A Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb túzokpopulációja a Dévaványai-Ecsegi pusztákon él, de a Csanádi pusztákon is van egy kisebb állomány. A kotlási időszak már megkezdődött, az igazgatóság munkatársai igyekeznek mindent megtenni a fészkek felderítése és védelme érdekében.
A Csanádi pusztákon hosszú évek óta stabilan tartja magát egy csaknem 30 példányból álló túzokállomány. A kotlási időszak kulcsfontosságú, mivel azokat a fészkeket, amelyeket ilyenkor azonosítani tudnak, a későbbiekben nagyobb eséllyel tudják megvédeni. A fészekaljakat ugyanis a kaszálások és más mezőgazdasági tevékenységek, sőt akár a legeltetés is veszélyeztetheti. A közelmúltban például egy legelőn három fészek biztonságát tudták megóvni azzal, hogy az ott legelő magyar szürkemarha gulya legeltetését módosították.
A túzokfészkek helyének felderítése meglehetősen időigényes feladat, a nagy madarak ugyanis jól rejtőzködnek. Idén eddig a tojók mintegy 40 százalékának tartózkodási helyét sikerült beazonosítani, így a fészkek helyét viszonylag szűk parcellákra tudtuk lokalizálni.
A túzokok fészekalja leggyakrabban egy, ritkábban kettő, esetleg három tojásból áll. Földön fészkelő fajról lévén szó, a tojások sokféle veszélynek vannak kitéve. Természetes körülmények között a faj költési sikere viszonylag alacsony, ezért is rendkívül fontos a túzokfészkek felderítése és védelme.
Kapcsolódó cikkek:
Idén minden eddiginél több a túzok
Dévaványa, ahol jó túzoknak lenni
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
