Túrázni az aranyló őszi napsütésben, kétségkívül remek dolog, pláne, ha utunkat még ezer színben pompázó szőlőültetvények és hangulatos borospincék is kísérik. Nos, a hazai borutak épp ezt az élményt kínálják nekünk.

Októberi lapszámunk Toplista-rovatában (10. oldal) már olvashattátok a szerkesztőség tízes borút listáját, most nézzük a kimaradtakat:
oA Szentbékkálai kőtenger eredetileg könnyen pusztuló pannon kőzetanyagát kovás oldatok cementálták össze, melyek az idők folyamán ellenálltak az eróziós folyamatoknak. A Káli-medence többi kőtengere nagyrészt elpusztult, ugyanis a kipreparálódott sziklákat malomkő alapanyagként használták.
A szomszédos Zalai borvidék múltja is messzire nyúlik vissza. A mai Zala megye területéről származó első, szőlőművelésre utaló tárgyi emlék egy I. századi, kelta boros korsó. Rajta a felirat:„Da Bibere”, melynek jelentése „Adj innom” a környék borászataiban ma is meghallgatásra talál. A Zalai Borút Egyesület legfőbb törekvése, hogy bemutassa az itteni szőlészet, borászat hagyományait és növelje a zalai borok ismertségét.
Ajánlott bortúra útvonalaikon, a pincék mellett számos természeti és kulturális látnivaló útba esik- például a Kis-Balaton, a zalaszentgróti Batthyány kastély, a vindornyaszőlősi „bazalt utca”, a zalaszántói Kosty vízimalom, vagy Európa egyik legnagyobb sztúpája, a Zalaszántó határában található Béke-sztúpa.


Borutak a Balaton körül

A Balaton körül egymást érik a borvidékek és a szebbnél szebb látnivalók, így a túrázás és a jó bor szerelmesei bármerre is indulnak, nem hozhatnak rossz döntést.


A Dél-Balatoni Borút állomásait végigjárva, felfedezhetjük a Balatonboglári borvidéket és a déli part kevésbé ismert arcát. A tóparttól néhány kilométerre eltávolodva, a dimbes-dombos somogyi tájban csendes kis falvak, nyugodt völgyek- és kiváló borok- várnak bennünket.


A túlparton, mint egy kirakó darabjai, úgy fonódnak egymásba a borvidékek. A Balatonfüred-Csopak borvidéken a jól ismert látnivalók mellett egy bortanösvény is várja a túrázókat. Az Olaszrizling tanösvény Csopaktól Paloznakig, 12 táblán mutatja be a Balaton-felvidék szőlőfajtáit, a szőlőművelés lépéseit és a borvidék jellegzetességeit. 


A Zánka-Nivegy-völgyi Borút Zánkától Szentjakabfáig fűzi fel a Nivegy-völgyében működő pincészeteket és a környék látnivalóit. S ha már erre járunk, ne hagyjuk ki a közeli Monoszló melletti Hegyestűt sem. Az egykori bazaltvulkán belsejében a függőleges oszlopok formájában megszilárdult láva európai viszonylatban is ritkaságnak számít. 


A Somlói borvidéken is tárt karokkal várják a vendégeket. Miközben komótosan felkapaszkodunk Somló váráig, a pincészetekben a hegy jellegzetes borait, a Kitaibel Pál tanösvényen pedig a Somló természeti értékeit is megismerhetjük.


A Balatonfelvidéki borvidék a Káli-medencét, Keszthelyi-hegység egy részét és Sümeg környékét foglalja magában. A Da Bibere Balatonfelvidéki - és a "Cserszegi Fűszeres" Nemzetközi Borút Egyesület minősített borút állomásain garantáltan minőségi borok várnak bennünket. Ez utóbbi egyébként hazánk első tematikus borút egyesülete, mely a nemesített fajták- például a Cserszegtomajról származó cserszegi fűszeres- termelőinek összefogásával jött létre. 


Bortúrák az Alföldön

Dunai-Borrégió Borút Egyesület ajánlott borútvonalaival a három alföldi borvidék felfedezéséhez nyújt segítséget. 


Hazánk legnagyobb szőlőtermő vidéke, a Kunsági borvidék, Kiskunságtól Pest megye Duna-menti részén illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszazugi és jászsági szőlőtermelő területein át egészen Heves városáig tart. E sokszínű vidéket egyszerre nem lehet megismerni, mind a borokból, mind a látnivalókból egy-egy utazás alkalmával ízlelgetni tudunk csak. A Csongrádi borvidéken több száz éves hagyománya van a szőlő és bortermelésnek. Már a török hódoltság előtt (XIV-XV. század) ismerték az itteni bort. A Hajós-Bajai borvidék 12 településen is nagy múltra tekint vissza a szőlőtermesztés. A híres Hajósi pincefalu a népi építészet különleges emléke. A présházak, a löszbe vájt pincékkel, külön települést alkotnak. A Pincefalu legrégebbi ma is álló présháza 1840-ben épült.


Dunántúli lankákon

A Vértes, a Gerecse és a Duna által határolt dombokon terül el a Neszmélyi borvidék. A vidék az Árpád-házi királyok idejében is fénykorát élte, s Neszmély már 1422-ben városi ranggal rendelkezett. Az itteni borok első igazi népszerűsítője Luxemburgi Zsigmond volt. A XIX. századi filoxéra járvány azonban nagy törést okozott a borvidék életében, mely hosszú ideig nem tudott talpra állni, s néhány évtizedre még borvidéki rangját is elvesztette. A 90’ es évektől a borvidék újra virágzásnak indult. Erről magunk is meggyőződhetünk a Neszmély-Tata-Ászár borutat végigjárva, ahol a borok mellett a környék ismert és kevéssé ismert látnivalóit is felfedezhetjük.


A Pannonhalma-Sokoróalja Borút Győr városától délre, a Sokorói- dombság lankáin kalauzolja a turistákat. A vidék szőlőtermesztő múltja messzire nyúlik vissza, erre utal a Pannonhalmi Főapátság alapítólevele is, mely a tized alá eső termények között elsőként említi a szőlőt. A testes borok és a hagyományos ételek mellett a Bakony természeti szépségei vagy Győr barokk látnivalói tehetik teljessé a túrát. És persze kihagyhatatlan célpont a Pannonhalmi Bencés Apátság, mely közvetlen természeti környezetével, fennállásának ezredik évfordulóján az UNESCO Világörökség része lett.
Az itáliai reneszánsz kastélyokat idéző várat 1416-ben építette Ozorai Pipo, eredeti nevén Filippo Scolari, Zsigmond király híres, olasz lovagja, aki házasság révén került Ozorára. Az itáliai stílusú vár a kora reneszánsz építészet első magyarországi épülete, melynek falai között jelenleg múzeum működik.


„A régi leírások szerint hajdan itt több bor termett, mint amennyi víz volt kutakban. A tolnai táj elképzelhetetlen szőlő és bor nélkül. Tulajdonképpen az egész megye egy nagy pincefalu.” - olvashatjuk a Tolnai borvidék honlapján. Nem véletlen hát, hogy a Tolnai Borút 15 településén, 28 borútállomás működik, ahol a borok mellett a helyi ételeket is megkóstolhatjuk. A dimbes-dombos tolnai tájon a borokon túl persze más is vár bennünket. Itt van például a bölcskei és györkönyi pincefalu, a dégi Festetics Kastély vagy a Simontornyai Vár. 


Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
