Van egy mondás, miszerint aki nem jár fürdőbe Budapesten, az vétkezik sorsa ellen. Hasonló mondható el a kenuzásról is, hiszen Magyarország bővelkedik felfedezésre váró, csodálatos vadvizekben. Régi, de a gyerekek miatt az elmúlt években „elhanyagolt” szerelem ez nálunk is. Így adódott az ötlet, hogy próbáljuk ki ezt is gyerekeinkkel. De hová menjünk első alkalommal?
A döntést nehezítette, hogy igazi családi programban gondolkodtunk, mint mindig, tehát ötéves nagylányunk mellett a meglehetősen izgága hároméves kistestvért is jó lenne elvinni, s vele kapcsolatban erős kételyeink voltak, hogy mennyire marad meg egy helyben, akár csak rövid időre is. Legyen tehát tényleg biztonságos, borulásmentes és rövid az első alkalom, de ugyanakkor legyen látnivalókban gazdag is, hogy megszeressék a műfajt. Különös tekintettel, hogy Berg Judit fantasztikus könyveinek köszönhetően Lengemesék lázban élünk…
Persze, a Balatonon is lehet szinte mindenhol kajakot bérelni, de az azért mégsem ugyanaz, mint egy jó kenuzás valami vadvízen. Emlékeim és egy kis netes keresgélés kapcsán folyóvizeink közül az Öreg-Túr és a Bodrog ártere tűnt a legideálisabb választásnak. Mivel a túrát nyárra terveztük, ezért az utóbbit kilőttük, s már éppen kezdtem szervezni egy nagyon izgalmasnak tűnő, többnapos kelet-magyarországi kirándulást a nyár elejére, amikor is egy tavaszi gárdonyi kirándulás alkalmával felfedeztem az Expedíció Velencei-tó által hirdetett másfél órás, „Vízi élőlények nyomában” című túrát, amit ráadásul csapatkenuban lehet abszolválni szakértő biológusok vezetésével. Mindezt értelemszerűen összekötve egy kis fürdőzéssel, és/vagy időjárás függvényében kerékpározással: kész is egy tökéletes nyári nap programja.
Aztán eljött a várva várt nap, de mi addig is sokat beszélgettünk a nagy kalandról, milyen lesz, mit kell csinálni, és mire kell figyelni. A túrabázis közvetlenül az agárdi hajóállomás mellett van, a hajóállomás másik oldalán pedig nem mellesleg a kifejezetten gyermekbarát Napsugár strand található. Mivel korán érkeztünk, volt alkalmunk megnézni a szintén a bázison található, a Velencei-tó halait bemutató kisebb akváriumházat is. Itt kezdtük az ismerkedést a tó varázslatos világával. A halakon túl nagyobb lányunk megtudhatta például azt is, hogy mi az a (közönséges) rence, amelyről a Lengemesék egyik szereplője kapta nevét.
Aztán megkaptuk mentőmellényeinket és evezőinket, és máris teljes volt a boldogság! Gyors csapatfotó készült, és irány a beszállás a valóban nagyobb (mi öten ültünk benne felnőttek és két gyerek) csapatkenukba, ami azért nem volt izgalmaktól mentes mutatvány, hiszen a gyerekek még sosem éreztek talpuk alatt egy imbolygó hajót. De aztán sikerült gyorsan leülni oda, ahova a „kapitány” parancsolta, s mi több, sikerült vita nélkül ott is maradni.
A valóban rövid túra során alaposan bejártuk a tavat, kicsit szeltük a nyílt vizet, aztán kerülgettük a nádasokat, végül a tó érintetlenebb, meglepően tiszta vizű részeit keskeny halászcsapásokon közelítettük meg, ami, mondanom sem kell, nagy sikert aratott az aprónép körében (ezeket a részeket hívta a túravezető akváriumnak). Bár nagy meleg volt, láttunk búbos vöcsköt, sirályokat, gólyatöcsöket, vadkacsát, kócsagokat, és észre vettünk egy egész „békanapozót”, egy „szitakötőrepteret”, sőt, még egy kisebb úszóláp foltot is. Megnéztük a halásztanyákat, és megtudtunk sok-sok egyéb információt a tó élővilágáról.
És éppen, amikor a nyűgösség felütötte komolyabban a fejét, már fel is tűnt a nádasok között a hajóállomás, s nemsokára ki is kötöttünk. A túrát egyöntetűen mindenki imádta, én főleg azért, mert pont azt nyújtotta, amit ígért, és amit vártunk: rövid, de kifejezetten látványos túrát korrekt szakvezetéssel, amely ideális választás volt gyerekekkel. És azért is szerettük ezt a túrát, mert olvashatjuk újra a varázslatos Lengemeséket.
További gyerkőcös túracélpontokat a Túracipellő blogban olvashatsz.
Kapcsolódó cikkeink:
Erre figyelj, ha kezdő túrakenus vagy
Négy alapszabály, ha kenuzol a családdal
Szigetkerülés a Szentendrei-Dunán
Ennél jobb gyerkőcös túrát Szlovákiában nem találunk
