Egy esti sörözés alkalmával valaki olyan drámai erőpróbának, szinte harcos várhódításnak állította be kirándulását a drégelyi várba, amihez képest az egykori várkapitány, Szondy Györgyék küzdelme a rohamozó török ellen smafu, játékos csetepaté csupán. Akkor jutott eszembe, hogy még sosem jártam Drégelyvárban, úgyhogy utólag hálás vagyok az ihletért. A robusztus várrom helyzetéből fakadóan kiváló panorámapont sziklába vágott lépcsőalagúttal, és könnyen elérhető célpont is egyben.

1 / 9

A decemberi jégkárok miatt a környező hegyvidék jelentős része elvileg még mindig le van zárva, pedig érdemes meglátogatni a csapadékos időkben kisebb vízesésként viselkedő Honti-szakadékot, vagy a Börzsöny keleti oldalának legmagasabb bástyáját, az oldalában - már tönkrement - barlangszállást rejtő Kámort.

2 / 9

Persze a vár már önmagában is elég izgalmas helyszín. Kicsit szomorú is egyben: a két legközelebbi település, Nagyoroszi és Drégelypalánk szemmel láthatóan tipikus, kilátástalan nógrádi falvak. Hiába a természeti látnivalók, a látványos várrom, a Szlovákiába vezető utak, a főváros közelsége, azaz a turisztikai szempontból előnyös helyzet, nem tudnak belőle profitálni. A nógrádi tömegközlekedési káoszkultúra e térséget is sújtja, ha nem autóval érkezünk, a tervezés nehézkes, a menetrend össze-vissza. Drégelypalánk mellett van ugyan egy erdei iskola, de a turizmust kiszolgálni hivatott szolgáltatásoknak egyébként nem sok nyomát látni. (A várhoz kapcsolódó kiállítás a hírek szerint mostanában újul meg.) Igaz, én egy kicsit szeretem Nógrádnak ezt a „megállt-az-idő" miliőjét, de lehangoló látni, ahogy jobb sorsra érdemes települések tucatjai toporognak egy helyben évtizedek óta. Már ha nem hátrafelé haladnak.

3 / 9

A várat tehát két település felől közelíthetjük meg, illetve van egy saját vasúti megállóhelye is (Sáferkút), azonban ez téli szezonban csak egy fantommegálló, a vonat le sem lassít. Nagyorosziból könnyebb feljutni, hosszasan kaptatunk egy alig emelkedő vágáson, majd az út felénél, úgy 2 kilométerrel a hátunk mögött nekivágunk a hegynek. A jelzés végig egyszerűen követhető, minden elágazásnál tábla jelzi, merre tovább.

4 / 9

A sűrű erdőből hirtelen bukkan ki a masszív várrom, ami kívülről nézve még így, romjaiban is erőt sugall. A rekonstrukciós grafikán látható épületegyüttes többszintű felépítésével, tornyaival és hegyes környezetével látványban engem valamiért Krasznahorka várára emlékeztet, persze a várakhoz értők ettől nyilván fognák a fejüket. (Az ábra a Wikipediáról van.)

5 / 9

"Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja. "

- kezdi Arany János a Szondi két apródja című balladát. Hadi kopja persze már nincs, de a látvány stimmel: nyugat felé a Börzsöny hegyvilágának északi végeit láthatjuk a várfalról. Szinte végeláthatatlan hegyek emelkednek a Nagy-völgy, az ősi Börzsöny-vulkán pereme fölé, és a legmagasabb csúcsokat elfedő felhők még fokozzák is a hatást, mintha valamelyik felvidéki várból néznénk a Kárpátok magasabb vonulatait. Ebbe az irányba a legizgalmasabb a kilátás. Továbbfordulva: a Visegrádi-hegységgel és a Börzsönnyel kezdődő kárpáti vulkáni koszorú folytatódik a Szlovákia felé tekintve, tiszta időben látható hegyekben, alattunk pedig az Ipolymente falvai, és keletre a Cserhát lankái.

6 / 9

„Ez volna aztán a szép beobachtungsstelle! A kilátó az a civileknek van, de a beobachtungsstelle viszont a katonaságnak van, amelyik figyeli az ellenség hadmozdulatait!" - Pepin bácsi szavaival egyszerre ragadható meg a rom múltja és jelene. A vár eredetileg nem volt fontos erődítmény, de amikor a 16. század közepén a török szemet vetett a felvidéki bányákra, hirtelen fontossá vált. A várkapitány, Szondy György próbálta elérni a vár megerősítését, de nem járt sikerrel. Nem egészen 150 katona állt szemben 10000 törökkel. Bár Ali pasa felszólította őket, hogy adják fel a várat, mégis inkább a küzdelmet választották. Az ostrom 4. napján estek el.

7 / 9

A rom legizgalmasabb része a belsőt a külső várral összekötő szűk, sziklába vájt, rövidke folyosó. A mesékből, történelmi regényekből ismerős „titkos" és kalandos váralagutakhoz hasonlóan állítólag ez a hely is ihletett egy legendát, miszerint a nógrádi, a kámori és drégelyi várat föld alatti járat kapcsolta össze. Mindenesetre kilométerekre innen, Drégelypalánk határában indul egy alagút, mely egyes feltételezések szerint a várhoz vezetett. A sziklával összeforrt kőépítmény alkotói amúgy jól láthatóan hasznosították a hegycsúcs csupasz szirtjeit, azokra építve a falat.

8 / 9

A vártól az eleinte meredeken lejtő „Apródok útja" vezet Drégelypalánkig. Az információs táblák szlovákul és magyarul is olvashatók, a hegy tövében, a már emlegetett Schaffer-kútnál frissen felújított, minden szükségessel ellátott erdei pihenőhely várt. Egy fura kialakítású, emeletes esőbeálló nyári estéken kint alváshoz is megfelelő menedéket biztosít. A vasúti megállót, ahol a vonat most nem áll meg, már emlegettem - mivel 3 óránként jön szerelvény, és a falu széle még 30 perc séta, a nem autóval érkezők kedvéért jó húzás lenne a biztos utazási lehetőség megteremtése legalább hétvégi napokon.

9 / 9

Ami a várhegy küzdelmes megmászását illeti: Nagyoroszi felől tempótól függően rövid, 1-2 órás túra, többnyire kényelmes kaptatón. Drégelypalánk felől a Schaffer-kúttól alig 2 kilométer, de helyenként kellemetlenül meredek szakaszokkal. Összességében egyáltalán nem megerőltető, cserébe Drégelyvár Nógrád megye legszebb fekvésű és legizgalmasabb várainak egyike.

Kövesd a Tájoló blog Facebook-oldalát is!