A nagy túrázások ideje a tavasz és az ősz, mert nyáron inkább strandra járunk, télen meg sielünk. A tavasz pedig javában tombol, így összeszedtük a tíz szerintünk legérdekesebb kirándulóhelyet. A te dolgod pusztán annyi, hogy húzz egy túrabakancsot, és útra fel!
Már nem a Balaton mostohagyermeke
Kis-Balaton régió
Fekete István neve oly mértékben összeforrt a Kis-Balatonnal, hogy aki ide látogat, a Tüskevár helyszíneit keresi, vagy itteni élményei kapcsán elrohan és megszerzi a regényt. A tórendszer, mely a Zala folyó kiszélesülő medre, két, zsilippel összekötött egységből áll, a külső Hídvégi-, valamint a belső Fenéki-tóból. Ez utóbbiból emelkedik ki az író által halhatatlanná tett Diás-sziget. Környéke lápos, nádas élőhely, igazi madárparadicsom. Tavasszal-ősszel, a vonulások alatt 20-25000 madár népesíti be. A Hídvégi-tóban lévő Kányavári-sziget szabadon látogatható egy mesebeli fahídon keresztül. Jó hír: a tó északi partján kiépített, családbarát, autómentes kerékpárút, az emeletes madárlessel a közepén, kora tavasztól ismét nyitva áll a nagyközönség részére! A Kis-Balaton többi része csak szakvezetővel látogatható (így a Diás-szigeti Fekete István Emlékház is!).
A Kis-Balaton Ház és környéke
Orom négy arccal
Nagy-Hideg-hegy, Börzsöny
Mielőtt kibontanánk a cím adta rejtélyt, ugorjunk fejest a „mélyvízbe”. A Börzsöny és a Dunakanyar kettőse elválaszthatatlan egymástól, s ha már e hegyvidék csúcsait döngetjük, vezessük be egy könnyed gyalogtúrával, s élvezzük egyszerre a „Kanyar” adta látványt és a hódítás örömét. Ahol ezt megtaláljuk, az a Hegyes-tetői Julianus-kilátó, amely a Dunakanyar legteljesebb körpanorámáját nyújtja. Nos, akkor jöjjön a „négyarcú” Nagy-Hideg-hegy, a Börzsöny harmadik legmagasabbja 864 méterével. Első arca természetesen a csúcs megmászása. Második a mountain bike-kal végrehajtott csúcshódítás, harmadik a sífelvonó + sítúra kombináció, míg a negyedik arc a jutalom, az egésznek a szépsége, a 360 fokos panoráma, a gyalogutakon átszelt erdők változatossága, s a csúcs közelében az 1930-as években kőből felépített, negyven személyes turistaház. Ez év augusztus 17-én nyitott ki újra felújítás után, s 24 órás menedékházként is szolgál, hidegben-melegben a büfé és konyha nyitva 21 óráig!
Kellemes bringatúrát lehet tenni a Nagy-Hideg-hegyen
Információ: www.dunakanyar.hu, térkép: Dunakanyar turistatérkép (Cartographia)
Még Derricknek sem sikerült
Fátyol-vízesés, Szilvásvárad, Bükk
A szilvásváradi Fátyol-vízesést érdemes is felvenni bakancslistánkra, és felkeresni újra a Szalajka-völgyi nevezetességet! Semmiképp sem ajánlatos azonban kihagyni a vízesésen kívül a völgy egyéb turistacsalogató látványosságait, a Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a vadaspark állatait, a kalandpark ügyességi játékait, a börtönmúzeumot, a Lipicai ménest, és nem utolsósorban a pisztrángtelepet. Az ízletes füstölt és sült pisztrángok titkát még maga Derrick felügyelő (Horst Tappert) és társa, Harry nyomozó (Fritz Wepper) sem tudták kideríteni, amikor anno egy főzőműsor stábjával Szilvásváradra látogattak. Túránk során iktassunk be egy kis kóstolást, hátha nekünk sikerül!
