Akik néznek tévét vagy érdeklődnek az autók iránt már biztosan hallották a manapság divatos „crossover” szót. Jellemzően olyan járműveket illetnek ezzel a kifejezéssel, amelyek ugyan alkalmasak terepre, de azért az igazi dzsipektől messze állnak. Városi vagányok a földutakon. Talán ez jellemzi legjobban ezt a könnyed, de akár nehézzé is tehető túrát a Gerecsében, amely javarészt aszfalton vezet, de a terepezésbe is „belekóstol”. Jellegéből adódóan gyerekekkel is teljesíthető.
A Gerecse kissé mostohagyerek a bringások szemében. Országúti bringával az utak minősége miatt kerülik, hegyikerékpárral pedig roppant gyér, legálisan bejárható „ösvényhálózata” miatt került perifériára. Arról nem beszélve, hogy a Pilis sokkal ismertebb a kerékpárosok körében. Hasonló tendenciát tapasztaltam a gyalogosok oldaláról is, mivel még a hétvége és a szép idő kombinációja sem csalt ki annyi turistát, mint amennyi a Budapest környéki, felkapott helyeken szokott lenni.
Úgy gondolom, ez inkább előny, mintsem hátrány, hiszen aki a természet közelségét keresi, az nem autóval „kiránduló” embertömegek közé szeretne csöppenni. Mégsem lenne szabad elvetni a Gerecsét hétvégi programok tervezésekor. Egyrészt közel van a fővároshoz, ami kedvező lehet (főként azoknak, akik nem Debrecenben laknak), másrészt vonattal is megközelíthető, ami megkönnyíti az autóval nem rendelkező kerékpárosok dolgát.
Start Süttőről
Túránkat a Duna partján fekvő, mintegy 700 éves történelemmel büszkélkedő Süttőről indítjuk. Nemcsak a Gerecse hegyvonulatai kezdődnek itt, hanem a közismert Neszmélyi borvidék lankái is. Legfőbb nevezetessége a Rákóczi-hárs, amely nevével ellentétben sosem „látta” Rákóczit, ellenben monumentális, több mint 400 éves famatuzsálem, 1400 m3-es lombkoronával.
Ha valaki kétnaposra tervezné az utat, mert nem akar fáradtan hazavezetni, avagy vonatozni a nap végén, akkor hotel, vendégház és kemping várja a településen. Élelmiszer-vásárlásra van lehetőség, amire szükség is lehet, mert csak kitérővel (tardosi horgásztó), illetve a túra vége felé, Bajóton van lehetőség a beszerzésre. Ivóvízből ajánlott feltankolni, ugyanis Pusztamarótig nem lesz vízvételi lehetőség, és ott sem biztos az ellátás. Nyáron, melegben, minimum két nagy kulaccsal (2 x 0,75 l) induljon el mindenki, mert az emelkedő hosszú lesz!
Az aszfaltburkolatú utat nem nehéz megtalálni, mivel tábla jelzi az irányt Tardos felé. Ha gyerekek is vannak a túrán, biztosan örülni fognak a Bikolpuszta előtt szabadon tartott szarvasmarhák látványának, a tanyavilágban pedig több háziállatot is majdnem testközelből tudnak megtekinteni. A pusztamaróti elágazást nem lehet eltéveszteni, mivel az út jobb oldalán egy kastélyt látunk. Az 1760 körül épített Reviczky-kastély sajnos nem látogatható, mert magánkézben van, de érdemes megcsodálni messziről. A Syssai családnak jó érzéke volt a telek kiválasztásához, mert egy kis magaslat tetején áll a kúria, így valószínűleg a kilátás is csodálatos lehetett a környező dombokra. Érdemes szusszanni itt egyet a ránk váró 6 km-es mászás előtt!
Kitérő
Ha valaki megéhezik, étkezésre még Tardos előtt, a horgásztónál adódik lehetőség. Ehhez a kitérőhöz a kastély alatt tovább kell tekerni egyenesen kb. 7 km-t. A büfében halat, hamburgert, palacsintát és a szokásos vendéglátós ennivalókat lehet megvásárolni, illetve egy közkutat is találunk, így vizet is tudunk vételezni. Az idáig vezető útvonal nagyon szép, azonban némi szintkülönbséget rejt magában, úgyhogy minimum másfél órás kitérővel kell számolni!
