A Villányi-hegység legmagasabb csúcsa a 442 méterre magasodó Szársomlyó, amely számos különleges állat- és növényfajnak ad otthont. Itt tenyészik többek között az ország egyik legritkább növénye, a magyar kikerics, amely olykor már januárban is virágzik. Az év során számos más érdekességet is felfedezhetsz a fokozottan védett hegyen, amelynek látogatása csak szakvezetővel lehetséges.
Fotó: Gulyás Attila
A kikerics változó arcai
Teljes nevén a magyar kikericsről van szó, amely a harmincnál idősebb korosztály számára a kétforintos érme hátlaprajzolatáról lehet ismerős. E látszólag igénytelen növény egyedüli lelőhelye a Nagyharsány és Villány települések között magányosan elterülő Szársomlyó (Harsány-hegy). A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szerdától vasárnapig mindennap 10 órai kezdettel vezetett túrát indít az öt kilométer hosszú, többnyire köves-sziklás tanösvényen, amely fokozottan védett természeti területen vezet, s ezért nem szabad letérni a kitaposott ösvényről! Érdekes módon egy felhagyott kőbánya teraszán van a találkozó, amely egyben szoborkiállítással lepi meg a túrázót.
A Nagyharsányi Szoborpark 1967-ben létesült, mégpedig egy szobrászalkotóház felavatásával, amelyben (illetve körülötte, a szabad ég alatt) fiatal művészek kaptak lehetőséget az alkotásra. A műhelybérlet csak azt kötötte ki, hogy távozáskor legalább egy művet a szoborparknak kell adományozni. Az évek alatt a telepet számos külföldi kőfaragó művész is látogatta. A napjainkban műemléki védettségű szabadtéri „kiállítóteremben” közel 130, főleg nonfiguratív mű látható. Mellesleg a történelem is nyomot hagyott errefelé: a parkoló legfelső csúcsán emlékkő jelöli a terepet, ahol Lotaringiai Károly tönkreverte Szulejmán nagyvezír seregét, ezzel is hozzájárulva a 150 éves török uralom végéhez.
Zöldzóna
Kilátás Villány felé
Az a szerencse ért bennünket, hogy a DDNPI két szakembere, a „Mecsek Tájegység” vezetője, Péter, és a régió természetvédelmi őre, György várt minket, s velük indultunk a Szársomlyó titkainak felfedezésére. Maga a hegy már Siklósról nézve is a látóteredbe ugrik, s habár mindössze 442 méter magas, jellegzetes alakja uralja a tájat. A „szár” szó kopasz, tar tetőt jelent, a somlyó pedig a sombogyók bőségére utal. A kúpot alacsony karsztbokorerdő borítja, lejjebb, főleg az északi oldalon, ezüst hársas gyertyános-tölgyes húzódik. Az erdő mélyén a botanikában igen jártas György percenként mutatott valami csodát. Párat följegyeztem, ilyen volt a vadrózsa, a virágos kőris, a kökény, a csőrös boglárka, a kövi fodorka és még néhány, melyeknek csak a latin nevét mondta…
Séta az ördögszántáson
Apropó, a szársomlyói sétához túrabakancs mindenképpen ajánlott, még akkor is, ha kőszáli kecskének képzeled magad a kréta időszaki mészköveken! És persze hosszúnadrág! Összekarcolt lábikrák tanúsították az aljnövényzetben szerényen megbúvó szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) védekező technikájának hatásosságát. A cserje csodája az, hogy sötétzöld leveleiről a botanikusok megállapították, nem levelek azok, hanem bizony módosult szárképletek. (Puff neki!) A fokozottan védett magyar kikericcsel (Colchicum hungaricum) együtt 75 (!) védett növényfaj él a hegyen, négy faj pedig kizárólag itt honos. (A másik három: a korongos lucerna, az apró vajvirág és a házi kövirózsa).
Haragos sikló (fotó: Balogh László)
Kapaszkodás közben Péter hirtelen félreugrott az útból, s csak annyit hallottunk: „Zumak!” Mint megtudtuk, ez nem egy csúnya indulatszó, hanem a Kitaibel Pál által 1779-ben feljegyzett haragos sikló (Coluber caspius) helyi elnevezése. A közel másfél méteres jószág éppen előtte vetette be magát a zörgő avarba. A csúcson pihenő ürügyén csupán néztünk-néztünk a messzeségbe, ahonnan remek kilátás nyílt a környék szőlőültetvényeire, majd a bokrok között matatva kihámoztuk a hajdani vár maradványainak egyik kőfalát. A túra három órát vett igénybe, az öt kilométer tíznek tűnt, de megérte. Majdnem elfelejtettem: a magyar kikerics ábrázolása nem veszett ki a kétforintossal - napjainkban ez a fehér virágú, sárga bibéjű növényke a Villányi borvidék védjegye lett.
A hegy dísze, a magyar kikerics (fotó: Balogh László)
Történt még valamikor az idők kezdetén, hogy az ördög szemet vetett egy csodaszép, Harka nevű lányra. A furfangos anya a következő feltételt szabta a frigy létrejöttéhez: ha az ördög egyetlen éjjel, kakasszóig felszántja a hegyoldalt, övé lehet a lány. A pokolfajzat ekéje elé fogott hát tizenkét macskát, és turbóüzemmódba kapcsolva elkezdett szántani. Oly gyorsasággal haladt a munkával, hogy az öregasszony megijedt, és ő maga kukorékolt egyet, mire a többi kakas is válaszolt. A pórul járt ördög erre úgy begurult, hogy elhajította az ekét (ebből lett a Beremendi-hegy), kirázta a bocskorából a földet (így keletkezett a Siklósi-hegy), majd morcosan beugrott a föld gyomrába. Ahol eltűnt, kénes víz bugyogott fel, s a forrást a lányról Harkánynak nevezték el. A felszántott hegyen ma is látszanak a macskák és az ördögbarázda nyomai. A népi fantázia pedig a Szársomlyó déli oldalának karrmezőjére ráragasztotta az ördögszántás elnevezést.
Túranapok egész évben: szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap
Indulás helye: Villányi (Nagyharsányi) Szoborpark
Indulás időpontja: 10.00 óra (gyülekező 9.45-kor)
A túra hossza kb. 5 km, időtartama 3 óra
A meghirdetett indulási időpontokon kívül igény szerint máskor is van lehetőség a túra megszervezésére, előzetes egyeztetést követően.
Megközelítés autóbusszal:
A Siklós-Villány-vonal Nagyharsány, szoborpark megállójánál kell leszállni.
Bővebb információt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján találsz.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2014. szeptemberi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Öt hazai hegy, ami csak téged vár
800 év történelem a reneszánsz falak között - a siklósi vár
