Az Országos Kéktúra 12-16. etapja egy-egy túranap alatt bejárható szakaszokra osztja fel azt a hatalmas ómegát, amelyet az útvonal Dorog és Visegrád között tesz meg. Dorogról, a Dorogi-medencéből indulva felkapaszkodik a Pilisi-hegyek gerincének oldalába, majd leszalad Piliscsabára. Délkelet felé tartva érkezik a Budai-hegyek kistáj területére, ahol megmássza a Nagy-Szénást (550 m). Az útvonal érinti Hűvösvölgyet, majd az Árpád-kilátónál éri el az ómega csúcsát, s itt fordul vissza a Dunakanyar felé. A Hármashatár-hegy (495 m) megmászása után észak-északnyugat felé haladva keresztezi a Pilisvörösvári-árkot, így újra visszatér a Pilisbe, majd a Dobogó-kőnél éri el ezen a szakaszon a legmagasabb pontot (700 m). Dobogókő után a Visegrádi-hegységben teszi meg hátralevő útvonalát Visegrádig.
A Dorog és Visegrád közötti ómega
Ez a hatalmas, több mint száz kilométer hosszú, ómega alakú kanyarulat nem volt benne az Országos Kéktúra eredeti (1930-as években létrehozott) útvonalában. Csak a II. világháború után festették fel, hogy az útvonalat behozhassák a Budai-hegység szívébe, a hűvösvölgyi úttörővasút (ma Gyermekvasút) végállomására. Az eredeti útvonal Klastrompusztáról a Pilis-nyergen keresztül szinte egyenesen kapaszkodott fel Dobogókőre egy kevesebb mint 7 kilométer hosszú útvonalon. Ez a jelenlegi „ómegakanyar” nyaka. Jelenleg az Országos Kéktúra Klastrompuszta és Dobogókő között egy több mint 65 kilométer hosszú útvonalon kanyarog.
Kéktúra Budapesten: kilátás a belvároshoz legközelebbi pontról, az Árpád-kilátóból
Ahol a felfestett kék jelzések megszakadnak
Ha valaki azt állítja magáról, hogy végigjárta az Országos Kéktúra útvonalán az Írott-kőtől Hollóházáig tartó teljes távot, ne higgyünk neki! Volt legalább egy pont, ahol valamilyen közlekedési eszközre kellett szállnia, méghozzá Visegrád és Nagymaros között. A felfestett kék sávjelzések ugyanis véget érnek Visegrádon, a kompkikötőben, hogy aztán a Duna túlsó partján, az ottani kompkikötő aszfaltos rámpáján folytatódhassanak.
Átkelés a Dunán
Hogy kerül Eger vára Pilisborosjenő határába?
A turistatérképet böngésző kéktúrázó Pilisborosjenő határában, a Nagy-Kevély lábainál, egy érdekes „objektumot” fedezhet fel: Eger várának romjait! A romok mellé általában ki is írják a térképeken ezt a szöveget. De hogyan kerülhet Eger vára ide, Budapest szomszédságába? A válasz egyszerű: itt forgatták 1968-ben Várkonyi Zoltán rendezésében Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének filmváltozatát. Az akkori idők legjobb magyar színészeit felvonultató filmben a török sereg megostromolta Eger várát, és mivel nem akarták az eredeti erősséget ilyen viszontagságoknak kitenni, megépítették ezt a díszletet Pilisborosjenő mellett, amelyet ostrom alá vettek, sőt fel is gyújtottak a forgatás alatt! A romok sokáig elfeledetten álltak a mezőn, de a vasbeton merevítéssel készített kőfalak túlságosan időtállónak bizonyultak, így aztán a kirándulók egy idő után felfedezték maguknak azokat. Jelenleg sem vezet ide felfestett turistajelzés, de megtekintése csupán pár száz méteres letérést jelent az OKT útvonaláról.
