levélben mondott köszönetet azért, hogy a Gyulaj Zrt. mint a Benyovszky-birtok gondozója "nem hagyta veszni a örökséget", és munkája során az erdőművelés hármas célját tartja szem előtt, azaz a gazdálkodás és az erdő értő megóvása mellett a közjó szolgálatát is fontosnak tartja.
Jung László, a MFB Agrár- és Turisztikai Befektetési Főigazgatóságának ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy 2010-ben indított programjukat az említett hármas cél mentén állították össze. Huszonkét erdészeti részvénytársaságuk eddig 4,9 milliárd forintot költött hasonló beruházásokra, másfél-két éven belül még újabb 4,2, tíz év alatt csaknem 16 milliárd forintot fordítanak közjóléti beruházásokra.
Ez - mint kifejtette -, szálláshelyek kiépítését jelenti, infrastrukturális fejlesztéseket, illetve attrakciók, például kilátók, sétautak létesítését foglalja magában.
