Túránkat a Kőszegi-hegységben kezdjük, felkapaszkodunk a legmagasabb csúcsára, az Írott-kőre, a DDK hivatalos kezdőpontjára, majd visszaereszkedünk Kőszeghegyaljára. További gyenge ereszkedéssel érjük el a Kisalföld részét képező Pinka-síkot, ezen átvágva érkezünk meg mostani túraszakaszunk végpontjához, a Rábához.
A teljesség felé - Országos Kéktúra-emlékmű
Valahányszor a Kőszegi-hegységben járok az OKT vagy a DDK útvonalán, mindig felkeresem a Szent Vid-kápolna melletti kéktúraemlékművet. A szombathelyi természetjárók által épített és az Országos Kéktúra jelvényét formázó, alig egy méter magas emlékmű jelezte 1977 és 1989 között az OKT, majd később a DDK kezdőpontját is. A két kéktúra kezdőpontja csupán a rendszerváltást követő határnyitás után kerülhetett fel az Írott-kő csúcsára. Felfelé az Írott-kőre vagy lefelé Velembe tartva nem jelent különösebb kitérőt a felkeresése, és így lehet teljes a két nagy túramozgalom valamelyikének a teljesítése.
Hasonló mérföldkő ez a szerény emlékmű, mint a DDK másik, szekszárdi végpontján álló Rockenbauer Pál-kopjafa. Valaminek a kezdete (avagy a másik irányból érkezve a végpontja), ugyanakkor tiszteletadás is az elődöknek, akik megálmodták és létrehozták ezeket a hazánkat átszelő túraútvonalakat. Velemből indulva nagyjából a táv és a kapaszkodás egyharmadát tudhatjuk magunk mögött, amikor megpillantjuk a széles sétánytól közel ötvenlépésnyire álló aprócska kőobeliszket.
Ahol az OKT és a DDK találkozik - Írott-kő
Bármelyik irányból érkezünk is, kemény kapaszkodással érünk fel az Írott-kő 884 méter magas csúcsán álló kilátóhoz. 1891-ben állították fel itt az első, fából ácsolt kilátótornyot, a most is látható kőtorony 1913-ban épült. Érdekessége a földszinten, a belépőben található, 1922-es keltezésű határkő, amely az épület közepén áll, és jelzi, hogy az osztrák-magyar határ pontosan a torony közepén húzódik. Ha a DDK-bejárásunk során érjük el ezt a pontot, akkor elmondhatjuk, hogy a túra teljes útvonalának legmagasabb pontján állunk!
Érdemes felmenni a toronyba megcsodálni a panorámát. Tiszta időben nagyon szép kilátás nyílik nyugat felé az Alpok legkeletibb vonulataira, illetve kelet felé fordulva az Alpokalja síkságára. Ha különösen tiszta az idő, akkor a legfelső kilátószintről még a Balaton is látható! Ne feledjük el a pecsételést sem! Az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra közös pecsétjei nem a hegytetőn találhatók, hanem a magyar oldalon kissé lejjebb lévő pihenőpadok mellett, a fenyves szélső fáira szerelt dobozkákban, ahol a két nagy túramozgalom útvonala találkozik. Itt üthetjük be az igazolófüzetünkbe a DDK-teljesítésünk első pecsétjét.
Beszédes sziklák - Kalapos-kő
Az Írott-kőről már a Dél-dunántúli Kéktúra kék sávjelzéseit követve kezdjük el az ereszkedést Bozsok felé. Folyamatosan lejt az utunk a Sötét-völgybe, az innen való kikapaszkodás közben pillantjuk meg először az erdő talajából előbukkanó palás kőzeteket. Ezeknek a környezetükből kipreparálódott palaszikláknak talán a legszebb példánya a Kalapos-kő. Régebben csak kitérővel lehetett felkeresni a kéktúra útvonaláról, de 2013 óta a Kalapos-kő sziklacsoportját is érinti a DDK. A geológiai látványosság legszélső tagja a névadó Kalapos-kő, nyugat felől a túraösvényen megközelítve valóban úgy fest, mintha egy széles kalapos fej lenne a palaszikla tetején. A földtani érték az erdőben található, vegetációs időszakban a lombok szinte eltakarják. Érdemes tehát a túránkat késő ősztől kora tavaszig megszervezni, ha gyönyörködni szeretnénk a palasziklákban.
Pazar panoráma - Kőszegi-hegység
Bozsokra leereszkedve magunk mögött hagyjuk a Kőszegi-hegységet, újra hegyek közé érni majd csak a Mecsekben fogunk, Szekszárdig vezető utunk vége felé közeledve. Bozsokról kaptatóval érkezünk fel Kőszeghegyalja gyengén tagolt hegylábfelszínére. Megművelt területek között érünk fel a Hideg-oldalban az erdősarokra, itt azonban érdemes egy pillanatra megállni és visszatekinteni az addig megtett útra. Erről a helyről egyetlen pillantással be tudjuk fogni a Kőszegi-hegység szélesen elnyúló vonulatát, miközben még láthatjuk a hegyek lábánál elterülő Bozsok házait is. Északnyugat felé fordulva szemünkbe ötlik a legmagasabb csúcs, az Írott-kő, tőle jobbra pedig a Szent Vid-kápolna tornya tűnik fel a fák között.