A magyar turistaság születése - Dobogókő
Dobogókőn a kéktúrázók első útja általában a gerincen álló Eötvös Loránd menedékházhoz vezet, hogy pecsételhessenek az igazolófüzeteikbe. Rendszerint észre sem veszik a turistaház mellett álló öreg faépületet, pedig a hazai természetjárás kezdeteinek tanúja ez a ház! Homlokzatára festett betűk hirdetik: Báró Eötvös Loránd Menedékház. Belsejében egy turistamúzeum működik.
Csodálatos kilátás a Pilisre - Zsíros-hegy
Szinte minden kéktúrázó megcsodálja az 550 méter magas Nagy-Szénásról nyíló, tényleg fantasztikus körpanorámát. Kevesen tudják viszont, hogy pár száz lépésnyi letéréssel az Országos Kéktúra útvonaláról egy talán még ennél is szebb panorámát nyújtó pontra lehet kisétálni a zsíros-hegyi tisztásról. A rétről, a turistaház romjaitól induló kék háromszögjelzés először egy pici kapaszkodással megmássza az Alsó-Zsíros-hegy csúcsát, majd kijut egy, a hegyoldalból előreugró sziklafok tetejére. Innen félköríves kilátás nyílik a medenceszerűen kiszélesedő Pilisvörösvári-árokra és a túlsó oldalán álló Pilis-gerinc szinte teljes hosszára, a Nagy-Kevélytől egészen a Kesztölc feletti Kétágú-hegyig. A kilátópont másik különlegessége az, hogy Pilisszentiván a lábunk alatt terül el, így a magasból szinte minden ház udvarára beláthatunk.
Pálos emlékhely - Klastrompuszta
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1250-ben, amikor remeteként élve maga köré gyűjtötte a pilisi remetéket. Kis templomot és monostort építettek a mai Klastrompusztán a szent kereszt tiszteletére. A monostort 1526-ban az Esztergomig vonuló törökök felégették, a hely elnéptelenedett, a romokat pedig visszafoglalta a természet. A klastrompusztai maradványokat 1959 és 1961 között tárták fel, jelenleg látogathatók, de a kutatás még napjainkban is tart.
Vadregényes vidéken - A pilisszentkereszti Szurdok
A Szurdokot a Kovács-patak (más néven Dera patak) vágta útja során a Pilis kőzettömbjébe. A patak a Pilis-tető és a Dobogó-kő közötti völgyben ered. Általában kis csermelyként csobog a völgy alján, s csak hóolvadáskor és hosszabb esős időszakokban mutatja meg igazi erejét. Az Országos Kéktúra a csobánkai Szent-kút felől érkezve hirtelen ér be - egy erdei pihenő padjai és asztalai után - a meredek falú szurdokvölgybe. Utunk hol a völgy jobb, hol a bal oldalában vezet, attól függően, hogy hol van éppen talpalatnyi szélességű hely az ösvény számára. Az átjutást egyik oldalról a másikra kis fahidak biztosítják. A patakmederben megcsodálhatjuk az ember nagyságú sziklákat. Feljebb érve a szurdokvölgyben a sziklák eltűnnek, később a völgy kinyílik, majd a nemrég felavatott Fekete-hegyi turistaházhoz vezető kék négyszögjelzés elágazása után megérkezünk Pilisszentkereszt utcáira. A Szurdok szépsége csak a Pilis és a Visegrádi-hegység másik két híres szurdokvölgyéhez, a Rám-szakadékhoz és a Holdvilág-árokhoz mérhető.
Velünk élő történelem - Visegrád
A fellegvártól egy meredek ösvényen jutunk le Visegrádra. A kéktúra útvonala meglehetősen röviden vág át a településen a kompkikötőhöz. Ha szeretnénk megtekinteni Mátyás király reneszánsz palotáját és a Salamon-tornyot, akkor a mindkettőt érintő K+ jelzésen tehetjük meg ezt. A kompkikötő rámpájának alján, a Duna hullámainál fejezzük be az Országos Kéktúra dunántúli felét, hogy aztán a túlsó parton, az Északi-középhegységben folytassuk utunkat.
