Az enyhe tél miatt az őzsuták a megszokottnál korábban hozhatják világra gidáikat, ezért a következő napokban, hetekben könnyen találkozhatnak velük a kirándulók.
Bár a fűben lapuló apróságok látszólag védtelenek és elárvultak, fontos tudni, hogy ha gidát találunk, ne érjünk hozzá, és lehetőleg ne is közelítsük meg, mert ezzel lassú éhhalálra ítéljük. Az Országos Magyar Vadászkamara közleménye szerint, az őzgidát a suta akkor hagyja egyedül - fekteti el -, ha veszélyt érez vagy táplálkozik. A gida ilyenkor ösztönösen meglapul, próbál beleolvadni környezetébe. Mivel nem menekül, sokan gondolhatják, hogy az állat beteg, vagy csak a házi kedvenceknél megszokott módon megsimogatják. Ilyenkor azonban a gidán és környezetén rajta marad az ember szaga, ezért az anyja már nem fogja elfogadni, szoptatni.
Ha valaki olyan helyen talál gidát, ahol véleménye szerint veszélyben lehet, akkor (miként minden a vadgazdálkodást, vadászatot érintő kérdésben) az adott területen vadgazdálkodásra jogosult szervezetet - vadásztársaságot, állami erdőgazdaságot vagy vállalkozást - kell értesíteni. Ennek hivatásos vadásza szakemberként megfelelően fog tudni gondoskodni a gida sorsáról. A vadászatra jogosult elérhetőségeit a legközelebbi település önkormányzatánál lehet megtudakolni.
Az őzsuták általában május közepétől június közepéig ellenek, de idén már április második felében láttak gidákat az ország több, egymástól távol eső pontján is. A suták 10 hónapos vemhesség után hozzák világra utódaikat, általában kettőt, de kedvező élőhelyeken nagyritkán 3-4-et is. A gidák 10-12 napos korukban már követik anyjukat, amelyik nyár végéig, szeptember elejéig még rendszeresen szoptatja őket.
