Módosult a Magyarországon védett és fokozottan védett fajok körét meghatározó miniszteri rendelet. A változtatás alapja az a megállapodás, amit a természetvédelmi és vadgazdálkodási ágazat állami, illetve civil képviselői írtak alá a februári Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításon (FeHoVa).
Bizonyos madárfajok állománya jelentősen csökkent, ezért felkerültek a védett fajok listájára. A jövőben oltalom alatt áll a hazánkon átvonuló csörgő és kerceréce.
fotó: Graham Carey
A menyét, mint a mezőgazdaság szempontjából is fontos pocok- és egérpusztító, szintén kiérdemelte a védetté nyilvánítást.
fotó: Dr. Kalotás Zsolt
Vadászható lesz ellenben a jövőben a nyári lúd, ugyanis az elmúlt évtizedekben olyan mértékben megnövekedett a hazai állomány, amely időnként már komoly gondot jelentett a szántóföldi növénytermesztésben. A mezőgazdasági károk mérséklése érdekében korlátozottan és szigorú feltételek mellett vadászható lesz ez a faj.
A módosítással egyszerűsödik néhány szabály a trófeák behozatalával kapcsolatban. A könnyítés kizárólag olyan fajokra vonatkozik, amelyek Magyarországon nem honosak, vagy már gyakorlatilag eltűntek, más európai országokban viszont nagy állományban élnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg a hazánkban kóborlóként előforduló barna medve itthon fokozott védelmet élvez, addig a külföldön jogszerűen elejtett példány trófeáját be lehet hozni az országba.
A rendelet emellett védelmet biztosít azoknak a gerinctelen állatoknak, amelyeket nagyban fenyeget az illegális kereskedelem, és óvja a 2001 óta hazánkban újonnan előkerült és veszélyeztetett növény- és állatfajokat is. Az új szabályozás védi azokat az állatcsoportokat is, amelyek kiemelt szerepet játszanak a növények biológiai sokféleségének megőrzésében, a beporzásban és a vízi ökoszisztémák működésében.
A módosítás kiterjedt a védelemben részesülő fajok listájának az uniós természetvédelmi irányelveknek való teljes körű megfeleltetésére, valamint a fajok aktuális veszélyeztetettségi helyzetére és az új rendszertani és tudományos eredmények alapján történő felülvizsgálatára is.
Utóbbi körbe sorolható egyes közösségi jelentőségű fajok védelmének erősítése, a nemzetközi kereskedelemmel és gyűjtéssel veszélyeztetett fajok, valamint a hazánk területéről újonnan előkerült kis állománnyal rendelkező, veszélyeztetett fajok védelem alá helyezése. Az elmúlt időszakban tovább növekedett a nemzeti és nemzetközi piacokon a kereslet néhány ritkulóban lévő növény- és állatfaj, különösen rovarfaj iránt. A Schengeni Egyezményhez való csatlakozásunk miatt határaink nyitottakká váltak a külföldről érkező gyűjtők számára, így e fajok jogi védelme kulcsfontosságú kipusztulásuk megakadályozásában.
A fajok természetvédelmi értékének felülvizsgálata is szükségessé vált, mivel társadalmi értékjelző szerepük erősen meggyengült, és nem volt elég erős a szabálysértések esetében a gyűjtéssel/károkozással okozott tevékenység kapcsán a visszatartó erejük.
Újdonság, hogy védelemben részesülnek egyes, a biológiai növényvédelemben, ökológiai, illetve biogazdálkodásban fontos állatcsoport képviselői (pl. hangyalesők, csőrös rovarok, futóbogarak) is.
A védelemben részesülő fajokat tartalmazó mellékletek szerkezetükben megújultak, a fokozottan védett és védett fajokat - rendszertani sorrendet követve - együttesen tüntetik fel, amely alapján könnyen áttekinthető, hogy egy adott csoporton belül mely fajok és milyen szintű védelmet élveznek.
A rendelet mellékletein a fajok nevezéktana a legújabb, már elfogadott tudományos besorolást és osztályozást követi.
A szakhonlapon (www.termeszetvedelem.hu) hamarosan elérhető lesz az egyedi lekeresés, a legfrissebb statisztika, az olvasók akár fotók segítségével is megismerkedhetnek egyes védett fajok képeivel.
A 100/2012 (IX. 28.) VM számú rendeletmódosítása a Magyar Közlöny 2012. évi 128. számában jelent meg.
