„Az ország nyári fővárosa” - így emlegették Balatonfüredet a reformkorban, mert nyaranta, a politikusoktól és a főuraktól kezdve a művészekig, mindenki eljött ide pár hétre. Ki azért, hogy valóban gyógyuljon, ki azért, hogy jól érezze magát, illetve megmutassa, ő ezt is megengedheti magának. Mert Füreden nyaralni valóban sikk volt.
Balatonfüred reformkori városmagja ma is megvan. A Blaha Lujza utca gyönyörűen felújított épületei között sétálgatva meg is feledkezik az ember a naptejillatú strandokról, és az sem lepné meg, ha egyszer csak Jókai jönne vele szembe a macskaköves utcán.
Időutazás és remek kávé - a reformkori főutca
Aki szeretne mélyebben is elmerülni Füred izgalmas múltjában, legjobb, ha csatlakozik egy vezetett reformkori sétához, amelynek során nemcsak a kor emblematikus épületeit ismerheti meg, de többek között azt is megtudhatja, hogyan került Jókai Füredre, ki volt az a báró, akinek a nevéhez az első öbölátúszás köthető, és mi köze van Blaha Lujza eltáncolt cipőinek füredi villájához.
A séta előtt mindenképpen érdemes a Városi Múzeum érdekes kiállítását körbejárni, ahol rövid idő alatt reformkori hangulatba kerül az ember. A kiállításon Rétfalvi Balogh Judit vezetett körbe bennünket, aki maga is gyógyulni jött Füredre, és nemcsak az egészsége jött helyre, de olyannyira beleszeretett a városba, hogy ide is költözött.
Ivópoharak a kiállításon - használati tárgy és füredi szuvenír
A füredi fürdő
Bár azt gondolnánk, hogy Balatonfüred népszerűségét a Balatonnak köszönheti, ez egyáltalán nincs így, az első vendégek ugyanis szinte ügyet sem vetettek a tóra. A települést a 18. század második felében az itteni savanyúvizes források tették ismertté, s ahogy a többi monarchiabeli fürdő, Karlsbadtól Trencsénteplicen át Borszékig, a 19. században jött igazán divatba.
A füredi 12 Celsius-fokos, vasas-szénsavas savanyúvíz volt az itteni ivó- és fürdőkúrák alapja. A hajdani fürdő épületei a mai szívkórház helyén álltak. A terület a savanyúvizes forrásokkal 1755-től egészen 1949-ig a Szent Benedek-rend tulajdona volt, és a pannonhalmi főapát, illetve közvetlenül a tihanyi apát felügyelete alá tartozott. A füredi vizet 25-féle betegségre ajánlották, például idegbetegségre, női betegségekre, vese-, máj- és tüdőbetegségekre.
A várost a savanyúvizes források tették ismertté, az egykori fürdő épületei a szívkórház helyén álltak
A fürdőkben nem medencék voltak, hanem kádfürdők. Az Ófürdőházban 42 kád, az Újfürdőházban 46 kád volt. Az első fürdőorvosok még úgyszólván az utcán rendeltek, szóba elegyedtek az emberekkel, és elmondták, egyes nyavalyákra mit ajánlanak. A kúra általában felváltva tartalmazott ivókúrát, sétát, fürdőkúrát. Füreden 1875-ben tízféle kúrából lehetett választani. Volt itt például ásványvíz-, juhsavó-, kumisz- és szőlőkúra, valamint hideg, meleg ásványvizes vagy Balaton-vizes kádfürdő.
Szénsavas fürdőszoba 1914-ből
Füredre eljutni a 19. század első felében még nem volt egyszerű. 1825-ben indult meg a rendszeres postakocsijárat a hét három napján, kedden, csütörtökön és szombaton startoltak a kocsik Budáról, majd 14-15 óra alatt értek a füredi Nagyvendéglő elé. 1861-ben aztán megépült a Buda-Trieszt-fővonalhoz tartozó „déli vasút”, amely jelentősen lerövidítette az utazást. Az utasok Szántódig jöttek a vonattal, és ott átszálltak a Kisfaludy gőzösre, így 4-5 óra alatt ideértek. A tó északi partján csak 1909-ben indult meg a vasúti közlekedés, és ez óriási fellendülést hozott Füreden. Ekkor épültek a ma is látható szép, faverandás villák is.
Aki számított, az megjelent Füreden
Ahogy gyarapodott a vendégek száma, egyre több szálláshelyre is szükség volt. A tekintélyes Szentgyörgyi Horváth család 1795 és 1798 között építtette fel az eredetileg 104 szobás Horváth-házat, amely a század elejei társasági élet központja is volt. Gyakran vendégeskedett itt Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós, és 1825-ben itt rendezték meg az első Anna-bált is.
A Horváth-ház, a századeleji társasági élet központja
A századfordulón épült fel a szomszédos Nagyvendéglő, amely ma az Anna Grand Hotel épülete. Jókai Mór 1860-ban így írt a Füred népszerűségéről: „Füreden nincs már az a szoba, fürdőkád, kémény, szelelőlyuk, úgy magas tetejű kalap s más efféle kiadható lokalitás, ami vendéggel tömve dugva ne volna.”
