Az egész család számára tartalmas program lehet a Gemenc - Árterek világa című látványos természetfilm, amelyet május 18-tól az ország negyven mozijában vetítenek majd.
Gímszarvasok feszülnek egymásnak a hajnali tisztáson, vaddisznókonda falatozik az eperfa alatt, fekete gólyák etetik folyton éhes fiókáikat. Gemencen járunk, a Duna hatalmas árterén. Ezt az egyedülálló és csodálatos világot mutatja be a WWF Magyarország ajánlásával hamarosan mozikba kerülő Gemencről szóló film.
Az állandóan éber gímszarvasok
Talán még ma is az egyik legismertebb hazai természetfilmnek számít Homoki Nagy István 1953-as Gemencről szóló klasszikusa, a Gyöngyvirágtól lombhullásig. Több mint hat évtizeddel később ismét filmvásznon láthatjuk a gemenci vadvilágot, ezúttal Olma Frigyes készített természetfilmet Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejéről.
A Sió torkolatától Báta községig tartó terület Gemenci Tájvédelmi Körzet néven 1977-ben lett védett, jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A Duna szabályozása során az árvízvédelmi töltést itt, Gemencnél, a medertől 5-6 km-re alakították ki, így ezt a hatalmas, 18 ezer hektáros területet időről időre elönti a Duna. Ahogy azt a filmben is láthatjuk, a 2013-as nagy dunai árvíz idején rögzített képkockákon, az áradás komoly károkat okoz az erdőben és a vadállományban. A víz azonban nemcsak pusztít, de védelmet nyújt, táplál, épít is, és ez a folyamatos változás az, ami élteti a tájat, és meghatározza az ott élő állatok és növények életét.
Olma Frigyes a film rendezője, forgatókönyvírója, producere és operatőre munka közben
A film főszereplői Gemenc emblematikus lakói a fekete gólyák. Ők a fehér gólyáktól eltérően egyáltalán nem szeretik az ember közelségét, sokkal jobban érzik magukat az ártéri erdők rejtett zugaiban. Az országban kb. 400 pár fekete gólya él, ebből Gemencen 40 pár fészkel, ez a fekete gólyák által legsűrűbben lakott terület Európában. A film végigkíséri egy gólyapár itthon töltött hónapjait a kora tavaszi fészektatarozástól kezdve a tojásrakáson át a fiókák felcseperedéséig.
Jelenet a fekete gólyapár fészkéből
Mire a fiókák eljutnak a kirepülésig, persze sok más érdekes esemény is történik Gemencen. Az élővilág változását a kora tavasztól követhetjük nyomon, attól kezdve, hogy az első csillagvirágok és salátaboglárkák kibontják szirmaikat, őszig, mikor a vonuló madarak elhagyják Gemencet, és megkezdődik a szarvasbőgés időszaka. Nekem némi hiányérzetem van, amiért a gemenci telet nem láthatjuk, pedig bizonyára az is gyönyörű, de a rendező szerint az egyórásra tervezett filmbe az már nem fért volna bele. A film főbb szereplői közé tartoznak a családilag ide-oda kocogó vaddisznók, a méltóságteljes gímszarvasok, a nászidőszak lázában égő barna varangyok, a holtágak halászai, a gémek és a kócsagok, de rövid epizódszerepben feltűnik többek között egy jégmadár, egy rétisas, egy aranysakál és egy hódpár is.
Vígan szaladnak a kis vadmalacok
A film rendezője Olma Frigyes főállásban könyvvizsgáló, hobbija a fotózás és a természetfilmezés. A filmet alkotótársaival a szabadidejükben forgatták, döntően saját pénzből. Munka mellett heti 2-3 napot tudtak csak filmezésre fordítani, ezért is tartott öt évig a forgatás. Előtte már évekig járták fotósként a gemenci erdőket, beleszerettek a tájba, és a túrák egyikén merült fel bennük a film ötlete is. Öt év alatt közel 200 napot forgattak. Ami a gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy napi 5-6 órát ültek a lessátorban, csendben, mozdulatlanul, és várták, hogy odakint történjen valami érdekes.
Munkában a stáb: Olma Frigyes egy épített lesnél (fent); Utassy György, a film másik operatőre segédkezik Frigyesnek (balra lent); Barkuti Balázs, a harmadik alkotótárs is operatőrként vett részt, valamint a minimál stáb bázisát biztosította Gemencen (jobbra lent)
Néha melléjük szegődött a szerencse, és egyetlen lesből, ahonnan eredetileg a vízben megmártózó szarvasokat akarták felvenni, sikerült rögzíteni például a halászó jégmadarat és a táplálék után szaglászó aranysakált is, máskor meg órákon keresztül hiába vártak, nem történt semmi, csak a szúnyogok ezrei kínozták őket. De egyéb váratlan nehézségek is adódtak. Előfordult például az is, hogy a drón önállósította magát, és egy 35 méteres fán landolt, vagy a fekete gólya fészekhez felszerelt webkamera vezetékeit egy állat megrágta, máskor meg villám csapott a fába, ahová a kamerát felszerelték. Mivel a fekete gólyák nagyon érzékenyek a zavarásra, ezért ilyen esetekben egy teljes évet kellett várniuk arra, hogy újra munkába állíthassák a webkamerát.
Olma Frigyes egy drónkamerás felvétel közben
1953-ban Homoki Nagy István filmje olyan nagy sikert aratott, hogy még egy rádiókabaré jelent is készült a mintájára, melyben a film narrátora Sinkovits Imre a pesti éjszakát mutatta be a Gyönyvirágtól lombhullásig jellegzetes, régies stílusában. Ha a rádiókabaréban várhatóan nem is fog feltűnni, reméljük, az új Gemenc-filmet is hasonlóan nagy érdeklődés és szeretet kíséri majd.
Május 18-tól a filmet országszerte közel negyven moziban vetítik. A vetítések helyszínéről és időpontjáról itt tudsz tájékozódni.
Kapcsolódó cikkek:
Gemenc vizi útjain I. rész- a Rezéti-Duna
Gemenc vizi útjain II. rész- a Vén-Duna
