Átlagosan 5 gramm műanyagot fogyasztunk hetente, derül ki a WWF új tanulmányából. A legtöbbet a víz, ételek közül pedig a kagylók, a rákok, a sör és a só tartalmazza.
A WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó cég egy közös elemzésben arra keresték a választ, hogy a természetbe kikerült műanyagokból mennyi kerülhet az emberek szervezetébe. Az eredmény megdöbbentő, nagyjából 2000 műanyagdarabot fogyasztunk el egy hét alatt, ami havonta 21, évente pedig több mint 250 gramm.
A környezetbe kerülő, 5 mm-nél kisebb, sokszor szabad szemmel alig látható műanyagdarabkákat nevezzük mikroműanyagoknak, és korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívását jelentik, ugyanis ma már szinte mindenütt ott vannak. Találtak már mikroműanyagot élővizekben, csapvízben, ásványvízben, kínai tengeri sóban, német palackozott sörben és halak szervezetében is.
Arról még egyelőre nem sokat tudunk, hogy mindez hogyan hat az emberi szervezetre, de az egészségügyi kockázatok felmérésével jelenleg is számos kutatás foglalkozik. Az viszont mindenképpen világos, hogy meg kell állítanunk a műanyagáradatot.
Hazánkban az eddig vizsgált folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. Legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki, egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak. A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek, ez valószínűleg amiatt van, hogy a folyó többnyire ipari és kommunális behatásoktól elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.
„A műanyag problémaköre korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása. Innovatív alternatívák kellenek a helyettesítésére, a felhasznált műanyagok mennyiségét komoly szabályozásokkal kell csökkentenünk, megfelelő hulladékkezeléssel meg kell akadályoznunk, hogy a műanyagok a természetbe jussanak, valamint az újrahasznosítás arányának növelésére kell törekednünk. Ebben a vállalatoknak, kormányoknak és a fogyasztóknak is komoly szerepe van” - mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
Kapcsolódó cikkeink:
Észre sem vesszük őket, pedig globális veszélyt jelentenek
Szívszorító videó a Kiskörénél feltűnt műanyagtengerről
A Duna is tele van mikroműanyaggal
