Az erdő a legnagyobb hazai sportpálya. Csak a Pilisi Parkerdő erdeit a 90-es években évente 10 millió látogató kereste fel, és ez a szám azóta közel megduplázódott. A hagyományosnak számító gyalogos turizmus mellett olyan új igények jelentek meg az elmúlt évtizedben, mint az erdei kerékpározás, lovaglás, vagy olyan technikai sportok, mint a siklóernyőzés.
írta: Lomniczi Gergely, képek: Pilisi Parkerdő Zrt.
A hazai közvéleményben számos téves elképzelés él a magyar erdőterülettel kapcsolatban. Például sokan azt gondolják, hogy csökken a magyar erdőterület, pedig a fával borított részek aránya az elmúlt száz évben folyamatosan nőtt, napjainkban is 5-10 ezer hektárral nő évente. Ez a globális erdőirtási folyamatokkal ellentétes. Eredményeként az ország területének ötödét, a termőterületek negyedét fás vegetáció borítja.
Szintén sokan azt gondolják, hogy azzal tesszük a legjobbat, ha magára hagyjuk az erdőket, nem gazdálkodunk benne. Pedig a hazai erdőállomány szinte teljes egésze az ember közreműködésével született, nincs közöttük ökológiai értelemben vett őserdő, így magukra hagyásuk a változó környezeti viszonyok mellett egyet jelentene állapotuk leromlásával. Az erdőket kezelni kell, bennük gazdálkodni szükséges, de mindezt lehet végezni fenntartható módon, a természeti értékek megőrzésével.
Az erdők jelentős természeti értéket képviselnek. A védett állat és növényfajok kétharmadának az erdei életközösségek adnak otthont. Ezen természeti értékek megőrzésére már az új alaptörvény is felhívja a figyelmet, amikor minden állampolgár kötelességévé teszi ezek védelmét és megőrzését.
A természeti érték mellett fontos az erdők szociális szerepe is. Ez egyrészt az erdők által kínált munkalehetőségekben mutatkozik meg. A világon 1,8 milliárd ember él közvetve vagy közvetlenül az erdőkből. A hazai erdőgazdálkodás 30-40 ezer embernek ad munkát. Tovább nő ez a szám, ha ide számítjuk a faipar, csomagolóipar vagy éppen a rekreációs szolgáltatók által foglalkoztatottak számát. idei évben az erdőgazdálkodási ágazat, az állami és magán erdőgazdálkodók 8000 közmunkás számára adnak munkát.
Az erdő szociális szolgáltatásain belül másik fontos terület az egészséges kikapcsolódás lehetősége.
Az erdők védelmi és szociális szerepe mellett nem szabad szem elől téveszteni, hogy az erdők a nemzeti vagyon igen komoly részét képezik. A fa hazánk egyetlen nagy mennyiségben előállítható megújuló nyersanyaga, ami ráadásul teljesen környezetbarát. A fenntartható módon kezelt erdőkből kikerülő faanyag használata nemcsak gazdaságilag éri meg az országnak (nem kell importálni akár a tengeren túlról), hanem a minél nagyobb erdőterület és minél több felhasznált faanyag növeli a szénraktározási kapacitást, ami a klímaváltozás kedvezőtlen folyamatát lassítja.
A magyar erdőterület több mint fele állami tulajdonban van, amit szintén állami tulajdonú erdészeti részvény -társaságok kezelnek. Ezek egyike a főváros tágabb kör -nyékének 65 ezer hektár erdejét kezelő Pilisi Parkerdő zrt. A privatizáció és a kárpótlás során kialakult magán erdőtulajdonos réteg mintegy félmillió főt jelent.
