Bakony-járók paradicsoma - Cuha-völgy
Nem véletlen, hogy a Magas-Bakony egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Egyszerre vadregényes, könnyen bejárható, és olyan magával ragadó a táj, hogy szinte észre sem veszed, hogy legyalogoltál néhány kilométert a Cuha patak szurdokában. Magas vízálláskor patakátkelések, köveken való ugrálások adják a túra sava-borsát.
Sokszor hallottam kis- és nagyobb gyerekes barátoktól, de megrögzött túrázóktól is, hogy a Cuha patak völgyét nem érdemes kihagyni, mert ha egyszer is végigmész rajta, nem felejted e tájat, az erdő illatát, az izgalmas patakátkeléseket. Ráadásul egy vadregényes, alagutakkal, viadukttal tarkított vonatozással is gazdagabb leszel. Egy júniusi hétvégén felkerekedtünk, hogy megnézzük, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket a Cuha-szurdok.
Az autót Vinyén hagytuk, ahonnan a legendás „kis pirossal” mindössze 5-6 perc alatt Porva-Csesznek vasúti megállóhelyig robogtunk. A vonat zsúfolásig tele volt osztálykirándulókkal, táborozó diákokkal. Már itt sejteni lehetett, hogy nem leszünk egyedül a szurdokban. No, sebaj, a vonatból elénk táruló, fákkal koszorúzott sziklaszurdok és az egyre festőibb patakvölgy látványa a tömeg ellenére is remek kirándulást ígért. A rövid vonatút során tényleg jött „menetrendszerűen” néhány alagút, és a viadukton is átzakatoltunk, majd Porva-Csesznek állomásán szinte mindenki leszállt. Az itt található vasúttörténeti kiállítás éppen zárva volt, így rögvest neki is vágtunk a piros sáv jelzésen az 5,5 kilométeres, Vinyéig vezető szurdoktúrának.
Aki irtózik a tömegtől, jobban teszi, ha nem hétvégén vagy ünnepnapokon látogat el ide. Ha viszont türelmesen kivárod, hogy a diákcsoportok és/vagy a nagyobb baráti társaságok eltávolodjanak tőled, még madárcsicsergést is hallhatsz a völgyben.
A kezdetben széles, jól járható, murvás turistaút - amelyen tanösvény is vezet a környék élővilágát bemutató ismertető táblákkal - egyszer csak szűkebb lett, az erdő vadabb, a Cuha patak közelebb csörgedezett, a sziklák pedig magasan szegélyezték a völgyet. Innen kezdődött a kalandosabb szurdoktúra. A zöld annyi árnyalata van jelen itt, hogy festő legyen a talpán, aki ennél többet ki tud keverni a palettáján. A névadó cuha szláv eredetű szó, jelentése száraz. Állítólag a kánikulai időszakban a patak hajlamos a kiszáradásra, de erről most szó sem volt.
A nyári esőzéseknek köszönhetően rendesen megduzzadt, így a magasabb vízállás gondoskodott az izgalmas átkelésekről, mivel a turistaút többször is keresztezi a Cuhát.
Legalább hétszer ügyeskedtük át magunkat rajta. Néhol méretes fatörzseken egyensúlyozva, billegő köveken lépkedve jutottunk át a túloldalra.
Itt-ott bizony trükközni kellett, hogy száraz lábbal megússzuk a gázlókat. Nem sikerült. De ez semmit se vont le a túra élvezeti értékéből, sőt, még jól is esett a melegben egy frissítő lábfürdő. Kisebb gyerkőcökre azonban ajánlatos gumicsizmát húzni.
A szurdok egyik legromantikusabb szakaszán magasodik a vasút lenyűgöző völgyhídja, amelyet az emléktábla szerint 2013-tól Gubányi Károly hídnak neveznek. Mellette pedig a millenniumi (vasútépítési) emlékmű áll. A túra végén árnyas lombsátor alatt találjuk a Kőpince-forrást, amelynek hűs, kristálytiszta vize kiváló szomjoltó. A forrás fölött nem messze bújik meg a Kőpince-barlang sziklahasadéka, ahol a legendárium szerint a hírhedt bakonyi betyár, Savanyó Jóska többször is meghúzta magát. De hát melyik az a környékbeli barlang, ahol nem járt bakonyi betyár?
Levezetésképpen a Vinye.hu büfében becsavartunk egy sört, és hozzá megkóstoltuk a hely specialitását, a tönkölybúzás lángost medvehagymás tejföllel. Nem csalódtunk. Ez az étek nemcsak jól hangzik, de finom is. A kezdeti „zsúfoltságtól” eltekintve a túra végül beváltotta, amit ígért: régen kirándultunk már ilyen kellemeset. Mindenkinek ajánlható, többszöri felkeresésre is a Cuha patak völgye. Száraz időben kisgyerekkel könnyen bejárható. A turistaút mellett több helyen találhatunk kiépített pihenő- és tűzrakó helyet padokkal, asztalokkal, ahol az elemózsiánkat madárfütty kíséretében fogyaszthatjuk el.
A cikk először 2017 júniusában jelent meg.
A börzsönyi kaldera csúszómászói
2024.12.16.Végigjártuk a Börzsönyi Vulkántúrát, képes beszámolónk következik.
→ Tovább
Így tört ránk a tél a Kopárokon
2024.11.14.Napsütéses kirándulásnak indult, a végén már erősen vacogtunk, és a kilátásunk is teljesen elfogyott a felhőben.
→ Tovább
Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”
2024.10.18.Szakadó eső, tejfehér köd, vadregényes patakvölgy, gombák, szalamandrák és egy híres rom; ezen a mátrai túrán minden volt, ami izgalmassá tehet egy kirándulást. Egy dolgot kivéve: kilátásban ezúttal sehol nem gyönyörködhettünk. A ködös erdő hangulata azonban minden elmaradt gyönyörű panorámáért kárpótolt bennünket.
→ Tovább