Az útvonalat úgy terveztem meg, hogy akár gyerekkel, gyerekszállító utánfutóval is lehessen azt teljesíteni, ezért érdekes megállóhelyekben is bővelkedik a túra. Pap-rétnél ki lehet szedni a kicsiket a gyerekülésből, szaladgálni egyet, esetleg köveket dobálni a tóba. A túlsó parton, ahová a gáton át lehet eljutni, egy fedett pihenőhely található, amely kiválóan alkalmas uzsonnázásra, piknikezésre.
Teker(g)és
A tó után meredekebbre vált az út, és ez egészen a Vízválasztó nevű „nyeregig” kitart, ami túránk szempontjából is vízválasztó. Ha jó erőben vagyunk, és igazán szép kilátásra vágyunk, akkor megkezdhetjük a komoly mászást a Nagy-Gerecse 633 m magas csúcsára, ami 230 m szintet jelent alig 4 km-en. Főleg az utolsó 1 km-en lesz szükség a fittségre, mivel közel 10%-os meredekséget kell leküzdeni. Ezt a kitérőszakaszt sem gyereküléses kerékpárral, sem utánfutóval nem ajánlom bejárásra! Útközben a Jusztinián-pihenőnél érdemes megállni, mivel szép idő esetén egészen Dobogó-kőig ellátni innen. A tévétoronynál a bringázás véget ér, és innen hivatalosan csak gyalogszerrel tudjuk megközelíteni az 500 m-re található kilátótornyot. Megéri felmászni a tetejére - a körpanoráma minden eddigi nehézségért kárpótol!
Lefelé észnél kell lenni a tempó megválasztását illetően, mivel a kavicsos úton könnyen ki lehet sodródni, továbbá a gyalogosforgalom is jelentős lehet! Az elágazásnál jobbra fordulunk, és innentől földúton, némi gurulás után érjük el Pusztamarótot. Az itt található emlékhely az 1526-os mohácsi csatavesztés utáni véres török-magyar csatának állít mementót. 25 000 fős, főleg parasztokból álló csapat ütközött meg ezen a környéken a túlerőben lévő sereggel. Sajnos sikertelenül.
Most lehet eldönteni, hogy a már ismert útvonalon némi mászás után visszagurulunk-e Süttő felé, avagy továbbhaladunk a földúton lefelé, egészen a bajót-bajnai műútig. Ha van még bennünk energia, akkor érdemes eltekerni Bajnára, ahol a Sándor-Metternich-kastélyt ajánlanám megtekintésre. Egyéb esetben az aszfaltra kiérve Bajót felé vesszük az irányt, ahol a település elején ne vétsük el az elágazást Lábatlan felé, mivel ellenkező esetben 10 km-es kerülőt iktatunk be a túrába! Szerencsére a 10-es számú főúton csak keveset kell tekernünk Süttőig, utunk végcéljáig.
Útvonal: Süttő - Bikolpuszta - Pap-rét - Pusztamarót - Bajót - Lábatlan - Süttő
Táv: ~40-60 km (kitérőktől függően)
Szintemelkedés: ~1000 m (kitérőktől függően)
Nehézség: közepes (gyermekszállítással nehéz)
Terep: 80% aszfalt, 20% murvás földút
Ajánlott évszak: bármikor, de nagy esőzések után a földút járhatósága kérdéses
1) Legjobb választás a ballonosabb (min. 32-622) kerekű, cross trekking típusú kerékpár elöl teleszkóppal, de hagyományos, teljesen felszerelt (sárvédő + csomagtartó) túragéppel is könnyedén teljesíthető. Hegyikerékpárra célszerűbb vegyes használatú gumikat felszerelni, mivel az útvonal 80%-a betonozott úton halad.
2) Két kulacstartó ajánlott a kerékpárra, vagy egy olyan bringás hátizsák, amelyben van folyadéktároló zsák.
3) Ha sok csomaggal tesszük meg az utat, mert egy hosszabb túra egyik etapjának iktatjuk be, akkor nem árt a tárcsafék a Nagy-Gerecse csúcsáról való leereszkedéshez!
5) A teljes útvonal közúton halad, kivéve a csúcstámadást, ezért folyamatosan számítani kell autókra, erdészeti járművekre. Így a KRESZ szabályait érdemes fokozottan betartani.
6) Amennyiben gyerekkel egész naposra tervezzük a túrát, akkor nem árt, ha valóban fittek vagyunk, mivel a szintkülönbség azért jelentős.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2014 áprilisi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Egynapos kaland - biciklivel a Dunakanyarban
Körbe karikába - Biciklitúra a Vidósegrádi-hegységben
Menő és csodaszép, bringázz a Börzsönyben
