Januárban már tizenhatodik alkalommal mérték fel a hazai ragadozómadár-fajok állományait.
A „sasszinkronban” 488 felmérő vett részt: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a nemzetipark-igazgatóságok és más civil természetvédelmi szervezetek munkatársai, emellett pedig szlovák, cseh, osztrák, szerb és román kollégáik, így a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték a szakértők.
Rétisas (Haliaeetus albicilla)
Magyarországon összesen 725-748 rétisast és 397-411 parlagi sast sikerült megfigyelni, a hat résztvevő közép-európai országban ez a szám 992-1060, illetve 509-538. Bár a számok nagynak tűnnek, a legsasosabb élőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 4,5 rétisas és 2,5 parlagi sas került lencsevégre. Hogy el tudjuk képzelni ezt a nagyságrendet, a legjobb sasélőhelyeken is átlagosan 3000 focipályányi területet bejárva találkozhatunk egyetlen rétisassal, míg a parlagi sas esetében ehhez már közel 7000 focipályányi területet kell átlagosan átvizsgálni - érzékelteti az MME a sajtóközleményében.
Parlagi sas (Aquila heliaca)
A felmérés az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. 3 szirti sast és 3 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 11 ezer példányát is megfigyelték a szakemberek, íme, a lajstrom:
- barna kánya (1)
- vörös kánya (23),
- kékes rétihéja (945),
- barna rétihéja (63),
- karvaly (274),
- héja (20),
- egerészölyv (7800-8100),
- gatyás ölyv (260),
- pusztai ölyv (2),
- vörös vércse (1260),
- kerecsensólyom (52),
- vándorsólyom (67),
- kis sólyom (160)
A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat (réti fülesbagoly: 5, kuvik: 26, uráli bagoly: 1) és ragadozó életmódú énekesmadarakat (holló: 480, nagy őrgébics: 270) is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat (500) is számba vették.
Kapcsolódó cikkeink:
Lelőtték Dórit, a jeladós nyári ludat
Néhány hete kelt ki a tojásból az erdei fülesbagoly
Idén minden eddiginél több a túzok
Ritka kóborló tűnt fel Mezőberényben
