Látványos gerinctúra a Nagy-Fátrában
A Nagy-Fátrában megvan minden, amit egy kárpáti középhegységtől elvárunk: erdőhatár fölé magasodó gerinc és végtelennek tűnő erdőtáj egysége alkotja a mély völgyek szabdalta, terjedelmes hegységet, és kínál látványos, izgalmas túraterepet.
A Nagy-Fátrát nehéz elkülöníteni környezetétől, a térképet nézve lényegében az Alacsony-Tátrával összefüggő hegység. A Besztercebánya (Banská Bystrica) és Rózsahegy (Ruzomberok) közé húzott vonaltól nyugatra található, élénk domborzatú hegyvidék déli részének gerince valamivel 1500 méter fölött húzódik, és kényelmes, látványos gerinctúrázás lehetőségét nyújtja.
A Kopár-Fátrára, azaz a gerincre följutni elég megterhelő feladat, és mivel fönt, egy menedékházban terveztünk aludni, a dugig pakolt hátizsákok csak nehezebbé formálták a kihívást. Két módon mászhatunk föl: a hegylábi települések egészen messze (15+ kilométer) találhatók, a szűk völgyek mélyén ülő falvak pedig közel esnek ugyan, de ezek valamelyikéből startolva igen rövid távon kell legyűrnünk az 1000 méter körüli, sokszor azt is meghaladó szintkülönbséget. Úgyhogy kell a jó kondi, és főleg az edzett tüdő.
A közúton Besztercebánya felől könnyen megközelíthető Stare Hory-ból (Óvölgy) indultunk, hogy a szomszédos Turecká (Török) fölött magasodó, 1574 méter magas Krizná csúcson érjük el a gerinc déli végét. A több mint 1100 méteres szintkülönbség legnagyobb részét egy szebb időket látott sípálya pásztáján fogyasztjuk el. Az apró települést falként övezik a hegyek, lentről nézve már az emelkedő látványa is fárasztó.
Tűző napon alighanem ez a legkellemetlenebb útvonal a Nagy-Fátra gerincére, de legalább viszonylag gyors (jó esetben úgy 3 óra a Krizná csúcs). Persze ki mihez van szokva: a sípályán fölfelé előttünk szánkót húzó, fáradhatatlan helyi erőről fönt kiderült, hogy az egykori síközpont kibelezett épületéhez igyekezett vasat gyűjteni. Az épületroncsot elhagyva a Kriznára telepített katonai épületegyüttes vár, de ezt követően már tényleg zavartalan a panoráma a végeláthatatlan hegyvilág minden irányában, és emberi jelenlétnek maximum csak a távolban látjuk nyomát.
Az 1500 méter fölött hullámzó, 8-10 kilométer hosszú főgerincen nyári jó időben könnyű haladni. A hegység 1592 méteren, az Ostredokban tetőzik. A legszebb kilátás mégsem innen, hanem az ettől északra emelkedő Suchy vrch sziklaformáció tetejéről nyílik: az Ostredok félelmetes északi leszakadása és szelíd hegyi legelők közt találjuk magunkat.
Innen leereszkedve mesebeli kis házikó leselkedik az út mellett: a salas pod Suchym vrchom egy szabadon használható, jól felszerelt menedékkunyhó. Több is van a környéken, de nem kérdéses, hogy ha legközelebb a Nagy-Fátrába megyünk, ez lesz az úticélunk. Igaz, elég népszerű, nagy szerencse kell hozzá, hogy üresen találjuk.
Az egységes, itt kétfelé ágazó gerincszakasz végén található a Borisov-menedékház (Chata pod Borisovom, egészen pontosan: Borisov alatti ház), a névadó csúcs oldalában. A ház egy kis ékszerdoboz, aminek tökéletesebb helyet elképzelni sem lehetne. 3 hatágyas, otthonos szoba várja az érkezőket a hegység (nagyjából) közepén. A konyhát meglepően jól felszerelték kiváló szlovák (csapolt)sörökkel, így a nap második kihívása a mértéktartás a másnapi menetelés érdekében.
A Necpaly (Necpál) felé vezető kék jelzést választottuk hazafelé, de ennél valószínűleg minden más útvonal látványosabb, köszönhetően az intenzív fakitermelésnek és az azt lehetővé tevő, talpgyilkos aszfaltútnak. A 15 kilométeres út első, erdős szakasza még szép és hangulatos, utána viszont a böglyökkel való hadakozás helyett érdemes inkább lestoppolni egy szállítójárművet, ha véletlenül arra járna.
A Nagy-Fátra Budapestről autóval jól, tömegközlekedéssel kissé nehézkesen (de legalább) megközelíthető hegység (és nemzeti park). Autós kirándulás esetén az autót hagyjuk Besztercebányán, a környék buszjáratait és vasútvonalait használva ide a nap bármely időszakában visszajuthatunk. Minimum két nappal érdemes tervezni, hogy a főgerincen végigmehessünk, és egy estét eltöltsünk a Borisov-házban (sms-ben lehet ágyat foglalni, de angolul nem értenek, szlovákul kell próbálkozni), így közelebbi kapcsolatot köthetünk a hegyvidék központi részével.
Belvárosi pincéből a drégelyi várba
Ez volna aztán a szép beobachtungstelle!" - izgalmas várrom sziklába vájt folyosóval, rejtélyes alagútrendszerrel, pazar kilátással a Börzsöny peremén.
→ TovábbA bakonyi indiánok földjén
Alig több mint 700 méter, a tetejéről nyíló kilátásba belelóg egy repülésirányító radar, pont 100 kilométerre van Budapesttől, mi az? A Kőris-hegy és Bakonybél környéke igazi kirándulóparadicsom. Nem véletlen, hogy Cseh Tamás indiánjai" a Bakony hatalmas erdeit választották táboraik helyszínéül.
→ TovábbA bükki kövek panorámái
A kövek" távolról is feltűnő, élesen kiemelkedő formái a hegységek, tetejükről pedig páratlan kilátás nyílik a bükki hegyvilágra.
→ Tovább