Egyre több zerge ugrabugrál a Tátra szlovák részén

A Tátrát nemcsak azért szeretjük, mert kiváló túrákat lehet tenni a magya-szlovák határ túloldalán, de itt él a tátrai zerge is, amely a hegység szimbóluma. A szimpatikus patásból idén csaknem 1400 egyedet számoltak össze az őszi állományfelmérés során. E kérődző négylábúak száma a Tátra szlovák részén továbbra is emelkedik, a lengyel részen viszont csökken.

Szerző:
TM
MTI
Fotó:
Shutterstock
2015. november 6.

A Tátrát nemcsak azért szeretjük, mert kiváló túrákat lehet tenni a magya-szlovák határ túloldalán, de itt él a tátrai zerge is, amely a hegység szimbóluma. A szimpatikus patásból idén csaknem 1400 egyedet számoltak össze az őszi állományfelmérés során. E kérődző négylábúak száma a Tátra szlovák részén továbbra is emelkedik, a lengyel részen viszont csökken.

A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdeit felügyelő állami ügynökség, a SLTANAP által nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a Tátra teljes területén - vagyis a szlovák és lengyel részén együttvéve - 1345 zerge, köztük 124 gida él.

 

 

Tavaszi és őszi zergemustra

A Tátrában évente kétszer, tavasszal és ősszel tartanak zergeszámlálást. A jelenlegi rekordlétszámot leszámítva a Tátra zergeállománya a múlt évszázad hatvanas éveiben volt a legmagasabb, akkor mintegy 900-950 példánya élt itt ennek a második világháború éveiben csaknem kipusztított állatnak. A populáció a rendszerváltást követő években ismét jelentősen csökkent, a 90-es évek végére alig két-háromszáz példányt tett ki. A zergék száma a Tátra szlovákiai területén az új évezredben kezdett ismét nőni, mostanra stabilizálódott, és az utóbbi négy-öt évben folyamatosan bővült az állomány. Az idei és a tavalyi számlálás adatait egybevetve kiderül, hogy a Tátra egészét tekintve ugyan néhány tucattal csökkent az ott élő zergék száma, ugyanakkor továbbra is jellemző az a tavaly első alkalommal tapasztalt jelenség, hogy amíg a Tátra lengyelországi részén csökken az állomány, addig a hegység szlovák részén folytatódik az évek óta tartó növekedés.

 

 

 

  

A tátrai zergék nagyobb hányada már évtizedek óta a hegység szlovákiai részén, a TANAP területén, azon belül a Bélai-havasokban (Belianske Tatry) él - itt fordulnak elő a legnagyobb létszámú zergecsordák is. A Tátra szlovák részén a felmérések történetében először tavaly lépte át az ezret a zergék száma, idén pedig már 1090 példányt sikerült regisztrálni. Ugyanakkor a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) területén az őszi számláláskor 255 zergét találtak, mintegy 120-szal kevesebbet, mint egy éve.

 

 

Amit a zergéről tudni kell
Kép

A tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica), a Magas-Tátrában, a lengyel-szlovák határ vidékén élő zergealfaj. Természetes körülmények között 12-15 évig is él, a felnőtt hímek testhossza kb. 80 cm, a magasságuk 70-80 cm, tömegük kb. 25-53 kg. A nőstények jóval kisebbek. A zergék főleg zuzmókkal, gyógynövényekkel, fűfélékkel táplálkoznak. Az állatok párzási időszaka október végén kezdődik és decemberig tart. Amikor november elején életbe lép a téli zárlat a Tátra szlovák oldalának magashegységi turistaútjain, a zergék zavartalanul megkezdhetik versengésüket a nőstényekért. A nyugodt környezet nagyon fontos számukra, mert a zergék csak nagyon rövid ideig képesek a megtermékenyítésre, ezért fontos, hogy ez zavartalanul megtörténhessen. A zergegidák tavasszal, április végén, május elején születnek meg. A kicsik féléves korukig szopnak, de 2 hónapos korukban már növényekkel is táplálkoznak, az első évben nőni kezd a szarvuk, amely a második évben meggörbül.

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:
Még több hír a Magas-Tátráról

 

Cikkajánló