Az ürgék számának fokozatos csökkenéséről eddig is tudtak a szakemberek, azt azonban ők sem gondolták, hogy ennyire rossz a helyzet. Egy újabb veszélyeztetett faj, melynek megmentéséért komoly összefogásra lesz szükség.
A napokban Budapesten nemzetközi ürgevédelmi konferenciát rendeztek, melyen beszámoltak a négy év után véget érő RAPTORSPREY LIFE projektről, amely az Európai Unió támogatásával a veszélyeztetett parlagi sas és a kerecsensólyom állomány táplálékát képező kisemlősök védelmén és megmentésén dolgozott a Kárpát-medencében.
Ha így haladunk, 2026-ra kipusztul az ürge hazánkból
Európa endemikus (bennszülött) faja Németországból és Horvátországból már eltűnt, és a kontinens több országában is rohamosan csökken az egyedszám. Magyarországon az ürgekolóniák száma az elmúlt 52 évben több mint 71% -kal csökkent. 2014-ben megtorpant a csökkenés, ami a visszatelepítéseknek és a védelmi munkának köszönhető, de a szakemberek szerint, ha a 2014-ig jellemző trend nem változik, az ürge 2026-ra kipusztul hazánkból.
Az erőteljes fogyatkozás okai között elsősorban az élőhelyvesztést kell megemlíteni. Az ürge a rövidfüvű gyepeket kedveli, a legeltetés visszaszorulásával, a gyepek feltörésével és beépítésével azonban lehetőségeik egyre szűkülnek.
A Raptorsprey Life program keretében a szakemberek megpróbálták feltérképezni a hazai ürgeállományt. Jelenleg az ország legalább 177 helyéről ismertek ürgepopulációk, ezek között legalább tíz olyan van, melynek egyedszáma az ezret is elérheti. Ez talán nem tűnik kevésnek, de a múltbéli viszonyokat tekintve jelentős a csökkenés. Problémát jelent továbbá az is, hogy ezek az élőhelyek egymástól elszigeteltek, így a fiatal egyedeknek kevés lehetőségük van új élőhelyek birtokba vételére.
Repülőterekről a pusztába
Az ürge védelme azért is különösen fontos, mert a faj több fokozottan védett ragadozó madár táplálkozásában játszik szerepet. Pontosabban játszana, ha lenne belőlük elég. Az európai parlagisas-populáció jelentős hányada a Kárpát-medencében él. A 20. század elejéről származó források még arról írnak, hogy a parlagi sasok legfőbb táplálékát a hörcsög és az ürge jelenti, a jelenlegi kutatások azonban azt mutatják, hogy a két kisemlős mára marginális szerepet tölt be a parlagi sas étrendjében. Hasonló mondható el másik védett ragadozónk, a kerecsensólyom esetében is.
Épp ezért a hazánkban évek óta folyó ragadozómadár-védelmi munka fontos részét képezi a zsákmányállatok helyzetének javítása. Ennek keretében például már hosszú ideje folynak áttelepítések.
Az ürgék, a rövidfüvű legelők visszaszorulásával, az ország több pontján is a repülőtereken találtak menedéket. A reptereken persze nem előnyös, ha egy kolónia túl nagyra nő, az ugyanis odavonzza a ragadozó madarakat is, melyek veszélyeztetik a repülés biztonságát- tudtuk meg Fidlóczky Józseftől, a projekt vezetőjétől. A szakemberek épp ezért az itt élő állatokat új, természetes, számukra megfelelő feltételeket biztosító élőhelyekre költöztetik át. Ilyen volt például a tihanyi Belső-tó mellett élő kolónia is, mely ma az áttelepítés modelljének is tekinthető, hisz mára itt egy stabil populáció alakult ki. Az áttelepítések a projekt keretében idén is folytatódtak, például a Kecskeméti Repülőtérről nagykunsági élőhelyekre, vagy a Bakonyban található szentkirályszabadjai repülőtérről több dunántúli élőhelyre is.
Ürge jeladóval és a képernyőn
Fidlóczky József elmondta, hogy a szakemberek a projekt keretében emellett genetikai és stresszhormon vizsgálatokat is végeztek, hogy ennek ismeretében még hatékonyabban tudják a védelmi akciókat megszervezni. Szintén a program részeként rádiótelemetria segítségével próbálják nyomon követni az ürgék mozgását, élőhely használatát. A műszer egy mindössze 6 grammot nyomó kis jeladó, mely az ürge nyakára van felcsatolva, épp úgy, mint egy nyakörv.
A program keretében Európában először sikerült az ürge zárttéri szaporítása, három anyától születettek utódok. Tervek szerint a jövőben a zártéri tenyésztésben született utódok is rásegíthetnek majd a természetes populációk erősítésére.
A Raptorsprey Life programnak nemcsak az ürge, de több, szintén fontos zsákmányállatnak tekinthető faj védelme is része, mint a hörcsög, a mezei nyúl, a magyar szöcskeegér és a délvidéki földikutya.
Magyarországon ma már három ürgebemutató hely is működik, Tihanyban, a Fővárosi Állatkertben és Túrkevén, ahol a nagyközönség is találkozhat ezekkel az aranyos kis állatokkal, persze csak az állatok aktivitási időszakában. A projekt keretében egy film is készült, amelyet hamarosan a televízióban is láthatunk majd. Átlagemberként a védelemben is részt vehetünk, például úgy, hogy ürge-élőhelyek közelében pórázon sétáltatjuk a kutyánkat, és nem hagyjuk, hogy kedvenceink kiássák az ürgelyukakat.
Még több információ: RaptorspreyLife
Kapcsolódó cikkek:
Több mint 50 ürgebébi született
Cirmi az ürgék legnagyobb ellensége
A barlangi póktól az ürgékig, avagy kisgyerekkel Tihanyban