A Pilisi Parkerdő zrt-t 1969-ben alapították azzal a céllal, hogy a főváros vonzáskörzetének természeti értékekben gazdag erdeiben öt-vözze az erdőgazdálkodás és a természetjárás igényeit. Az elmúlt évtizedek alatt jelentős parkerdei infrastruk-túra épült ki. Az erdőgazdaság területén közel ezer km jelzett turistaút fut, 720 kilométernyi sétautat tartanak fenn, több százra tehető az erdei szalonnasütő- és letele -pedő helyek száma. 9 erdei játszótér, 6 kilátó és mint-egy 10 kiépített kilátópont (köztük olyan ismert helyek, mint Dobogókő vagy a visegrádi Panoráma), erdei sportpályák vannak az erdőgazdaság kezelésében. Kiemelt létesítmény a Budakeszi Vadaspark, ami évente 120 ezer látogatónak mutatja be testközelből a hazai erdők állatvilágát. A hazai környezeti nevelés fellegvárá -nak számít az 1988-ban alapított Madas lászló Erdészeti Erdei iskola a visegrádi Mogyoró-hegyen. Az el -múlt évtizedekben több mint százezer gyerek vett részt a természet szeretetére nevelő táboraiban.
 4 / 10 |  5 / 10 |  6 / 10 |
 7 / 10 |  8 / 10 |  9 / 10 |
Mindezek mellett komoly kihívásokkal is meg kell küzdenie az erdészeknek. A hagyományos gyalogos infrastruktúra kereteit szétfeszítik az újabb közkedvelt sportágak igényei, például a kerékpározás. Fontos, hogy az erdő minden látogatója egyenlő jogokkal és biztonságban látogathassa az erdőterületet, ezért kell az egyes igénybevételek nyomvonalait az érintettek között előre egyeztetni. A Pilisben így például az elmúlt években mintegy 100 kilométernyi utat jelöltek ki kerékpározásra.
Évtizedek óta egyre nagyobb probléma az illegális hulladéklerakás. A Parkerdő évente 10 000 köbméter szemetet gyűjt össze mások után, ami 50-60 millió fointos költséget jelent. Mivel azt a ársaságnak magának kell kigazdálkodnia, ez az összeg hiányzik a parkerdei infrastruktúra (sétautak, pihenők, kilátók stb.) fenntartásából. Újkeletű probléma a hajléktalanok megjelenése, főleg a Budai-hegyekben. Szociális probléma alapvetően, az erdőgazdálkodó megoldani nem tudja.
Túraútvonal javaslatok a dunazug-hegységben
Séta az apát-kúti-völgyben
Visegrád rév - Dunakanyar Erdei iskola - Apátkúti-halastó - Ördögmalom-vízesés - Bertényi Miklós Füvészkert - Telgárthy-rét - Kaán-forrás
Hossz: 4 km. Szintkülönbség: 120 m.
Aszfaltozott út, babakocsival is járható.
Körséta visegrádról a mogyoró-hegyre és a fellegvárba
Visegrádi rév - Királyi Palota, Mátyás király múzeum - Salamon torony - Görgei-bérc - Erdei Művelődés Háza - Fellegvár - Kálvária - Visegrádi rév
Hossz: 6 km. Szintkülönbség: 600 m.
Pilismarót- dobogókő túra
Pilismarót (Pilismaróti Erdészet) - Hosszú-hegy - Szakó-nyereg - Ilona-pihenő - Dobogókő
Hossz: kb. 10 km (fél napos túra). Szintkülönbség: 650 m.
Folyamatosan emelkedik az út.
Dobogókői körtúra
Dobogókő, Théry emlékmű - Rezső-kilátó - Szakó-nyereg (Tost obeliszk, Ilona pihenő) - Lukács-árok - Szentfa-kápolna - Vadálló-kövek - Prédikálószék - Király-kúti-nyereg, Király-kúti-patak - Dobogókő
Hossz: kb. 17 km (egész napos túra). Szintkülönbség: 800 m.
A lejtők és az emelkedők igen meredekek.
Pilisszentkereszti körtúra
Pilisszentkereszt templom - ciszterci kolostorrom - Mária pad - Vaskapu-völgy - Simon-halála - Pilis-nyereg (II . Világháborús emlékmű) - Pilisszentlélek (Pálos kolostorrom) - égett hárs- római út - Mexikó-pusztai Pro Silva szálaló erdőgazdálkodás bemutató terület - Két-bükkfa-nyereg - zsivány-sziklák - Kakas-hegy - Pilisszentkereszt
Hossz: kb. 19 km (egész napos túra). Szintkülönbség: 850 m.
A lejtők és az emelkedők fokozatosak.
Bővebb információ a látnivalókról:
www.parkerdo.hu/merre_induljunk
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
