Az Abaligeti-barlang környéke a kis tóval hótakaró alatt is csodaszép, ráadásul télen a turistaáradattól sem kell tartani. A barlang meglátogatására pedig az sem lehet kifogás, ha valaki fázós, mert ott most éppenséggel jobb idő van, mint odakint. Felfedeztük a gyógyhatásáról, a látványos képződményekről és persze a denevérekről nevezetes föld alatti világot.
Szerencsére tudjuk, hogy az Abaligeti-barlangnak csak a bejárata és úgy nagyjából az első 40 métere alacsony és szűkös, különben egy egészen kényelmetlen túra előtt állnánk. „Időnként 120 centisre kell összehúznunk magunkat, viszont ingyenes az elsősegélynyújtás” - biztat minket viccelődve a séta elején Madarász Gábor Viktor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, aki végigkalauzol bennünket a barlang fél kilométeres főágán.
A Mecsek északnyugati részén, a Bodó-hegy oldalában nyíló barlang és környéke 1982 óta fokozottan védett. Egykor a helyi plébános borospincének használta az üreg első 10 méterét, innen a másik elnevezése, a Pap lika. 1768-ban egy vízimolnár, Mattenheim József bemászott ide a fiával, hogy megkeressék a malmot működtető, elapadt patak forrását. 466 méter hosszan fedezték fel a barlang főágát, ez a ma is bejárható szakasz. Innen még nagyjából 1300 méteren folytatódik, de ebből csak 40 métert derítettek fel a barlangászok. 1954-ben Kevi László és Vass Béla expedíciója tárta fel a barlang leglátványosabb részét, a 18 méter magasan fekvő Nagytermet, ahol változatos cseppkőképződményekben gyönyörködhetünk.
Az 1800-as évek végén egyébként már vezettek túrákat a barlangba, sőt, 1900-ban egy párizsi kiadványban is szerepelt, amelyben a világ 100 csodáját mutatták be. Világítás 1957 óta van itt a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak köszönhetően, amelynek munkatársai járdákat és korlátokat is építettek. A barlang 1996 óta tartozik a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz, ők pedig korszerűsítésbe fogtak, ami 2001-ben készült el.
A Nagyterembe 81 lépcsőfok vezet fel
A változatos formavilág és a denevérek mellett az Abaligeti-barlang arról is híres, hogy a magyarországi öt minősített gyógybarlang egyike, tehát egy séta itt bizonyítottan jótékony hatással van a szervezetre. Már a 60-as évek óta járnak ide légúti betegséggel, asztmával, allergiával küzdők. A levegő tiszta és pormentes, 90-95%-os a páratartalom, a páraszemcsék pedig kalciumot és magnéziumot tartalmaznak, tehát gyulladáscsökkentő, illetve nyugtató, izomlazító hatás érvényesül. A valamilyen konkrét betegségben szenvedők mellett szakvezetőnk „kismamáknak, túlfűtött gyerekeknek, lestrapált szülőknek és riportereknek” is külön ajánlja a kirándulást, bár utóbbi kapcsán nem tudom, mire gondolhatott pontosan.
Mintha nem is ugyanazon a barlangon mennénk keresztül
„Ez egy nagyon fiatalka barlang a maga átlagos 8-900 000 évével, körülbelül egy 10 éves gyereknek felel meg a barlangok világában” - tudjuk meg szakvezetőnktől. Már csak ezért is bámulatos, hogy mennyire változatos formavilággal rendelkezik a barlang. A jelenség oka nem más, mint a patak kvarcoshomokkő-hordaléka, amely végigcsiszolta a különböző felületeket, néhol szinte művészi formákat alkotva. Időnként az is előfordult, hogy egy földrengés lezárta a patak kivezető nyílását, olyankor az egész üreg megtelt vízzel, és 20-30 ezer éven keresztül „alakítgatta” a falakat. Valóban érdekes megfigyelni, hogy amint egyre beljebb haladunk, a barlang fiatalabb részeitől az idősebbek felé, az mindig más és más képet mutat.
A barlang változatos formavilágáról is híres
Az egyik leghíresebb képződmény a Lebegő-kő. „A hírét azzal alapozta meg, hogy egy egyedülálló akusztikus jelenséget lehet alatta megtapasztalni: ha rossz gyerek, hűtlen vagy hazudós felnőtt megy át alatta, a kőtömb csikorog. Mindezt úgy, hogy az illető nem szokta hallani, valahogy mindig csak a többiek veszik észre az érdekes hangot” - avat be minket Madarász Gábor Viktor, hozzátéve, hogy sokszor látott már szerelmespárokat jól összekapaszkodva áthaladni alatta, és az is mókás, amikor a felnőttek gyorsan felkapják a gyereket, mielőtt nekiindulnának.
A Karthágó romjai nevű teremben földrengés utáni állapotok fogadnak: a patak alul kivájt egy nagyobb üreget, később pedig egy rengés során a plafonból hatalmas sziklák zuhantak le. Az Óriások könyvtárában szintén jókora tömböket láthatunk, szabályos formájuk miatt tényleg úgy néznek ki, mintha nagy könyvek lennének.
A kő a mendemonda szerint hangot ad ki, ha rossz gyerek, hazudós vagy hűtlen felnőtt halad át alatta
Bár az Abaligeti-barlang elsősorban nem a cseppköveiről híres, azért itt is látni jó néhány szép példányt. A „Cseppkőóvodások” fantázianévre hallgató, pici sztalaktitok mellett elhaladva szó esik róla, hogy apró méretük ellenére bármennyi évesek lehetnek. Nagyon nehéz megbecsülni egy ilyen alakzat életkorát, hiszen van, hogy akár 40-50-féle folyamat is hat egy-egy cseppkő formájára, színére, növekedésének ütemére.