A monarchiabeli fürdők a 19. században jöttek igazán divatba
Egy első osztályú fürdőhelyhez persze háttérintézmények is tartoztak, volt itt lovarda, zenélde, gyönyörde (terasz gyönyörű kilátással), titkos kártyabarlangok, és a kéjlányok is megjelentek, így sok ifjú nemes bizony elkártyázott vagyonnal és nemi betegséggel távozott innen. Füreden épült fel a Dunántúl első magyar nyelvű színháza is, ahol a kor legnevesebb művészei léptek fel, később egy szabadtéri színház is létesült, de ma már egyik sem látható. A füredi vendégek már régóta szerették volna, ha a fürdőtelepen lenne egy katolikus templom, az ő kérésüknek eleget téve épült fel 1841-ben a ma is látható a „Kerektemplom”.
A „Kerektemplom” 1841-ben épült fel, a füredi nyaralóvendégek nagy örömére
A korabeli fürdőhelyeken a főszezon július-augusztusra esett, de az idény általában május elejétől szeptember végéig tartott. Jókai 1873-ban így írt a szezonvégi hangulatról: „Még a savanyúvíz sem savanyú már… S így végződik be az idény. Hideg, zivataros este berekeszti a jó kedv napjait: búcsúzunk, összecsókolózunk; a Kisfaludy utolsót füttyent s a füredi sétány most már igazán üresen marad.”
Nem a Balaton miatt jöttek
Ma a város egyik legfontosabb színtere a tóparti Tagore sétány, de néhány száz évvel ezelőtt ez egyáltalán nem így volt.
Akkoriban a parton ólak, árnyékszékek, a cselédsor kapott helyett, a Balaton egyáltalán nem volt tényező. A tóban a 19. század első feléig nem is nagyon fürödtek, mert úgy hitték, a víztől ragályos betegségeket lehet kapni, ráadásul a magyar ember nem is nagyon tudott úszni. A nemesek inkább lovagoltak, azt vallották, ússzanak a halak és a kacsák.
Jókai Mór sem fürdött a Balatonban, azt mondta, ő bizony olyan vízben nem fürdik, amelyben marhákat itatnak.
Ma már szinte hihetetlen, hogy Füred eredetileg nem a Balaton miatt lett népszerű
Épp ezért keltett nagy feltűnést Wesselényi Miklós, amikor 1834-ben virtusból, Tihanyból átúszott a 4 km-re fekvő Füredre, ráadásul úszás közben (fogadásból) még meg is borotválkozott. Az első fürdőházat a tóban 1821-ben építették, ekkoriban azonban még a meleg fürdő sokkal népszerűbb volt. Később már a Balaton vizét is bevezették a meleg fürdőkbe, és dönthettek arról a vendégek, hogy melegített savanyúvízben vagy melegített Balaton vízben akarnak-e fürdeni.
1889-ben Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, majd esztergomi hercegprímás felkérte Czigler Győző neves építészt egy hideg fürdő építésére. A fürdő 300 cölöpön állt, és a part menti nádas miatt egy 136 méter hosszú hídon lehetett megközelíteni. A szép faépület ma már nem látható, ugyanis 1945 márciusában a szovjet hadsereg lefoglalta, aknatárolóként használták, és szándékos vagy véletlen robbanás miatt megsemmisült.
A hideg fürdő egykori épülete
Jókai rózsái, Blaha Lujza tyúkjai
Balatonfüred legjobb marketingese még ma is Jókai Mór, akinek egykori villájában jelenleg emlékmúzeum működik, ahová osztálykirándulók és nyaralók is szép számmal jönnek. Ahogy Sasvári Ágnestől, a múzeum munkatársától megtudtuk, Jókai, ahogy sok más itt megragadó vendég, betegsége miatt érkezett először ide. Hörghurutja volt, amelyre az itt fürdőorvosként dolgozó sógora a savós kúrát ajánlotta. A kúra alapja egy különös koktél volt, a füredi savanyúvíz és juhtej savójának keveréke. A kúra használhatott Jókainak, mert ezt követően minden évben eljött, majd 10 évvel később felépíttette házát is, ahol az elkövetkező 18-20 év nyarait töltötték.
Jókai Mórék egykori nyaralója ma múzeum
A szalonban és az író dolgozószobájában sok eredeti bútordarabot és használati tárgyat láthatunk, például a kártyaasztalt, a nagy utazókoffert, Jókai ásvány- és kagylógyűjteményét vagy Laborfalvi Róza ezüstlakodalmi ruháját. Jókai Füreden írta Az arany ember című regényét, és kedvelt időtöltésének, a kertészkedésnek szintén szívesen hódolt, saját nemesítésű rózsáit gondozta, de volt egy kis szőlője is, amelyből bort is csinált.
Az író és felelsége, Laborfalvi Róza közel 20 éven át minden nyarat itt töltött
A Jókai-villával átellenben egy másik nevezetes nyaraló áll, Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás egykori villája, amelyben ma művészeti galéria működik.
Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás egykori villájában ma művészeti galéria működik
A közelben áll Blaha Lujza hajdani villája is. A híres színésznő egy Anna-bálra jött először Füredre, majd sok éven át élvezte itt a nyarakat, etette tyúkjait, nézte a tavat kedvenc padjáról, avagy kihajózott vitorlásán a tóra.
Érdemes a Városi Múzeum helytörténeti kiállítását is megnézni, szemben Blaha Lujza egykori villája
Most csak néhány érdekes pillanatot és anekdotát tudtunk felvillantani Balatonfüred múltjából, de aki erre jár vagy itt nyaral, az két fürdőzés között tegyen egy sétát a reformkori városrészben, és ismerje meg egy nagy múltú fürdőhely színes történetét.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. július-augusztusi számában.
A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.
