Egy, a Keszthelyi-hegység keleti peremén, Balatonederics határában álló kis faház a kiindulópontja túránknak. Itt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park barlangászbázisánál overall- és sisakpróba, majd rövid eligazítás után, háromnegyed órás gyaloglással érjük el a 393 méteres tengerszint feletti magasságban lévő bejáratot. Útitársaink és képeink főhősei egy kivándorolt magyar család, akik bakancslistájukon keresztül szeretnék

megismertetni gyermekeikkel Magyarország természeti szépségeit.

1 / 31

Minden méretben van felszerelés. A barlang látogatását 10 éves kortól javasolják, az eddigi legidősebb résztvevő 82 évesen abszolválta a túrát, egyetlen kizáró ok a 130 kg-ot meghaladó testsúly lehet. A légzőszervi problémákkal küzdőkre viszont kifejezetten jó hatással van a hegy gyomra, annak különleges levegője/klímája miatt, a kaland után még akár 2-3 óráig enyhülnek légzési panaszaik a tapasztalatok szerint.

Tipp: Az overallt a próba után vegyük le, kézben vagy táskában vigyük fel, mert a vízálló ruházatban a felszínen könnyen kimelegedhetünk!

2 / 31

A túravezetők rátermettségét már több korábbi beszámolóban is kiemelték, ez alól John Szilárd sem volt kivétel. Humora és kellő határozottsága nagyban hozzájárult komfort- és biztonságérzetünkhöz az első látásra barátságtalan környezetben, de már a barlanghoz vezető tanösvényen is sok érdekes információval szolgált. Minden korosztállyal tökéletesen megtalálja a hangot, lenyűgöző gyorsasággal és kreativitással veszi a számunkra áthatolhatatlannak tűnő akadályokat, ez már önmagában rendkívül szórakoztató.

Tipp: Idegenvezetőnk nem beszél feleslegesen, minden szavára, és azok sorrendjére is érdemes nagyon figyelni, vagyis inkább igyuk a szavait. Továbbá, ne előzzük meg, hagyjuk előremenni, így mindenkinek jobb lesz.

3 / 31

Az bejáratot ördöglakathoz hasonló vasalat védi a meggondolatlan kalandoroktól, de túravezetőnk felajánlja, hogy próbáljuk meg kinyitni a talányos zárat.
Tipp: Nem fog menni, a megfejtést jól ismerőnek is legalább 5 percbe telt, mire kinyitotta. Fő a biztonság.

4 / 31

Az útvonalak nincsenek kiépítve, és a fejlámpákon kívül nincs más fényforrás a mélyben, a táv egy részét pedig csak kúszva-mászva lehet megtenni. Az egyenes háttal bejárható barlangokhoz képest ez sokkal több izgalommal szolgál, valamint a végére jelentős önbizalom-növekedéssel.

Tipp: A 1,5-2 órás alaptúra kezdőknek különösen ajánlott, mert komoly megterhelés nélkül kaphatnak ízelítőt a természetjárás földalatti műfajából.

5 / 31

6 / 31

A barlangi fauna a természetes fény terjedési határáig tart, utána már csak denevérek fordulnak elő, de már ők is téli álmot alszanak.
Tipp: Ne zavarjuk a denevéreket hangoskodással vagy hosszantartó megvilágítással, mert egy-egy felébredés rengeteg energiát emészt fel pár grammos zsírtartalékukból, amivel 2-3 véletlenszerű ébredést képesek átvészelni egy tél alatt.

7 / 31

A relatív páratartalom 100%, vízcsepegés, nedves, ill. sáros szakaszok előfordulnak a túraútvonalon.
Tipp: Ne a legszebb utcai cipőnkkel vágjunk neki, de ne is egy olyannal, amit erős talpkopás, repedés miatt selejteztünk le. 

8 / 31

9 / 31

Utunk során szűk járatokon és tágasabb tereken is áthaladunk. A nagyobb termekben van lehetőség egy kis pihenésre, és hogy újabb ismeretekkel gazdagodjunk a különböző karsztjelenségekről.

Tipp: A keskeny átjáróknál érdemes a kezünk ügyében lévő fényképezőgépet a nyakunkba akasztani, és a kezeslábasunk alá bújtatni. A szellősebb üregekben csapatvezetőnk készséggel mutatja meg a fotózáshoz legjobb helyeket, illetve rólunk is szívesen készít csoportképet — alkalomhoz illően „Itt repül a denevér!” felkiáltással.

10 / 31

Több helyen csak egymást segítve juthatunk tovább, van, hogy az utánunk jövő lábát kell sziklahasadékba, létrafokokra rakosgatnunk, több szűk járatban pedig az elöl elhelyezkedő vezetői instrukciót kell pontosan, szájról szájra továbbadni.
Tipp: A nélkülözhetetlen együttműködés miatt az ilyen típusú túráknak nagy összekovácsoló ereje van, így különösen alkalmasak csapatépítő hétvégék programjának.

11 / 31

 Függő (vélhetően fisztula) csepkövek

12 / 31

 Álló csepkövek, azaz felfelé növekvő sztalagmitok

13 / 31

14 / 31

 Sztalaktit és az oldalfalon lefolyó vízből kivált cseppkövek

15 / 31

Cseppkősimogató: egy korábban letört képződményt tapogathatunk össze, ez az egyetlen, amelyikkel közelebbi kapcsolatba kerülhetünk, mert az emberi érintés miatt megállhat az akár többezer éve tartó növekedésük.

Tipp: Figyeljünk a fejünkre, és afölé is, mert az sisakkal megtoldva nagyobb méretű lesz a megszokottnál, amivel szintén elsodorhatjuk az olykor igen alacsony „menyezeten” lévő cseppkövet.

16 / 31

A földalatti kirándulás során egy alkalommal a fejlámpáinkat is lekapcsoltuk pár percre, hogy megtapasztalhassuk a természetes „fényviszonyokat”.

Tipp: Miután megszokta szemünk a sötétséget, telszteljük látóidegeink érzékenységét. Mozgassuk tenyerünket az arcunk előtt vagy hajoljunk közelebb a sziklafalhoz, és figyeljük meg, érzékelünk-e valamilyen különbséget az árnyalatok között.

17 / 31

Kifelé már könnyebben nyílik az ajtó, amit természetesen be kellett zárjuk magunk mögött, az indulás után.

Tipp: Ne felejtsük el kikapcsolni a lámpánkat, tartalékoljunk némi energiát az utánunk jövő turnusoknak is.

19 / 31

A barlang térképe, kattints a képre a nagyításért!

A túrák kiindulópontja térképen:

Szöveg és kép: Sztankó Bálint - TM/MTSZ