GŐZERŐVEL FOLYIK A MOHÁCSI SZABADSÁG-ZÁTONY REHABILITÁCIÓJA

A Szabadság-zátony és mellékág természetvédelmi rehabilitációja 2009-ben indult, amikor a WWF Magyarország a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal, a Dunántúli Regionális Vízművel, valamint Mohács város és a Coca-Cola Magyarország támogatásával egy LIFE+ pályázatot készített el. A pályázat célja a hullámtéri élőhelyek helyreállítása, így a szigeten található ligeterdők és a sziget mögötti mellékág revitalizációja.

 

2012. november 5.

A Szabadság-zátony és mellékág természetvédelmi rehabilitációja 2009-ben indult, amikor a WWF Magyarország a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal, a Dunántúli Regionális Vízművel, valamint Mohács város és a Coca-Cola Magyarország támogatásával egy LIFE+ pályázatot készített el. A pályázat célja a hullámtéri élőhelyek helyreállítása, így a szigeten található ligeterdők és a sziget mögötti mellékág revitalizációja.

 

Az elmúlt másfél évben az erdészeti tevékenységek döntő része lezajlott, ennek keretében a rossz állapotban lévő, tájidegen faültetvények maradványai helyén őshonos fafajokból (fekete és fehér nyár, magyar kőris, vénic szil) álló erdő került telepítésre. 

Másrészt a sziget déli felében, ahol természetesebb összetételű erdő található, a tájidegen fafajok, elsősorban a zöld juhar térfoglalását próbálták csökkenteni. Ennek keretében a tájidegen fafajok magtermő egyedeit kivágták, a feltörő sarjakat pedig rendszeres időközönként visszavágták. Az így kialakult napsütéses lékekben már több helyen természetes módon megjelent a nyárfa újulata, ami reményeik szerint képes lesz túlnőni a zöld juhart, és árnyaló hatásával megakadályozza annak terjedését.

Az idei év nyarán, a tervezési és engedélyezési eljárások lezárultával megindult a projekt leglátványosabb része, az erősen feltöltődött holtágszakasz természetvédelmi célú kotrása, valamint ősz végén kerül sorra a holtágat elzáró kőmű részleges visszabontása, megnyitása. A munkálatok során a 3 km hosszú mellékágból mintegy 160 000 m3, a Duna által korábban felhalmozott hordalék, iszap és homok kerül eltávolításra.

 



A hordalékot úszóműre telepített markolók rakodják be uszályokba, amelyek a holtágból kiszállítják és a Duna sodorvonalába ürítik a tartalmukat, amit aztán a folyó továbbsodor. A kotrás célja, hogy a mellékágban egész évben áramló víz, folyami élőhely legyen, amilyen korábban, az elzárás előtt jellemezte a területet. A kotrás eredményeképp még az alacsony dunai vízállások idején is vízzel borított lesz a mellékág medre is, valódi folyami élőhelyet biztosítva a vízi élőlényeknek és a belőlük táplálkozó madaraknak, emlősöknek is.

Ahhoz hogy a fenti cél elérhető legyen, szükséges a medret keresztben elzáró gát részleges visszabontása, megnyitása is. A feladat azért bonyolult, mert ebben a kövezésben futnak a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. nagy átmérőjű ivóvízvezetékei is. Első lépésként ezeket a vezetékeket kell kiváltani új, mélyebb szinten futó vezetékre, ami fölött a kövezés már akadálytalanul elbontható lesz. Az ivóvízvezetékek kiváltását speciális technikával, irányított fúrással végzik el, ami a felszín megbontása nélkül, így a védett terület lehető legkisebb bolygatásával jár.

A pályázat részeként egy egyedülálló vízi tanösvény is kialakításra kerül, ami a mellékágba csónakkal, kenuval érkező látogatókat informálja a hely természeti érdekességeiről, valamint magáról a LIFE+ projektről is. A tanösvény különleges, úszó táblái úgy kerülnek kialakításra, hogy követni tudják a Duna vízszintjének ingadozását.

A projektről további, részletes információ található a www.szabadsagsziget.hu oldalon.

 

Cikkajánló