A Fátyol-vízesés
Információ: http://bnpi.hu , www.szilvasvarad.hu
Nyugvó oroszlán
Boldogkő vára, Zempléni-hegység
Boldogkőváralja erőssége, Boldogkő vára, mint egy pihegő, fekvő oroszlán nyúlik el a Hernád völgye fölé magasodó 370 méteres andezittufa sziklán. A megkapó hangulatú erődítmény története meglehetősen bonyolult, az évszázadok során tulajdonosai számosak, csatái számtalanok voltak. Legendája némiképp egyszerűbb: a néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki a tatárjárás idején IV. Béla megmenekítésében jeleskedett. Egyes feltételezések szerint a vár - a hírhedt Bebek família „jóvoltából” - egykor pénzhamisító műhelyként is üzemelt. A 20. század második felében főként turistaszállóként működött. Mára azonban a felújításoknak köszönhetően egyre jobb állapotban van, és egyre több mindent kínál. Pl. az ásványos tárlókon kívül Közép-Európa legnagyobb egybefüggő ólomkatona kiállítását, amely 8 m2-es terepasztalon mutatja be a muhi csata történéseit.
Boldogkő vára a felújításoknak köszönhetően egyre jobb állapotban van
Információ: www.boldogkovaralja.hu , térkép: Zempléni-hegység turistakalauz (Cartographia)
Cseh Tamás valóra vált álma
Bakonybéli indiánnyár, Bakony
Nem véletlen, hogy Bakonybél a természetjárók és a túrázni vágyók „Mekkája” lett - nem sok helyen koncentrálódik hazánkban egy helyre ennyi érdekes turistaútvonal és látnivaló. A település sokszínűségét jelzi, hogy a szebbnél szebb kiránduló ösvények mellett katolikus és pogány emlékek egyaránt találhatók errefelé. Szellemi/spirituális és turisztikai fókuszpontja a Szent Mauríciusz Monostor, ahol jelenleg 4 bencés szerzetes szenteli idejét az elmélkedésnek, a gyümölcs- és gyógynövénytermesztésnek. (Gyógyteáik, likőrjeik, lekvárjaik a monostor ajándékboltjában meg is vásárolhatók.) Cseh Tamás énekes kezdeményezésére, a szerzetesek és a helyi önkormányzat összefogásának eredményként 2012-ben felújították a Borostyán-kúti (Szentkút) kápolnát, amely stációival, ívet leíró kálváriájával, romantikus kis tavával igazi bakonybéli gyöngyszem. Tó menti hangulatos pihenőparkja piknikezésre csábít. Önmagát bünteti, aki nem nézi meg a kápolnát és a monostor ősfás történeti kertjét.
A Borostyán-kúti (Szentkút) kápolna
Forgalmas denevér nászhely: Bakonybél - Pörgöl-barlang (14 denevérfaj fordul elő benne). Táv: 3,2 km. Szintemelkedés: 120 m.
Információ: www.bakonybel.hu , Tourinform-iroda, térkép: Bakony turistaatlasz és útikönyv (Cartographia)
Pattanjunk drótszamárra!
A Fertő tó magyar szakasza
Saját szemünkkel tapasztaltuk, hogy a Fertő-tó körüli turizmust egyértelműen a kerékpározás uralja. A teljes kör hossza 137 km, ám ha mindenhová bekukkantunk, ez akár 170 km is lehet. Ebből a magyar szakasz 37 km határtól határig. Aki megcsinálta a kört, az tapasztalta, hogy ide érve megváltozik a miliő körülötte. Most felejtsük el a bringautak összehasonlítását, helyette vegyük észre a biológiai élőhelyek megjelenését, a természetes körülmények között költő madárvilág létét, de olykor pislantsunk oldalra, hisz a honi települések is kínálnak rengeteg meglepetést. Nos, fedezzük fel, mit rejtegetnek a Fertő tavi bringaútjaink!
Eddig kb. 35 km-t tettünk meg, javasoljuk, hogy szállj meg Sarrodon éjszakára, másnap indulás korán reggel a madárvilágba, a szikes tavakhoz!)
Sarrod (Kócsagvár) - Mekszikópuszta zsilipállomás (két madárles-torony) - Fertőújlak (a nemzeti park látógatóközpontja, Sziki Őszirózsa Tanösvény). Innen a nemrégiben felavatott 3,5 km-es bringaúton az osztrák Apetlonba tekerünk, majd tovább Illmitzbe, ahol kompra szállunk vissza Fertőrákosra. A második szakasz kb. 20 km, tehát a teljes túra 55 km. A keleti oldal sík, tehát nincs jelentős szintkülönbség.