A tengeri csigáról elnevezett cseppkő
A legszebb cseppköveket a Nagyteremben láthatjuk, ahová 81 lépcsőfok vezet fel. Az egymillió éves üreg különleges atmoszférával rendelkezik, és jó darabig elnézelődhet az ember, mire minden érdekességet felfedez. A kedvenceim a szép, szabályosan összenőtt legyezőcseppkövek, amelyek nagyon nagy ritkaságnak számítanak, mert a létrejöttükhöz az kell, hogy ugyanazon cseppkőalkotó folyamatok ugyanabban a sorrendben, ciklikusan megismétlődjenek, és ilyet csak nagyon ritkán alkot a természet. Ezenkívül is akad még bőven látnivaló, Hófehérke a hét törpével, gyönyörűen kivehető pálmafa, manócsalád, de egyébként csak a fantázia és persze a személyiség szab határt annak, hogy ki mit lát bele az egyes alakzatokba. Egy fogorvos például felfedezni vélte a „bal alsó hatost”, de gyakran látnak medúzákat, koponyákat, esetleg az imádkozó Jézust, a Szűzanyát vagy éppen Yoda mestert - akár egy érdekes pszichológiai tesztet is ki lehetne dolgozni ez alapján. Nem mellesleg a terem akusztikája is remek, ezt szakvezetőnk egy gregorián énekkel prezentálja. Nem csatlakozom hozzá, az én hangomtól még a denevérek is kimenekülnének a barlangból, pedig állítólag csak a hőre érzékenyek.
Nem is gondolnánk, mennyien laknak itt
Annak ellenére, hogy a barlang kifejezetten rideg élőhelynek számít, több mint 180 állatfajnak ad otthont. Nagy részük mikroszkopikus méretű, sok a féreg, a pók, a száz- és ezerlábú, a víziászka, a bolharák, a repülő rovar, de itt él a Gebhardt-féle barlangi vakrák és a magyar vakcsiga is. Utóbbi kettő arról híres, hogy sehol máshol nem található meg a Földön. Időnként békák is betévednek, illetve előfordul, hogy rókák, nyestek, görények, vidrák, hermelinek, borzok jönnek be melegedni, ugyanis a barlangban télen-nyáron egyaránt 10-12 Celsius-fok körüli a hőmérséklet.
Ezekkel az élőlényekkel nem valószínű, hogy találkozunk bent, decembertől áprilisig láthatjuk viszont a telelő denevéreket, amelyeket most mi is megfigyelhettünk, ahogy lefelé csüngve pihengetnek. Míg 50 évvel ezelőtt 18-21 fajból akár négyezer egyed is összegyűlt itt, most jó, ha 3 faj 100 egyede tanyázik a barlangban. Közönséges denevér, vízi denevér, nagy patkósorrú denevér, kis patkósorrú denevér, nagyfülű denevér, tavi denevér és barna hosszúfülű denevér fordulhat elő itt, főként a járat első harmadában, amelyet a kívülről beáramló levegő lehűt kicsit. A nagy patkósorrúból van a legtöbb, amely egyébként hazánk egyik legnagyobb denevérfaja, testhossza 10-11 cm, bőrvitorlájának a fesztávolsága pedig 25-30 cm. Vigyázni kell, hogy a testünkből kiáramló hő, illetve a meleg lélegzet ne ébressze fel őket, de egyébként sem a hangos beszéd, sem a fény nem zavarja őket. Érdekesség, hogy hibernálódáskor 8-10 körülire csökken a percenkénti pulzusszámuk, ébredés után pedig ez a százszorosára (!) emelkedik.
Nyitvatartás:
Március 15-október 15.: 9.00-18.00
Október 16-március 14.: 10.00-15.00
A csoportok minden egész órakor indulnak, az utolsó vezetés zárás előtt egy órával indul.
Csoportoknak a torlódások elkerülése végett előzetes bejelentkezés szükséges a 72 498-766-os telefonszámon.
Belépődíjak:
Felnőtt: 1200 Ft; diák, nyugdíjas: 1000 Ft
Még több információért látogass el a barlang honlapjára.
Még több denevéres program
Denevértémában legjobban a szomszédos múzeumban, a szálláshelyként is működő épületben lehet kiokosodni, ahol leírások, fotók, makettek és számítógépes ismertető segítségével minden részletet megtudhatunk az állatok élőhelyeiről, anatómiájáról, táplálkozási és szaporodási szokásairól, láthatjuk többek között a denevérkutatás eszközeit, illetve más érdekességeket is megtudhatunk. Itt olvasom például, hogy indiai bazárokban még ma is árulnak repülőkutyát gyógyászati célokra. A múzeum 2004 óta működik, de hamarosan nagy felújítás veszi kezdetét, így majd egy modernebb kiállításon ismerkedhetnek meg a látogatók a denevérekkel.
A Denevérmúzeum (egyben szálláshely) épülete a tóval
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén 10 „e-tanösvényt” lehet bejárni, a Denevér nevet viselő éppen a barlang bejáratától indul. Ehhez a netről lehet letölteni a vezetőfüzetet, de ha nem készültünk előre, akár a pénztárban is megvásárolhatjuk. A könnyű kirándulás során a környék növény- és állatvilágának megismerése mellett képet kaphatunk többek között az erózió, a karsztosodás és a szukcesszió fogalmáról. Ha eldöntöttük, hogy a 2, a 3 vagy a 7 kilométeres körtúrát választjuk-e, nincs más dolgunk, mint követni a denevéres jeleket.
Kapcsolódó cikkeink:
Öt hazai múzeum, ahol feltárul a világ
Élet a Kéken - DDK 6. rész - A Mecsek gerincén
Felújítás miatt két barlangot bezárnak a Mecsekben
