Három-négy évvel ezelőtt még előfordult, hogy parlagisas-fészkeket raboltak ki, de ahogy elterjedt az önkéntes őrök híre, a helyzet megváltozott. Egy bokorból leskelődni a sasok után egyébként nem csak emiatt izgalmas. A Jászságban jártunk.
Az elmúlt 4 év alatt közel 500-an vettek részt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett sasfészekőrzési programban, egyetemistáktól kezdve a nyugdíjasokig, a Hortobágyi, a Körös-Maros és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A feladat tulajdonképpen nem bonyolult: az önkéntesek reggel 6-tól este 8-ig felváltva figyelik távcsövön keresztül a veszélyeztetett fészket, az eseményeket - a szülők mozgását, az etetések időpontját, az esetleges zavarásokat stb. - pedig precízen lejegyzik. Zavarásnak az számít, ha a fészektől számított 500 méter sugarú körben történik valami, például behajt egy traktor, és huzamosabb ideig ott tartózkodik, távol tartva ezzel a fészektől a szülőket. Ez általában nem szándékos, a probléma okozói egyszerűen nem tudják, hogy a közelben sasok élnek, így az önkénteseknek csak jelezniük kell.
Az őrzés áprilistól júliusig tart. A feladatra igazából bárki vállalkozhat, hiszen nincs semmilyen előfeltétel. Így akit esetleg az tartana vissza, hogy nem érzi magát eléggé otthon sastémában, ne rettenjen meg. A jelentkezők írásos és videós anyagokat kapnak a felkészüléshez, de az első napjukon egy kis tréningen is átesnek, amikor az alapoktól elmagyaráznak nekik minden szükséges praktikát. Az alapellátás adott, a tisztálkodás megoldott, még telefont tölteni is lehet. Egyszerre maximum 4 fő lehet egy helyszínen, akik egyhetes turnusokban váltják egymást.
A fészekőrzés létjogosultságát magyarázza, hogy a parlagi sas kotlási és kisfiókás időszakban nagyon érzékeny, az őrizendő fészek kiválasztásánál pedig az is szerepet játszik, hogy az mennyire veszélyeztetett helyen található. A Jászságban most egy darab fészket őriznek, amely egy dűlőút mellett található, így többször is előfordult már, hogy az őrök beavatkozására volt szükség. A fióka egy nagy viharban elvesztette a testvéreit, ő viszont szépen megerősödött, és 1-2 héten belül valószínűleg ki is repül.
Itt a táborhelytől, azaz a katonai sátortól nagyjából egy kilométerre található az a kökénybokor, amelynek rejtekében árnyékban, kényelmesen szemlélődhetnek az önkéntesek. Ottjártunkkor a sasőrök lelkesen mesélték, hogy ketten már nem első alkalommal vesznek részt az önkéntes programban, és úgy gondolják, olyan tapasztalatokkal gyarapodtak, amire máshol nem lenne lehetőségük. Ezek az önkéntesek idén második alkalommal figyelik a szóban forgó sasfiókát, aki igen odaadó szülőkkel büszkélkedhet, és nagyon életrevaló.
Kapcsolódó cikkeink:
Mérgezett csali végzett a parlagi sasokkal
Több mint készázezer madarat gyűrűztek meg tavaly