Információ: www.ferto-hansag.hu
Baba-mama istenasszony kövei
Jakab-hegy, Mecsek
Nem kevés rejtett, felfedezni való szépség húzódik meg a Mecsekben. Sokan nem is hallottak róluk, pedig, ha tudnák, miről maradnak le! Az egyik ilyen természeti „kincsesbánya” a Pécs melletti Jakab-hegy, amely nem mellesleg a Nyugat-Mecsek legmagasabb csúcsa (602 m). Ha nekivágunk meghódításának, garantált, hogy szem nem marad szárazon a gyönyörűségtől. Halomsírok, Remete-barlang, Zsongor-kő, Pálos kolostorrom, kora vaskori földsáncok, lenyűgöző panorámák, és a déli oldalán a rőt színű, bizarr formájú homokkőképződmények, a Babás szerkövek. Különös csengésű neve a sziklák bábuszerű alakjára utalhat. Elnevezése talán még a pogányság korából maradt ránk, Baba-mama istenasszony tiszteletének emlékét őrzi, a szerkő jelentése áldozati hely, oltárkő, szent kő. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta, a szél és a víz évszázados közös munkájának köszönhetik.
Babás szerkövek
A Kék alfája és/vagy omegája
Írott-kő, Kőszegi-hegység
Írott-kő földrajzi fekvésének köszönhetően többszörösen is unikális hely. Először is, mert 882 méterével a Dunántúl és a Kőszegi-hegység legmagasabbja. Másrészt, az Országos Kéktúra kezdő- és végpontja. Hiszen elhatározás kérdése csupán, hogy az 1106 km hosszú Kéket Írott-kőnél kezdjük el és a BAZ megyei Hollóházán fejezzük be, vagy épp fordítva. Kilátója pedig az oszrák-magyar államhatár vonalára épült, így egyszerre két ország területén fekszik. Tetejéről pazar körpanoráma nyílik az Alpokalja hegyvonulataira, napfényes, tiszta időben akár a Fertő-tóig is elláthatunk. És akkor még nem is említettük a környék számos kihagyhatatlan látványosságai közül a szépen felújított Stájerházakat, amelyekben manapság Erdészeti Múzeum és erdei iskola működik, Velem büszkeségét, a Szent Vid-templomot és a műemléki cáki pincesort.
Kástu, pinnatál, tökös-mákos
Szalafő-Pityerszer, Őrség
Kishazánk talán legtöbb szabadidős tevékenységgel kecsegtető erdőkkel, ligetekkel dús tájegysége. Jó levegőben, túraútvonalakban gazdag nyugodalmas vidék, ahol a helyiek szeretik hangsúlyozni, hogy az Őrség népe az egyetlen az országban, amely a honfoglalás óta ugyanott lakik. A térség lakóit Árpád-házi királyaink bízták meg őrző-védő feladatokkal, innen a tájegység neve. Néhány házból álló jellegzetes dombtetei településrészei a szerek, melyek közül a legszebben megmaradt Szalafő. Az itt található pityerszeri skanzenben nemcsak az egykori életmódból kapunk ízelítőt, de lehetőség van a kézműves mesterségek kipróbálására is. Sőt, éhen sem marad senki, mert a pajtabüfében megkóstolhatjuk a helyi konyha remekeit, a dödöllét és a tökös-mákos rétest. Amire mindenképpen érdemes még felfigyelni a térségben: erődtemplomok - melyek közül a legszebbek a veleméri, az őriszentpéteri és a hegyhátszentjakabi, illetve a szoknyás haranglábak Pankaszon és Gödörházán.
Szalafő-pityerszeri skanzen
Tóka: a kástu mellett található agyagos talajba ásott vízgyűjtő gödör. Vizét állatok itatására, öntözésre, mosásra használták.
Pinnatál: egy speciális edény, amit parázsra állítottak, és a tetejére is parázs került.
A cikk a Turista Magazin 2013. szeptemberi számában jelent meg.
