Élet a Kéken 11. rész - Bódvaszilastól Boldogkőváraljáig

Abaújszolnok, a háttérben a Zemplén csúcsaival

 

A mélység titka - Esztramos és Rákóczi barlangja

 

 

Pontosan Bódvaszilassal szemközt, a Bódva túlsó partján emelkedik a furcsa alakú Esztramos tömbje. Anyaga mészkő, amelyben vasérces telérek húzódnak. Az érc és a kohászati célra felhasználható mészkő miatt 1996-ig működtek rajta bányák, és a hegytetőt szinte teljesen letermelték. 2001 óta az Esztramos teljes területe az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik. A hegy nevezetességei azok a barlangok, amelyeket a bányászat során tártak fel, noha jelentős részük meg is semmisült a munkálatok során. Az Esztramos alsó szintjein futó tárók kialakításakor feltárt barlangok azonban megmaradtak - a Rákóczi-barlang is közéjük tartozik. A különleges borsókövek és cseppkőlefolyások szinte teljesen beborítják az oldalfalakat, illetve a hófehér szalmacseppkövek és szegfűkalcitok is lenyűgözők. A barlang kristálytiszta vizű tavai szintén figyelmet érdemelnek. A mostanra már kiépített szakaszok látogathatók. A Kéktúra Szakbizottság 2013-as döntése értelmében az Országos Kéktúra útvonala az Esztramos felé fog vezetni, valamint a Rákóczi-barlang bejárata előtt is elhalad.

 

Martonyi kultúrkincs - Háromhegyi pálos templom- és kolostorrom

 

 

A templom feltárása és helyreállítása folyamatosan halad

Az Országos Kéktúra Bódvarákó és Tornabarakony között keresztezi a Szalonnai-hegység gerincét. A jelenlegi útvonalától pár kilométerre található az erdőben a pálosok kolostorának meglehetős épségben fennmaradt romja. A templom és a kolostor 1341 és 1347 között épült, évszázadokig lakták, majd a környék többi kolostorához hasonlóan a törökdúlás miatt az 1550-as években néptelenedett el. A kolostorhoz tartozó templom rekonstrukciója 2001-ben vette kezdetét: ekkor helyreállították a falakat, és befedték a templomhajót. A Kéktúra Szakbizottság 2013-as döntése szerint az Országos Kéktúra a jövőben a kolostorromot is útba fogja ejteni.

 

Őseink nyomában - Rakacaszend Árpád-kori temploma

 

 

Az 1970-es években végrehajtott rekonstrukció során feltárt falfreskók mintegy 600 évesek lehetnek

Utunkat folytatva ismét egy szép templomot csodálhatunk meg Rakacaszenden. Az Árpád-korban alapított település temploma számtalan átalakításon esett át az évszázadok során. Alapjai 800 évesek, a falai 700, az 1970-es években végrehajtott rekonstrukció során feltárt falfreskók pedig mintegy 600 évesek lehetnek. A templom a reformáció idején az új vallás híveié lett, akkor meszelhették le a freskókat, viszont ebben az időszakban készült a festett famennyezet. Túránk során a templom mellett haladunk el; kulcsát pár házzal lejjebb kell elkérnünk, ha belülről is szeretnénk megnézni.

 

Ahol minden a Rákócziakról szól - Felsővadász

 

A felsővadászi Rákóczi-kastély

A Csereháton átvezető utunk nagyjából felénél fekvő Felsővadász a Rákócziakról nevezetes. A települést és környékét 1517-ben vásárolta meg I. Rákóczi Zsigmond. A családnak a falura utaló előneve is ekkorra datálható. Ez a település volt a későbbi jelentős észak-magyarországi földbirtokok magva. A faluban található kastély a 16. században épült, jelenlegi formáját az 1860-ban történt átalakítás során nyerte el. Ma általános iskola működik benne, ahol egy Rákóczi-kiállítás is megtekinthető a termekben. A falu római katolikus templomában őrzik a II. Rákóczi Ferenc által adományozott őzbőr miseruhát.

 

Műemléki erőterep - Gibárt vízerőműve

 

 

A gibárti vízerőmű

Az öreg vízerőművet, amely a Hernád vizét „fogja be” energiatermelésre, több mint 100 évvel ezelőtt, 1903-ban építtette báró Harkányi János földbirtokos. Az ipari műemlék erőtelep jelentős átalakítás, korszerűsítés nélkül a mai napig folyamatosan üzemel! Az erőmű két vízturbinájának összteljesítménye 500 kW - manapság egy nagyobb lakótelepi háztömbnek is komolyabb a fogyasztása ennél -, de megépítése idején a környék teljes áramszükségletét kielégítette. Az erőmű OKT-pecsételőhely, de előzetes bejelentkezés esetén a kezelők szívesen körbekísérik a látogatókat a telepen.
 

 

 

 Kilátás a Fancsal fölötti kertektől a Zempléni-hegységre