Ha továbbra is ilyen ütemben pusztulnak a rovarok világszerte, az évszázad végére teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. A rovarfajok harmada már most veszélyeztetett.
Egy nemrég publikált tanulmány szerint, a Földön élő rovarfajok 40%-nak csökken az egyedszáma, harmaduk mára veszélyeztetetté vált - írja a Guardian. A rovarfajok kihalásának üteme nyolcszor gyorsabb, mint az emlősöké, madaraké vagy hüllőké. A rovarok össztömege évente 2,5%-kal csökken az elmúlt 25-30 évben, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek a Föld színéről.
A rovarok az ökoszisztéma alapját jelentik. Táplálékforrást jelentetnek sok állat, például madarak, hüllők, kétéltűek, halak számára, és ha ők eltűnnek, ezek a fajok is velük pusztulnak. De a rovarok a megporzásban is nélkülözhetetlenek, élelmiszer-termelésünk nagymértékben tőlük függ.
Sok tudós szerint a földtörténet öt nagy kihalási hulláma után most éljük a hatodikat, ennek azonban nem rajtunk kívül álló tényezők az okozói, hanem az emberiség. Számos nagyobb testű, könnyebben tanulmányozható állatfajról tudjuk, hogy a kihalás szélére sodródott, de a rovarok olyan sokfélék és nagy számban élnek, hogy megbecsülni is nehéz, milyen mértékben fogyatkoznak.
Egy-egy ország vagy régió esetében már készültek tanulmányok erre vonatkozólag, például Németországban vagy Puerto Ricóban, ahol egy kutatás arról számolt be, hogy az ország egyik esőerdejében 35 év után a talajszinten élő rovarok 98%-a eltűnt, míg a lombkoronában 80%-os csökkenést tapasztaltak. Bár ezek a lokális eredmények is sokkolóak, a kutatók többsége nem gondolta, hogy világszerte hasonlóan kétségbeejtő a helyzet.
A Biological Conservation című tudományos folyóirat most megjelent tanulmánya az első, mely globális krízisről beszél. A tanulmány 73, főleg európai, amerikai, illetve ausztrál, kínai, brazil, dél-afrikai kutatás eredményeit összegezte. A cikk szerint a krízis leginkább a nappali és az éjjeli lepkéket, a méheket, a poszméheket érinti, de sok rovarral kapcsolatban hiányos a tudásunk, és sajnos, semmi okunk azt feltételezni, hogy ők jobb helyzetben lennének.
Míg a trópusi országokban a nagyarányú pusztulásért elsősorban a klímaváltozás tehető felelőssé, ha globálisan nézzük, a rovarok pusztulásának legfőbb okozója az intenzív mezőgazdaság, így a folyamat megállításához mindenekelőtt a növényvédő és rovarirtó szerek használatát kellene átgondolnunk, annál is inkább, mert ezek a szerek nemcsak ott fejtik ki hatásukat, ahol kiszórják azokat, de a környező területeken is. Ahogy például a németországi kutatások is mutatták, ott a rovarok drasztikus csökkenését a mezőgazdasági területeket övező védett területekről írták le.
A tanulmány készítői azt mondták, tanulmányukkal szeretnék felrázni az embereket, mert valóban nagy a baj. Ahogy az egyik Guardian által megkérdezett kutató is megfogalmazta: „Szeretjük vagy utáljuk őket, de egyszerűen nem élhetünk rovarok nélkül.”
Kapcsolódó cikkek:
Az ember, aki szakadék szélére sodorta saját bolygóját
Észre sem vesszük őket, pedig globális veszélyt jelentenek
A Duna is tele van mikroműanyaggal
Holnap, egy történet arról, milyen lehetne a jövő
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
