A Balaton-felvidék idilli falvaiban járva mindig költözhetnékem támad. Nagyon el tudnám képzelni errefelé az életet, a maga nyugalmával és gyönyörű természeti környezetével. Most sem volt ez másképp.
A Pécselyi-medence egyik leghangulatosabb települése Vászoly, és nemcsak idilli fekvése és szép régi házai miatt, hanem azért is, mert nem egy skanzenfaluról van szó, hanem egy nagyon is élő településről. Bármikor ott jártunk, épp nem volt nagy forgalom, de ez annak is betudható, hogy hétköznap délelőtt volt, ráadásul lógott az eső lába is. Ami aztán el is eredt, így a közeli templom nagy gesztenyefái alatt kerestünk menedéket. Ahogy ott álltam a méretes levelek fedezékében megbújva, egyszer csak egy búbosbanka röppent fel előttem. Eddig csak alföldi környezetben futottam össze ezzel a madárral, így nagyon megörültem a váratlan találkozásnak.
Vászolyi utcakép - idilli és békés
Vászoly neve valószínűleg egy személynévből ered. Az egyik elképzelés szerint az Árpád nemzetségbeli Vazulról, Szent István unokatestvéréről kapta a falu a nevét, a másik elképzelés szerint a honfoglalás előtt itt élő szláv törzsekhez kapcsolódóan a Vaszil, Vaszilij névből eredhet.
Útban a vízi színpad felé még a helyi galériába is belebotlottunk
Idill Vászolyban
A hangulatot nagyban meghatározzák a faluban csörgedező patakok, a kis kőhidak, a szép házak és a sok zöld. Fű, fa, virág, amerre csak néz az ember. A falu csendes központjában gyerekek játszanak az árnyas patakparton, följebb egy kisfiú csattog papucsban, és közben a szomszédban lakó barátját szólongatja. Az udvarokban hol feszített víztükrű medence, hol egymást túlharsogó tyúkok, libák, pulykák. Újonnan beköltözők és régi lakók élnek itt egymás szomszédságában.
Árnyas patakpart a falu közepén, a kőhídon túl találjuk a vízi színpadot
A faluban több forrás is ered, és van egy Forrás-tó is, amelyre egy vízi színpadot is építettek, amely a Vászolyi Nyár elnevezésű rendezvénysorozat egyik helyszíne is. A hideg vizű tóban próbáljuk fürkészni az életet, de csak egy orvosi piócát sikerül felfedezni az aljzaton. A kis domboldalban kialakított egyszerű nézőtéren most csak mi ücsörgünk, de ahogy elképzelem, igazán családias lehet itt egy előadás.
Az áttetsző Forrás-tóban állítólag mocsári teknősök is élnek, mi csak egy orvosi piócát láttunk
A tavat tápláló források közül az egyik a Szent Jakab kútja, mely a falu védőszentjéről kapta a nevét. A falun egyébként áthalad a magyarországi Szent Jakab-zarándokút bencés kolostorokat összekötő ága.
A Camino Benedictus a tihanyi bencés apátságtól indul, és mintegy 170 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, megállóhelye volt.
Hídon át az erdőbe
A Vászollyal szomszédos Dörgicse sokkal felkapottabb a turisták körében, és sokkal több a betelepülő is, akik inkább csak nyaralóként használják szépen felújított házikóikat. A mai Dörgicse három jól elkülönülő településrészből áll, Alsó-, Felső- és Kisdörgicséből. Alsó- és Felsődörgicsét 1950-ben vonták össze egy településsé, majd később Kisdörgicse is csatlakozott.
A kisdörgicsei templomrom magában áll a kaszáló közepén
A faluban négy működő templom van, és mindhárom falurésznek van egy-egy Árpád-kori romja is. Mi először a legkisebbet, egy kaszáló közepén álló kisdörgicsei templomromot kerestük fel. A Szent Miklós tiszteletére emelt román kori templomnak ma már csak a déli hajója és a nyugati oromfalának egy része áll, valószínűleg a török időkben pusztult el, a faluval együtt.
A sárga jelzésen elindulva érdemes egy körtúrát tenni
A közút túloldalán egy 18. századi barokk kőhidat is találhatunk, az itt átvezető út ma már egy erdei ösvényben végződik. Ezen indulunk el mi is a Kő-völgy felé, melynek egy szakasza függőleges sziklafalakkal határolt szurdokvölgy, és a sziklamászók kedvelt gyakorlóterepe. Kicsit barangolunk még az erdőben, de sajnos a jelzések elég hiányosak, így mivel szorít bennünket az idő, inkább visszafordulunk.
Idős fákból sok van, jelzésből kevesebb
Impozáns romok a falu közepén
Felsődörgicse Szent Péter tiszteletére felszentelt temploma a legrégebbi építésű templom a faluban. Az épület északi részét a 11. században a honfoglalás után megtelepedett Bogát-Radvány nemzetség építette, a korábban ott álló római kori épület alapfalaira. A templomot a 13. században három fal hozzáépítésével bővítették, a régi ajtót befalazták, és egy újat törtek a régi falon.
A felsődörgicsei templomrom
Alsódörgicse romtemploma egy domb tetején áll, ahonnan gyönyörű a kilátás nyílik a Balaton felé. A templomot a 13. században a fehérvári káptalan építette, és a falut gyakran nevezték Boldogasszonydörgicsének is templomáról. A hatalmas, háromemeletes torony jelentős része áll még. Láthatóak a templom körül a 14. században épített kerítőfalak maradványai is. Kicsit távolabb egy másik épület maradványa is látszik, ez elképzelhető, hogy a pap lakóháza volt. A templomot a 18. században újjáépítették és még használták, a 19. század elején pusztult el végleg.
Az alsódörgicsei templomrom és a gyönyörű kilátás
Dörgicséről a Balaton felé vettük az irányt, mert látnivalókból arrafelé is akad bőven. Megnéztük például a közeli Örvényes öreg vízimalmát és a szomszédos Balatonudvari különleges, szív alakú sírköveit, melyekről egy korábbi cikkünkben írtunk.
A cikk először 2018 augusztusában jelent meg.
