Az Országos Kéktúra tizenhetedik túrája a Börzsönyön vezet keresztül. Nagymarosról indulva hamarosan megmásszuk a Börzsönyi-peremhegységhez tartozó, 482 méter magas Hegyes-tetőt. A Köves-mező után keresztezzük a Vizes-árkot, és megérkezünk a Kóspallagi-medencébe. A Békás-rétet érintve jutunk el Kóspallagon keresztül a félúton lévő Kisinóci turistaházhoz, a Magas-Börzsöny lábaihoz. Felkapaszkodunk a 864 méter magas Nagy-Hideg-hegyre, majd a gerincen indulunk tovább a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a 938 méter magas Csóványosra. Innen az Országos Kéktúra útvonala a Fultán-keresztet és a Saj-kutat útba ejtve leereszkedik Nógrádra.
Középkori egyházi gyöngyszem - Nagymaros római katolikus temploma
A templomot - melynek egyes részei feltehetőleg már a 13. század végén álltak - a 14. században jelentősen bővítették. Az alul négyzetes alaprajzú, a második szinttől nyolcszögletű, gótikus stílusú templomtorony csak 1509-re készült el. A török korban megsérült épületet 1772-ben újították fel; a jelenlegi toronysisakot is ekkor építették. A templom északi és déli fala egyedülálló abban a tekintetben, hogy a jelenlegi, nagyméretű ablakok mellett a több száz éves gótikus és román kori ablakszemeket is feltárták.
A Dunakanyar legszebb körpanorámája - Julianus-kilátó a Hegyes-tetőn
A 482 méter magas hegytetőn álló, 2013-ben teljesen felújított Julianus-tornyot az Encián Turisták építtették 1939-ben, fennállásának 25. évfordulója alkalmából. A tornyot Julianus barátról, a 13. században az őshazát kutató Domonkos-rendi szerzetesről nevezték el. Oldalcsigalépcsős tetőteraszára felkapaszkodva nagyszerű kilátás fogad bennünket. A Dunakanyar közepén állva elsősorban kelet és dél felé nyílik panoráma Nagymarosra, Visegrádra és a Visegrádi-hegységre, de észak felé tekintve jól látszik a Kóspallagi-medence a Békás-réttel, valamint a Magas-Börzsöny csúcsai is. Nagymarosról indulva érdemes itt tartanunk az első pihenőnket, mert tempótól függően egy-másfél óra kell a felkapaszkodáshoz.
Elődeink nyomai - Csapás-rét
A Köves-mező és a Vizes-árok között érjük el az Országos Kéktúra útvonalán a Csapás-rétet. A hosszúkás tisztás hagyásfás legelőjét még a középkorban alakították ki, legeltetés céljából, de egy marhahajtó útnak is része volt e terület. A Déli-Börzsöny hegyein keresztül, Zebegény és Nagymaros között vezető útvonal a marhahajtók számára lehetővé tette a Duna mentén nagy kerülővel vezető út jelentős lerövidítését, a dús füvű legelők pedig táplálékot biztosítottak az állatoknak. Erre szükség is volt, hiszen esetenként több száz kilométert kellett vándorolniuk, mire elérték a nyugat-európai felvevőpiacokat. Az Országos Kéktúra útvonalát csupán nemrégen helyezték át egy erdei ösvényről a Csapás-réten végigvezető útvonalra. A rét északnyugati végéből, ahol meredek lejtő kezdődik a Vizes-árok irányában, nagyszerű kilátás nyílik a Magas-Börzsöny csúcsaira.
Még az 1970-es években épültek ki az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) vasbeton geodéziai mérőtornyai hazánk területén. Elsősorban hegytetőkön vagy más, messziről is jól látható helyeken létesítették ezeket, hiszen a geodéták e pontokat felhasználva mérték be más helyek földrajzi pozícióit. A GPS-szel történő mérések elterjedése miatt lassan jelentőségüket vesztik ezek a tornyok. A szép kilátást nyújtó pontokon álló építmények zárt ajtajait azonban sokszor felfeszítik a túrázók, akik a fentről nyíló panorámára kíváncsiak. Ilyen torony volt a 938 méter magas Csóványos tetején álló „objektum” is, amely azonban ezen cikk írásának idején éppen újjászületik. A henger alakú vasbeton tornyot támasztéknak használva kilátó épül köréje a Börzsöny legmagasabb csúcsát megmászók számára. A torony átalakítása pályázati pénzek bevonásával történik, s várhatóan 2014 őszétől lesz látogatható.
Várrom a Börzsöny peremén - Nógrád
Az Országos Kéktúra csupán egyetlen várat érint a börzsönyi szakaszán: Nógrád várát, ezt azonban nem szabad kihagynunk a túránk során. A meredeken kiemelkedő, magányos vulkáni kúpon álló romokat már messziről megpillantjuk. A nógrádi vasútállomástól innen induló kék romjelzésen mintegy húszperces sétával mászhatjuk meg a várhegyet, s érhetjük el a várkaput.
A legtöbb magyar vártól eltérően már a honfoglaláskor is állhatott itt erődítmény, amelyet a későbbi korokban több alkalommal is bővítettek. A törökök 1663-ban foglalták el az erősséget, azonban 1685-ben (egy villámcsapás következtében) felrobbant az öregtoronyban tárolt puskapor. Ekkor a törökök felgyújtották a még épen lévő részeket, és elhagyták az erődítményt. Bár a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok megpróbálták kijavítani, a munkákat nem tudták befejezni. 1709-ben a császári csapatok közeledésének hírére a falakat visszabontották, majd elvonultak. A rombolást az osztrák csapatok fejezték be.
Turistaházak az OKT útvonalán
A Nagy-Hideg-hegyi turistaház
A Börzsöny egy olyan terület az Országos Kéktúra útvonalán, amelynek egy többnapos kiránduláson történő bejárását turistaházakban való alvással is megszervezhetjük. Ha kétnapos túrán szeretnénk bejárni ezt az OKT-szakaszt, akkor a Kisinóci turistaház a legjobb választás, ha pedig három napra osztjuk az etapot, akkor Török-mező turistaházában és a Nagy-hideg-hegyi turistaházban érdemes szállást foglalnunk.