Különleges népi építészeti emlékek - Szombathely
Szombathelyet éppen csak érinti a Dél-dunántúli Kéktúra, pedig rengeteg látnivaló található itt. Közülük csak egyet emelek ki: a Vasi Múzeumfalut. Ezt sem keresi fel a túraútvonal, de az egyik szombathelyi pecsételőhelytől, a Kilátó szomjoltó elnevezésű kocsmától mindössze félórás sétával kényelmesen elérhető a Csónakázó-tó partján álló skanzen. A múzeumfalu építését 1968-ban kezdték meg, és 1973-ban nyitotta meg a kapuit, Magyarországon másodikként.
Olyan tájegységek népi építészeti emlékeit tekinthetjük meg itt, amelyeken mi is átvágunk majd a túránk során. A teljesség igénye nélkül: látható a szentkirályi vízimalom, a molnaszecsődi fa harangláb, hegyháti és kemenesaljai parasztpolgári porta, őrségi kerített ház és a cáki kovácsműhely is. Valamennyi porta szépen berendezett, az épületek belülről is megtekinthetők. A múzeumfalu április elejétől október végéig tart csak nyitva, télen zárva van.
A kövek üzenete - Jáki templom
Akár észak, akár dél felől érjük el Jákot, már kilométerekről látszanak a síkságon a templom magas tornyai. Utunk pont a templomkert mellett vezet el, érdemes megállnunk itt, már csak azért is, hogy a kis információs irodában pecsételést kérhessünk igazolófüzetünkbe. A 800 éve, 1214-ben alapított templom és bencés kolostor építése 1256-ig tartott, mára csak a templom maradt fenn az épületegyüttesből. Alapítója Jáki Nagy Márton, a környék földesura volt.
A templom stílusa alapvetően román, de már megjelennek rajta a gótikus elemek is. A törökök 1532-ben megrongálták a templomot és a monostort is, ekkor kezdődött a hanyatlása. Valószínűleg 1562 után szűnt meg a szerzetesközösség, ezután pusztulhatott el a kolostor épülete. A török kort követően a templomot többször is renoválták. A legjelentősebb felújítás 1896-1904 között zajlott, a munkálatokat Schulek Frigyes, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó tervezője vezette. A templom látogatható, érdemes megtekinteni a mellette álló Szent Jakab-kápolnát is.
Vízparti élmények - Molnaszecsőd, Rába
Sok túrázó szerint meglehetősen unalmas út végén érkezünk meg a molnaszecsődi Rába-hídhoz, a Kőszegi-hegységen és az Alpokalján átvezető túránk végpontjára. Érdemes lesétálnunk a pecsételőhelynél, az Árvíz büfénél a vízpartra, innen már jól látható a túlparti Kemeneshát hosszú, a folyót követő dombvonulata. Következő túránkon arrafelé folytatjuk majd az utunkat, hogy a Kemenesháton és az Őrségen keresztül érkezzünk el Zalalövőre. Az Árvíz büfé és a folyópart közötti füves terület a vízitúrázók által is kedvelt táborhely. A Rába népszerű vízitúra-útvonal, amely része a Rába-Duna-Sió-csatorna-Balaton-Zala útvonalon haladó, mintegy 750 km hosszú Vízi Nagy Körnek is.
Érintett szakasz: Írott-kő-Molnaszecsőd.
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 58,95 km.
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 476 m.
Fontos: Az igazolófüzet csak az Írott-kőtől mint hivatalos kezdőponttól mért távolságot és szintet tartalmazza, de oda még fel kell kapaszkodnunk! Velemből indulva több jelzett útvonal közül is választhatunk, a kéktúraemlékmű és a Hörmann-forrás érintésével a táv 5,91 km, 553 méter szintemelkedéssel.
Pecsételőhelyek: Írott-kő, Bozsok, Szombathely-Olad, Ják, Egyházasrádóc, Molnaszecsőd.
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 58,95 km.
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 476 m.
Fontos: Az igazolófüzet csak az Írott-kőtől mint hivatalos kezdőponttól mért távolságot és szintet tartalmazza, de oda még fel kell kapaszkodnunk! Velemből indulva több jelzett útvonal közül is választhatunk, a kéktúraemlékmű és a Hörmann-forrás érintésével a táv 5,91 km, 553 méter szintemelkedéssel.
Pecsételőhelyek:
Írott-kő, Bozsok, Szombathely-Olad, Ják, Egyházasrádóc, Molnaszecsőd.
Még több információ a kéktúráról