Gazdagrét és Sasad tízemeleteseinek árnyékában vannak beépítetlen területek, ahol még hallható a madarak csicsergése, és csak távolról hallatszik fel a város zaja. Ilyen a Farkasréti temető szomszédságában lévő Ördög-orom és a közeli Rupp-hegy, amelyek kivételes flórával büszkélkedhetnek. Több mint hatszáz növényfaj, köztük 44 védett talál itt otthonra a betondzsungel közepén. A XII. kerület Magasút városrészén elhelyezkedő, alig 18 hektár nagyságú Ördög-orom a Farkas-völgy és az Irhás-árok között magasodik.

1 / 28

Az egykori kőfejtőben köszörűkövet bányásztak, így került felszínre az addig rejtve maradt alapkőzet, a dolomit, amely bizonyítéka a Budai-hegyek triász időszaki eredetének. A terület 1982 óta élvez védettséget, amit főleg geológiai egyediségének köszönhet. A tűzköves dolomit felszíni megjelenését a kiépített geológiai tanösvényen szemlélhetjük meg. A zöld háromszög jelzés a temető sarkától követhető. A Farkas-völgyben haladó Edvi Illés útról a tanösvény mindkét vége megközelíthető. Ha nem lenne aszfaltburkolat, akkor akár azt is képzelhetnénk, hogy egy erdei ösvényen haladunk, az összeérő lombkorona vadregényessé teszi a környezetet.

Az alsó információs táblánál induló szakasz elég meredek, sziklás, a morzsalékony kövektől kissé nehezebben járható. A kényelmesebbek akár kocsival is felmehetnek a hegy tetején lévő Nőszirom utcáig. Lefelé már kényelmesebb a sétaút. A szikla legmagasabb pontja is csak 317 méter, ezért kis jóindulattal is csak dombnak nevezhetjük. Nehezebb terephez nem szokott túracipővel is kellemes kirándulást ígér. A zöld jelzés és a vele haladó Mária-út kékje jól követhető, eltévedni nem lehet.

2 / 28

3 / 28

Miután kikerültük az autó behajtását akadályozó sorompót, egy darabig még kerítés szegélyezi az utat, majd jobbról egy kis réten padok és asztal szolgálják a pihenést. Az első tábla helytörténeti információkat ad. Mellette az 1872-ben létesített háromszögelési pont, amelyből Buda városa többet is elhelyezett a fontosabb kiemelkedésekre. Pár méter megtétele után a kis kitérővel elérhető fakorlát mögül lehetőség van megcsodálni az első panorámát, amely megalapozza a túra hangulatát. Nem vagyunk túl magasan, mégis messzire ellátni a budai villák felett. Alattunk, a hegy gyomrában, a második világháború idején kivájt óvóhely-labirintus található, amelynek bejáratát az önkormányzat mára lezáratta a szemetelők és a nemkívánatos látogatók elől. Utunk során az épen maradt gerincen sétálva mindkét oldalon elő-előbukkannak a környező házak.

4 / 28

Érdemes azonban a lábunk elé és mellé is nézni, mivel a terület növénygazdagsága is maradandó élményt nyújt, védett példányokat is felfedezhetünk. Az ibolyás gérbics halvány, lilás színű virágai észrevétlenül rejtőzködnek a fák árnyékában. A pompás kosborok már elvirágoztak, nőszőfüvet pedig még nem találtunk. A nagyezerjófű virágzásának utolsó napjain is ontja illatát.

5 / 28

6 / 28

Utunk csúcspontján, a sziklatetőn, korláttal védik a körbetekintő bámészkodókat. Amerre csak nézünk, elragadó a kilátás. A Széchenyi-hegy tévétornya alapján könnyen tájékozódhatunk, ha ámulatunkban elvesztettük volna az irányt. A Gellért-hegy Szabadság-szobra fókuszálható a fényképezőgép lencséjén keresztül.

7 / 28

A tanösvény állomásain előrehaladva egyre kopárabb a talaj, nyilvánvaló, hogy dolomitsziklán lépkedünk. A Farkas-völgy feletti oldalon elérjük az Ördög szószékét. Alattunk a mélység kissé félelmetesnek tűnik, a meredek sziklafal mentén lelátni az útra. Pár fénykép erejéig időzünk csak itt, a tervezett útvonal felénél járhatunk. A több méter magas sziklaoszlop mellett már lépcsőket vájtak az útba a könnyebb járhatóság érdekében. Szükség is van rájuk, a korláttal együtt. Az utolsó két tájékoztató tábla már levezet minket a dombról. A végső meredek szakaszt óvatosan magunk mögött hagyva ismét az Edvi Illés úton találjuk magunkat. A Rupp-hegy irányába indulunk tovább.

8 / 28

Mehetünk akár a térkép szerint jelzett turistautakon is, de kellő helyismeret birtokában le is rövidíthetjük a távot. A házak között nincs túl sok látnivaló, ezért megszaporázzuk a lépteinket. A Rupp-hegy a budaörsi Csíki-hegy legkeletibb tagja. Lakott területtel szinte teljesen körbeölelt, magányosan álló kiemelkedés. A környékbeliek előszeretettel látogatják, de városi viszonylatban kevésbé ismert. Nevét Rupp Györgyről kapta, aki budai polgárként birtokolta. Rövidke, 5 állomásos tanösvényen járhatjuk körbe. Egyes területei fokozottan védettek, ezért az önkormányzat figyelmeztető szalaggal korlátozza a bejárhatóságot. Az itt élő védett növényeket is hosszan lehetne sorolni, ezért óvják a területet 1977 óta fokozott mértékben. A 257 méter magas dombocska tetejéről Budaörsre nyílik kellemes kilátás. Nagy látványosságot a hely ugyan nem ígér, de az biztos, hogy Budapest zaját hátrahagyva, békés környezetben kapcsolódhatunk ki akár hétköznap is, ha van egy szabad óránk.

9 / 28

Végezetül mondhatnánk, hogy egy délután alatt két hegyet másztunk meg, ami igaz is, de kirándulásunkat a megtett út hossza alapján inkább csak kiruccanásnak lehetne nevezni, a túrától messze állt. Az viszont biztos, hogy két gyönyörű természeti hely megismerésével lettünk gazdagabbak.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!