Becskétől Cserhátsurányig

Buddhista sztúpa, egy felhagyott bánya és csodás kilátás Szandavár romjairól - van bőven látnivaló ezen a szakaszon is.

Reggel korán felkeltem, hogy a túrázás után maradjon időm a hazautazásra is. A 6.41-es busszal átmentem Bercelről Becskére. Körülnéztem a sztúpánál - én voltam ott egyedül. Szép kilátás nyílt a falura. (Praktikus infó: felette van mobilvécé is.)

1 / 17

2 / 17

3 / 17

A templom előtti kis utcára visszatérve a kék jelzésen hagytam el Becskét. Az erdőben először emelkedett az út, de később vízszintesebbre váltott - a kék és a zöld közös szakaszán. Egy idő után egy tisztásra értem ki, ahonnan jobbra a külszíni fejtésű bányászat helyszíne bukkant fel.

4 / 17

Ezután jobbra tért a jelzés, majd eltűnt a gazban. Ne aggódj, menj csak végig azon az úton, az utolsó házig. Onnan már jobb az út. Feljebb a földútról balra letérve ösvényen vitt tovább a kék jelzés. Ezen hamarosan felértem az egykori kőbánya útjáig. Ott kitértem balra, és fent szétnéztem a lezárt bányában. Még egy 2017-es fotóművészeti alkotótábor nyomaira is ráleltem.

5 / 17

6 / 17

Lefelé tartva egy szarvasbogárral találkoztam össze.

7 / 17

Visszatérve hamar eljutottam ahhoz a kereszteződéshez, ahonnan a zöld jelzés Bér felé visz, itt egy betonoszlop invitált a kőtár felé. De maradtam a Kéken, azaz balra térve emelkedtem tovább a vár felé. Fentebb, a rém gazos kereszteződésben figyelni kell. Itt jön a kitérés a kék L jelzésre, jobbra. A faoszlopot már elnyelte a növényzet, de pár lépés után már látszanak a jelzések. Ez visz fel Szandavár romjaihoz, a kék pedig balra kanyarodva halad tovább. A kék L jelzésen pár perc után fel is bukkant a vár. A tiszta időben remek volt a kilátás.

8 / 17

A kék L-ről visszatérve a Kékre egészen fiatal erdőben folytatódott az út. Egy ponton kell figyelni nagyon, ahol több jelzés is jobbra mutat, ott kell a csalánba, gazba letérni. Szerencsére csak fél perc volt, és meg is érkeztem a Mária-forráshoz. Itt egy csodaszép zöld hullámpala tető alatt, művirágok gyűrűjében áll a kis fülkében Szűz Mária szobra, mellette egy szentképpel és egy kereszttel. Pár lépéssel lejjebb pedig palackot lehet tölteni.

9 / 17

Hamarosan egy tisztásra értem ki, ahol éppen birkák legeltek. A rét aljában le is értem Szandaváraljára, ahol a pár tucat házas falucska főterén a bélyegzőre is rátaláltam.

10 / 17

A faluban vasárnap semmilyen vendéglátóhely nincs nyitva, így mentem is tovább. Az út egy kerítés mentén emelkedett, míg fent el nem értem a Vodafone átjátszóállomás tornyáig.

11 / 17

A torony után nem sokkal földek mellé értem ki. Szandától északra egy ideig még volt jelzés, de aztán a búzatáblák között valahol elvesztettem az utat. Így az aszfaltútra letévedve korrigáltam, és betértem Terénybe. A falu végében egy Szent-Györgyi Albert-emlékmű fogadott. (Apja, Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokos, majd jószágkormányzó volt a Terényhez tartozó Kiskérpusztán.)

12 / 17

Beljebb, a faluban szépen helyreállított parasztházak tucatjával találkoztam, az egyikben tájházat is berendeztek. Az Arany János út 70. alatt a Csipkemúzeumot találjuk, felette az Edvi Illés kávézóval. Ide be is ültem egy kávéra, és elbeszélgettem az itteni csapattal. Már szálláshely is működik itt.

13 / 17

A Csipkemúzeum után az utca végében a Szent András-templomhoz is benéztem, de sajnos a belső terét nem tudtam lefotózni, csak kívülről lőttem egy képet róla.

14 / 17

A falu nevezetessége még a lelkesedésből, szorgalomból összeállt Orsós Magnó Múzeum. Mivel nem vették fel a telefont, ezt is a bepótolnivalók bakancslistájára voltam kénytelen felírni.

Így már elég sokat elidőztem, folytattam is az utam. A meglepően nagy területű temetőnél hagytam el Terényt, ismét emelkedve az elején. Itt is volt pár kanyar, de ez jól jelzett szakasz volt. Miután átsétáltam a távvezeték alatt, szép kilátás nyílt előttem.

15 / 17

Az erdőből kiérve egy hosszan elnyúló rét oldalában ereszkedtem le. Ha innen jobbra nézel, a távolban felbukkan a Herencsény felett felállított „Palócok vigyázó nagykeresztje”.

16 / 17

Lejjebb egy rövid szakaszra be kellett még térni a fák közé, de pár perc után el is értem Cserhátsurány tábláját. Itt a nézelődés már elmaradt, mert fél órával a busz indulása előtt értem oda. Így már csak arra maradt időm, hogy besétáljak a falu központjába. (Vigyázz, a jelzés kitér az Alkotmány utcába!) Itt bélyegeztem a Flamingóban (ahol szálláshely is van), majd átsétáltam a túloldali buszmegállóba. Innen Balassagyarmatra vitt be az első busz, majd egy másikkal Budapest, Újpest-Városkapuig mentem. Így értem vissza erről a szép hétvégéről.