Ablakgyíkvár, látványdarázsgarázs, természetvédelmi farakás, mesterséges fészkelőhelyek tömkelege fából, fémhordóból, vesszőkosárból - Orbán Zoltánnál jártunk, Magyarország „legmadárbarátabb” kertjében.
Csak leülsz nézelődni, és jönnek-mennek az élőlények
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) senkinek nem kell bemutatni, hiszen a civil szervezettel lépten-nyomon találkozhatunk a médiában vagy éppen az egyik madárgyűrűzős rendezvényükön a sok közül. Az is szembeszökő, hogy a komoly kutatóintézeti tevékenység mellett a másik fő feladatuk a lakosság bevonása a madárvédelembe, teszik ezt úgy, hogy a biológiai, természettudományi ismereteket élménybe csomagolják, elég csak a Gólya és a Hattyú Road Show-kra vagy akár a Fülemülék éjszakájára gondolni. Nem muszáj azonban kimozdulni otthonról ahhoz, hogy közelebb kerülj a madarakhoz: ezért találták ki a „Madárbarát kert” elnevezésű programot.
A saját udvarodat, erkélyedet, ablakodat számtalan egyszerű trükkel madárbaráttá teheted, teljesen mindegy, hogy vidéki kertes házban vagy budapesti panelrengetegben élsz. A különböző odúk, fészkelőhelyek, a darázsgarázs és a többi eszköz kidolgozója nem más, mint Orbán Zoltán, aki egyben az MME szóvivője, és akinek kis kertje valóságos Kánaán a madarak, rovarok és egyéb állatok számára.
Az évi 250-300 interjú mellett, amit különböző sajtóorgánumoknak ad, Zoltán a legtöbbet a madárbarát eszközök kikísérletezésével foglalkozik. Ezeket a saját udvarán helyezi el, majd fotókat és videókat készít arról, hogyan veszik birtokba az állatok - jelenleg több mint 400 ilyen felvétel található az MME Youtube-csatornáján, melyeket eddig 177 országból több mint 1,2 millió alkalommal néztek meg. A videókból és az online cikkekből megtudhatod például, hogyan csalogathatod a kertedbe a nagy fakopáncsot vagy a zöldikét, milyen állatok járnak az udvarban éjjelente, és hogy milyen módszerrel akadályozza meg a sünmama, hogy a kicsinyei elkószáljanak. A legjobb mégis az, hogy szinte fillérekbe kerül, és akár te is élőben meglesheted mindezt. Az eszközök egy része megvásárolható az MME boltjában, de ahhoz is találsz útmutatást a szervezet honlapján, hogyan készítsd el őket házilag.
A „Madárbarát kert” programban bárki részt vehet egyénileg, de óvodák, iskolák, munkahelyek is jelentkezhetnek. A lényeg, hogy egész évben itatni kell a madarakat, télen etetni is, legalább egy madárodú kihelyezésére van szükség, és mindezt igazolni kell az MME-nek. Ezután kaphatják meg a közösségek, családok az elismerő címet és a fémtáblát.
Nem trehány vagyok, hanem természetvédő
Nehéz lenne felsorolni, mennyi minden található Orbán Zoltán kertjében, és az hányféle élőlényt csábít oda. Persze nem csak madarakról van szó. A virágalátétből, cserépből és fadarabokból álló ablakgyíkvár, ahogy a neve is mutatja, a fali gyíkok lakhelye, de ezek a hüllők szeretik például a természetvédelmi farakást is, ami még számtalan rovarnak (méhek, kék fadongó stb.) ad otthont, és telente az egerek is beleköltöznek. Ez utóbbi azért nagyon jó, mert oda járhatnak táplálkozni a baglyok - így máris eljutottunk a madarakig. A farakásra is igaz, ami a legtöbb madárbarát kertes eszköre: egyszer összerakjuk, és többet nem igazán kell vele foglalkozni.
Az ökörszemkastély fantázianévre hallgató „berendezés” nagyobb kéregdarabok egymásra helyezésével jön létre. Európa második legkisebb madara azért speciális eset, mert rövid, kerek szárnyai nem igazán alkalmasak hosszabb, folyamatos repülésre, ezért többnyire egérszerűen a növényzetben bujkál, térdmagasságban repked, és a többi madár által elhullajtott magtörmeléket eszi - így a farakás kis fülkékkel pont megfelelő számára.
Ezek a tematikus megoldások azzal a céllal születnek, hogy ha kifejezetten egy adott fajt szeretnénk látni, ezekkel az eszközökkel odavonzhatjuk azt, és gyönyörködhetünk benne. A különben ritkán elcsíphető ökörszemek, ha felfedezik maguknak a farakást, hosszú percekig könnyedén megfigyelhetők. Kidobásra ítélt vesszőkosárból és ragasztószeres fémhordóból például remek bagolyfészkeket lehet készíteni, ha pedig harkályt szeretnénk látni, néhány korhadt fatörzsre van szükségünk.
Talán még ezeknél is egyszerűbb lakhelyet készíteni a sünöknek, csupán egy rakás gally kell hozzá. Bár a nagy kupacban elhelyezett ágak elsőre azt a benyomást kelthetik, hogy hanyagul elfelejtettük eltüntetni az összegyűlt fát, könnyűszerrel védekezhetünk: „Nem trehány vagyok, hanem természetvédő.” Persze ne hidd, hogy a madárbarát kert kaotikus benyomást kelt, sokkal inkább természetes, és még örömöd is telik benne.
Az emberekről szól
Elsőre talán nem gondolnád, de a program igazából nem is annyira a madarak, sokkal inkább az emberek számára fontos. Ha nem etetnénk a madarakat, akkor sem pusztulnának el, csak délebbre költöznének, de így azért persze nekik is kényelmesebb az életük - vázolja a helyzetet Orbán Zoltán, majd hozzáteszi: Herman Ottó már A madarak hasznáról és káráról c. 1901-es művében azt említi, hogy az ember egyre jobban eltávolodik a természettől, amin segíthet például a téli madáretetés. Az pedig színtiszta nyereség, hogy ez végső soron a madarak számára is hasznos.
A szemléletformálásra és az ismeretterjesztésre nagyobb szükség van, mint valaha. Az emberek fénysebességgel távolodnak a természettől és a természeti ismeretektől - fogalmaz Zoltán, majd többek között elmeséli, hogy az elmúlt héten többen is megkeresték őt azzal kapcsolatban, mit tehet az ember az agresszív, támadó varjakkal szemben. „Hát csapj oda, védd meg magad!” - hangzik az egyszerű válasz. A fenti állítást támasztja alá az is, hogy nemrég egy rendezvényen a résztvevőknek madárképeket mutattak, és egyáltalán nem ismerték fel a molnár- és a füsti fecskéket, de jószerével még azt sem tudták megállapítani, hogy fecskékről van szó.
ORBÁN ZOLTÁN - A MADÁRBARÁT KERT PROGRAM ATYJA from Turista Magazin on Vimeo.
Augusztusi számunkban egy nagy, összefoglaló cikkben avatunk majd be az MME tevékenységébe.
Kapcsolódó cikkeink:
Madártársbérlet a Körös-ártérben
Küszvágó csér, a halfogó akrobata
Most már bármikor kirepülhet a megmérgezett sas fiókája
