Magyarország fokozott veszélyben van, de a WWF szerint megfelelő intézkedésekkel lehetne csökkenteni az aszálykárokat.
A WWF új jelentésében azt írja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodása tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait. A túlszabályozott, szennyezett vagy az ember növekvő vízfelhasználása miatt apadó vízkészletű folyók, tavak élővilágának változatossága csökken, ez pedig még sebezhetőbbé teszi őket.
A rossz vízgazdálkodási gyakorlatok következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátásunk, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással. Még Európa legészakibb országai - pl. Svédország - is ki vannak téve a szárzaságnak. Európa vízkészleteinek 60%-a jelenleg sincs jó ökológiai állapotban, ráadásul nincs olyan európai folyó, amelyet ne szabdalnának fel duzzasztógátak. Pedig az aszályok és hőhullámok azokat az édesvízi ökoszisztémákat sújtják leginkább, amelyek nem egészségesek. A Víz Keretirányelv betartása javíthatna a helyzeten, de a WWF szerint a tagállamok jelenlegi hozzáállása kevés a megoldáshoz.
Rossz hír, hogy a jövőben Magyarországon is többször és hosszabb ideig lesz majd szárazság. Extrém példája a szárazodásnak és az erre adott helytelen reakcióknak a Duna-Tisza-közi Homokhátság. Itt az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Homokhátságot már a félsivatagos övezetbe sorolta.
Az öntözés és a mesterséges víztározók építése ma már nem elég. “Valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll. Egyre több olyan helyet kell biztosítanunk tehát, ahol kisebb tavak, vizesélőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet. Ezzel csökkenthetjük az aszályok súlyosságát, miközben új életet adhatunk tájainknak és új gazdasági lehetőségeket fedezhetünk fel” - mondta el a megoldás kapcsán Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Kapcsolódó cikkeink:
A Velencei-tóba csobbannak az idei Nagy Ugráson
Európa már május 10-én elérte a túlfogyasztás napját
Föld Napja - Mindenki tehet a fenntarthatóság érdekében
