A sötétszürke ég alacsonyan hasalt, és a nap, bármennyire is próbálkozott, nem tudta áttörni a vastag, dunnás felhőtakarót. Ám ez a komor szürkeség semmit sem vont el a park szépségéből. Az arborétum a tavaszi erdők sokszínű zöldjében pompázott. Ilyenkor e szín minden árnyalatát bemutatja a természet: a frissen kipattant rügyekből előbújt sárgászöld levelektől, a harsogó zöld lombsátrakon és cserjéken át a fenyvesek sötétzöld tűleveléig. Talán még egy festő sem tudna kikeverni palettáján ennyi tónusú zöldet.

1 / 24

Az „Évszakok szoborcsoportnál” sokat látott fák tövében üldögélhetünk

Az információs tábla szerint a közel 30 hektár nagyságú területen az 1950-es években kezdtek el telepíteni kísérleti jelleggel főként exóta (nem őshonos) fajokat. A telepítés egyik nem titkolt célja volt, hogy a klímaváltozásra felkészülve ezen fajok viselkedését vizsgálják az erdőállományban. A meghatározó fajok a nem őshonos tűlevelűek és a Budai-hegyekben is őshonos alap fafajok, a hárs, a kőris és a tölgyek. Ezeken kívül madárbirs-, borbolya-, galagonya-, som-, fagyal-, gyöngyvessző- és a tűztövis-félékkel lehet itt találkozni. Az erdészeti arborétum létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerzett az alapító Galambos Gáspár (1900 - 1980) erdőmérnök, aki munkatársaival az 1970-es években felmérte és katalogizálta a növényeket. 1978-ban a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi részeként érdemelte ki a védettséget, ma már fokozottan védett. 1989-től a Pilisi Parkerdő Zrt. helyi erdészetének kezelése alatt áll.

2 / 24

Az arborétum alapítójának emlékköve

A bejárható területen a növényfajok szabályos parcellákban sorakoznak, így a park „szerkezete” átlátható, és könnyen bejárható. Az ösvények, nyiladékok találkozásánál kisebb-nagyobb köröndök találhatók, amelyek hangulatos megállói egy-egy útvonalnak. Ezeknél a pihenőhelyeknél érdemes elidőzni, és közelebbről is szemügyre venni a látnivalókat. Az „Évszakok szoborcsoportnál” például nemcsak a négy évszak kőszobrait fedezhetjük fel a búja növényzet ölelésében, de azon is eltűnődhetünk, hányféle árnyalata van az örökzöldeknek.

3 / 24

Valószínűleg a borongós, kissé hűvös, szeles időnek köszönhetően aznap nem érkeztek tömegek az arborétumba. Emberi hang, ricsaj nem zavarta meg a park csendjét. Az élénk madárcsicsergés az eldugottabb zugokban egybeolvadt a fák közein járó szél susogásával. Csupán néhány száraz faág roppanása jelezte, hogy látogató jár az erdei ösvények puha talaján. Fenyő-, orgona- és ismeretlen vadvirágok fűszeres illata keveredett a páradús levegőben.

4 / 24

Mohás kövek és hatalmas fák szegélyezik az arborétum kis tavát 

Szép sétány vezet az arborétum tavához, ahol kis híd, árnyas óriásfák, vízinövények és tóparti mohás kövek teszik még romantikusabbá a 3D-s erdei mozit.

5 / 24

Játszótér... 

6 / 24

... és nyulak az állatsimogatóban 

Az ezernél is több növényfajon kívül találunk még itt szépen rendezett játszóteret, állatsimogatót, tűzrakó helyet, fedett tetővel ellátott erdei pihenőt számos paddal és asztallal, amely alatt egy nagyobb társaság is kellemesen elpiknikezhet. Sőt, még egy „csinosodó” erdei lakot is felfedezhetünk a hatalmas fák között, amely talán vendégházként születik majd újjá a közeljövőben.

7 / 24

8 / 24

Akár 4-5 órát is elbóklászhatunk e gyönyörű, nyugalmas helyen anélkül, hogy ugyanazt az ösvényt kétszer érintenénk. Büfé nincs (mosdó a bejáratnál van), így érdemes magunkkal vinni enni-, innivalót, ha éppen több órát tervezünk időzni. Ha pedig hétvégén látogatunk ide (az arborétum márciustól októberig péntektől vasárnapig tart nyitva) a szomszédos Hideg-völgyi Erdei Pihenőhely melletti Erzsébet büfé erdei alapanyagokból készített menüjét is megkóstolhatjuk.

9 / 24

10 / 24

Csergezán Pál-kilátó a Nagy-Kopasz csúcsán 

A csendes arborétumi séta mellé klassz kirándulós alternatíva lehet a közeli Nagy-Kopasz (559 m) tetején található Csergezán Pál-kilátó megmászása. Nem bánjuk meg, ha felkapaszkodunk a csúcsra, és fellépcsőzünk a vörösfenyővel borított, érdekes alakú kilátó legfelső szintjére, mert tiszta időben a lábunk előtt hever a környék egyik legszebb körpanorámája. Szinte karnyújtásnyira esnek a Budai-hegység vonulatai és a Zsámbéki-medence; távolabb pedig a Gerecse, a Pilis, sőt a Mátra csúcsa is kivehető. Az Erzsébet büfétől induló közel 13 kilométeres körtúráról a termeszetjaro.hu-n olvashatsz bővebben.

Szöveg: Joó Annamária

Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György

Kapcsolódó cikkeink:

Budai kilátótúra extrákkal

Öt álomszép kilátás a Budai-hegységben

A Nagy-Kopasz vitorlája